"A polgárosodás igenlése volt az a közös nevező, amelyben a nemzet legkülönbözőbb társadalmi helyzetű tagjai a közös boldogulás útját látták" - hangsúlyozta. Hozzátette: ebben a "közös pontban", a polgárosodásban mindenki megtalálta a maga boldogulásának mindazon feltételeit, amelyek "nem egymás ellen, hanem egymás felé fordították a magyar embereket".
Áder János szerint a polgárosodás "fő sodorvonalát" akkoriban éppen a magyarországi történések jelentették Európában, s ezek a változások Európa más, polgárosodni kívánó nemzeteinek is mintát, követendő irányt és modern politikai programot jelentettek.
Az ünnepség szónoka emlékeztetett arra is, hogy 1848 és 1956 forradalma is, ha hosszú évtizedek múltával is, de győzedelmeskedett, mert mindkettő "hazánk nyugatos polgárosodása felé tett meg egy-egy fontos és semmi mással nem pótolható sorsdöntő lépést".
Áder János szerint a polgárosodás "fő sodorvonalát" akkoriban éppen a magyarországi történések jelentették Európában, s ezek a változások Európa más, polgárosodni kívánó nemzeteinek is mintát, követendő irányt és modern politikai programot jelentettek.
Az ünnepség szónoka emlékeztetett arra is, hogy 1848 és 1956 forradalma is, ha hosszú évtizedek múltával is, de győzedelmeskedett, mert mindkettő "hazánk nyugatos polgárosodása felé tett meg egy-egy fontos és semmi mással nem pótolható sorsdöntő lépést".