Az ünnep létrejöttéről a II. Internacionálé (Nemzetközi Munkásszövetség) határozott 1910. augusztus 28-a és szeptember 3-a között, igaz, konkrét dátumot a megemlékezésre ekkor még nem jelöltek ki.
Nőnapot legelőször Németország, Dánia, Svájc és Ausztria tartott 1911. március 19-én. Hogy végül miért március 8-án tartjuk? Erre a kérdésre két válasz is létezik. Az egyik szerint ezen a napon arra a 40 ezer New York-i textil- és konfekcióipari munkásnőre emlékezünk, akik 1857. március 8-án vonultak utcára, hogy emberibb munkafeltételeket és bérezést harcoljanak ki. Egy másik variáció szerint így emlékezünk azokra az orosz lányokra, akik 1917-ben ezen a napon kenyérért és békéért tüntettek: rá pár napra, igaz, nem a tüntetés hatására, de lemondott II. Miklós cár, akit egy polgári kormány követett és választójogot adott a nőknek.
Magyarország 1913-ban csatlakozott a nőnapi felhíváshoz, később a Rákosi-korszakban kötelező volt megünnepelni. Ebben az időszakban a nőnap folyton más napra esett, végül 1948-ban szovjet mintára március 8-ára véglegesítették, mára pedig teljesen elvesztette munkásmozgalmi jellegét.
Nőnapot legelőször Németország, Dánia, Svájc és Ausztria tartott 1911. március 19-én. Hogy végül miért március 8-án tartjuk? Erre a kérdésre két válasz is létezik. Az egyik szerint ezen a napon arra a 40 ezer New York-i textil- és konfekcióipari munkásnőre emlékezünk, akik 1857. március 8-án vonultak utcára, hogy emberibb munkafeltételeket és bérezést harcoljanak ki. Egy másik variáció szerint így emlékezünk azokra az orosz lányokra, akik 1917-ben ezen a napon kenyérért és békéért tüntettek: rá pár napra, igaz, nem a tüntetés hatására, de lemondott II. Miklós cár, akit egy polgári kormány követett és választójogot adott a nőknek.
Magyarország 1913-ban csatlakozott a nőnapi felhíváshoz, később a Rákosi-korszakban kötelező volt megünnepelni. Ebben az időszakban a nőnap folyton más napra esett, végül 1948-ban szovjet mintára március 8-ára véglegesítették, mára pedig teljesen elvesztette munkásmozgalmi jellegét.