Feuer Mária 1932-ben született Budapesten, hatéves korától tanult zongorázni, 1950-ben sikeresen felvételizett a Zeneakadémiára, de átirányították az Apáczai Csere János Tanárképző Főiskola magyar - ének-zene tanszakára, mindvégig kiváló vizsgaeredményei alapján 1953-ban a Népművelési Minisztérium zenei főosztályára került, ahonnan a forradalom után, 1957 elején "kitették". Következő évben azonban az akkor induló Muzsika című zenei folyóirathoz került. Kezdetben segédmunkatárs, aztán olvasószerkesztő, majd a szerkesztő, végül főszerkesztő lett.
"Ezekben az években a Lapkiadó Vállalat gondoskodott a folyóirat fenntartásáról, de ez azzal járt, hogy akarva, akaratlanul, a Muzsika lapjain kirajzolódik a 20. század második felének kulturális politikája is" - olvasható az alapítvány közleményében.
Feuer Mária 1980-ban Erkel-díjat, 1992-ben a Muzsika kollektívájának Akadémiai Díját, 2002-ben pedig Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét vehette át.
Koltai Tamás 1942-ben született, az ELTE Bölcsészkarán végzett 1965-ben, 1962-től 1967-ig a Madách Színházban volt gyakornok, majd dramaturg, két év híján fél évszázada ír a színházról, elsősorban kritikákat. Első színház írásai az 1960-as években jelentek meg, 1968-tól külső munkatársként a legtöbb kritikát a Népszabadságban publikálta mindaddig, amíg Aczél György a 1980-as évek elején "le nem tiltatta". 1968-ban egyike volt a Színház című folyóirat alapítóinak, 1990 óta főszerkesztője. Huszonöt éve az Élet és Irodalom színházi kolumnistája.
Rékai Gábor 1947-ben született, 1971-ben a jogi doktorátus megszerzése után egyetemi tanársegédként filozófiát tanított, és e közben részt vett a Riporter kerestetik játékban, amelynek befejeztével állásajánlatot kapott a Magyar Rádiótól, és 1971 őszén már a Táskarádió című műsort szerkesztette. Ezután változó beosztásokban dolgozott a Magyar Rádiónál, 1994 és 1996 között még a Kossuth Rádió főszerkesztője is lehetett. Rékai Gábor munkájának lényege azonban mindvégig a műsorkészítés volt és maradt. Jóformán minden rádiós műfajban kipróbálta magát: kezdetben félnapos, élő, ifjúsági kapcsolásos adásokat készített - Ifjúsági randevú, Szólabda -, majd dokumentumműsorokat, például a 20-as stúdió -, szórakoztató nyilvános adásokat - Háromszög -, publicisztikai meditációkat - Nem zavarok? - és olyan klasszikus magazinműsorokat, mint az Ötödik sebesség. Rékai Gábor 1985-ben átkerült a Politikai Adások Főszerkesztőségére, ahol egy évtizeden át a Kossuth Rádió reggeli, napindító magazinjának szerkesztő-műsorvezetője volt és rendszeresen készített társadalompolitikai, elemző beszélgetéseket.
"Ezekben az években a Lapkiadó Vállalat gondoskodott a folyóirat fenntartásáról, de ez azzal járt, hogy akarva, akaratlanul, a Muzsika lapjain kirajzolódik a 20. század második felének kulturális politikája is" - olvasható az alapítvány közleményében.
Feuer Mária 1980-ban Erkel-díjat, 1992-ben a Muzsika kollektívájának Akadémiai Díját, 2002-ben pedig Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét vehette át.
Koltai Tamás 1942-ben született, az ELTE Bölcsészkarán végzett 1965-ben, 1962-től 1967-ig a Madách Színházban volt gyakornok, majd dramaturg, két év híján fél évszázada ír a színházról, elsősorban kritikákat. Első színház írásai az 1960-as években jelentek meg, 1968-tól külső munkatársként a legtöbb kritikát a Népszabadságban publikálta mindaddig, amíg Aczél György a 1980-as évek elején "le nem tiltatta". 1968-ban egyike volt a Színház című folyóirat alapítóinak, 1990 óta főszerkesztője. Huszonöt éve az Élet és Irodalom színházi kolumnistája.
Rékai Gábor 1947-ben született, 1971-ben a jogi doktorátus megszerzése után egyetemi tanársegédként filozófiát tanított, és e közben részt vett a Riporter kerestetik játékban, amelynek befejeztével állásajánlatot kapott a Magyar Rádiótól, és 1971 őszén már a Táskarádió című műsort szerkesztette. Ezután változó beosztásokban dolgozott a Magyar Rádiónál, 1994 és 1996 között még a Kossuth Rádió főszerkesztője is lehetett. Rékai Gábor munkájának lényege azonban mindvégig a műsorkészítés volt és maradt. Jóformán minden rádiós műfajban kipróbálta magát: kezdetben félnapos, élő, ifjúsági kapcsolásos adásokat készített - Ifjúsági randevú, Szólabda -, majd dokumentumműsorokat, például a 20-as stúdió -, szórakoztató nyilvános adásokat - Háromszög -, publicisztikai meditációkat - Nem zavarok? - és olyan klasszikus magazinműsorokat, mint az Ötödik sebesség. Rékai Gábor 1985-ben átkerült a Politikai Adások Főszerkesztőségére, ahol egy évtizeden át a Kossuth Rádió reggeli, napindító magazinjának szerkesztő-műsorvezetője volt és rendszeresen készített társadalompolitikai, elemző beszélgetéseket.