Sallai Ferenc immár húsz éve szerkeszti az (Új) Kör-képet, az Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség lapját, de csak kevesen tudják róla, hogy a nyolcvanas években rendszeresen jelentek meg versei irodalmi folyóiratokban, napilapokban. Az elmúlt évtizedekben volt többek között vízvédelmi osztályvezető, műszaki igazgató-helyettes is a felügyelőségnél, ma a kommunikáció a fő feladata – mint mondja, nagyon fontosnak tartja a lakosság korrekt tájékoztatását a környezete állapotáról, az őket érintő esetleges veszélyekről. A téli hónapokra jellemző szmogos állapotokról így gyakran ő igazította útba szerkesztőségünkön keresztül a miskolciakat.Vendéglátónk halászlét főzött, s ennek a tradicionális, magyar ételnek – melynek gyökerei a XIX. század elejére nyúlnak vissza – a receptjét osztja meg a Miskolci Napló olvasóival. Adódik a kérdés: a szakmájából ered a halak szeretete?
– Amellett, hogy szeretem a halételeket, természetesen szakemberként is megérint a vizek világa. Minél többet tud valamiről az ember, annál jobban félti. A hal pedig a víznek a legfontosabb, biológiai szempontból is meghatározó egyede. Érdekesség, hogy első számú bioindikátor is – előbb érzi meg a szennyeződést, mint bármi más. Így volt ez az emlékezetes, tizenegy évvel ezelőtti, Nagybányáról indult ciánszennyezés idején is. A halteszt során a guppik hamarabb jelezték a mérgező anyagot, mint a műszerek. Visszatérve a vízi élőlényekhez: a halászat az egyik legősibb tevékenység. A Kárpát-medence vizei halakban gazdagok voltak egészen a folyók szabályozásának idejéig, így ez jelentette az egyik fő táplálékforrást a kor emberének.
Sallai Ferenc elmondta, emberileg is kötődik a vízhez: gyerekkorában sokat pecázott a Bódvában, ma pedig – ha ideje engedi – kisebb tavakban, vagy egyik nagy kedvencében, a geleji halastóban horgászik. Ha pedig afelől érdeklődünk, az édesvízi vagy a tengeri halak állnak-e közelebb a szívéhez, szinte már a felvetés pillanatában költőivé is válik a kérdés.
– Sokkal jobban szeretem az édesvízi halat, már csak azért is, mert az íze karakteresebb, és ezerféleképpen lehet elkészíteni. A tengeri hal íze semleges, a hekket például csak egyféle módon látjuk tálalva a balatoni falatozókban.
És vajon mi a titka Sallai Ferenc halászléjének? – A lényeg, hogy az alapanyag legyen jó, tehát folyóvízből származzon a hal. A tiszai nyurga ponty izmos, nem zsírosodik el. A legmegfelelőbb bográcsban megfőzni a halászlét, az az igazi! Ami viszont talán még ennél is fontosabb, hogy alázattal készítse az ember, és akkor biztosan jól sikerül. S még valami: a halászlé főzése szertartás, halat enni ünnep!
Soós P.
RECEPT
Halászlé (6 személyre)
1,5 kg vegyes apróhal
2-3 db nagy halfej, farok
2 kg nemes halszelet (ponty, harcsa, süllő)3 nagy fej vöröshagyma
2 gerezd fokhagyma2 db szárított csöves vagy cseresznyepaprika
1 db zöldpaprika1 db paradicsom
2-3 evőkanál őrölt, házi pirospaprika8-10 db szegedi halászlékocka