– A népességcsökkenés okai között egyaránt ott szerepel a rendszerváltozást követő gazdasági szerkezetátalakítás, a régió és Miskolc leszakadása, valamint az a, véleményem szerint elhibázott politika is, amely inkább a passzív látványberuházásokat részesítette előnyben, a munkahelyteremtés, illetve azon oktatási és szociálpolitikai intézkedések helyett, amelyekkel helyben tarthatták volna a fiatalokat – mondta el lapunknak Haraszti István szociálpolitikai szakértő. – Való igaz, rengeteg beruházással találkozhatunk a városban, s nekem nem tisztem vitatkozni azzal, hogy ezek mennyire szükségesek, mennyire mozdítják elő Miskolc fejlődését. Az viszont tény, hogy új munkahelyek nem, vagy csak kis számban létesültek ezekből a beruházásokból. Miskolcon országos mércével mérve is kimagaslóan nagy számban vannak jelen aktív korú munkanélküliek.Haraszti István szerint jó ideje már nemcsak a fiatalok, és azok a magasan képzett „kelendő” értelmiségiek távoznak, akiket az elvándorlás kapcsán emlegetni szokás. Elmegy az asztalos, a pék, a kőműves, a képzett szakmunkás is. Miskolc éppen azt a rétegét veszíti el, amely értéket teremt, értéket képvisel, gazdasági és társadalmi hasznot hozhat a városnak.
Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy az elvándorló népességet részben a környező településekről beszivárgó, zömmel mélyszegénységben élő rétegek „pótolták”, amelyek komoly társadalmi és szociális problémákat hoztak magukkal.
– Ma is nagyon sok olyan emberrel találkozom, akik felteszik a kérdést: „Hogyan tovább Miskolc?” – mondta el a szakértő. – Milyen életkilátásaik lehetnek azoknak, akik úgy döntenek, hogy itt maradnak? Véleményem szerint mindenekelőtt szakemberek bevonásával vagy akár társadalmi párbeszéd keretében elemezni kell, miért választottak az emberek olyan nagy számban más alternatívát az elmúlt időszakban, mint szülővárosuk? A problémák feltárása után pedig meg kell vizsgálni azokat a foglalkoztatási, szociálpolitikai támogatási modelleket, amelyek az ország más városaiban már beváltak, és talán itt is segíthetnének a probléma kezelésében.
Képzés és piacSzilágyiné Baán Anna, a B.-A.-Z. Megyei Kereskedelmi és Iparkamara titkára úgy nyilatkozott, hogy a jól képzett, keresett szakemberek hiánya gyakorlatilag az egész térség fejlődését veszélyezteti. Ennek azonban csak részben oka az elvándorlás: a képzés struktúrája is jelentős változtatásra szorul, amelyben – a kamara közreműködésével – már történtek előrelépések. Az elmúlt időszakban 125 szakma gondozása átkerült a kamarák hatáskörébe, ezen belül a tananyagfejlesztés, a központi programok megalkotása, és a vizsgáztatási rendszer átdolgozása.
– Gyakorlatorientált képzésre van szükség, olyan szakmákban, amelyekre valós igény mutatkozik a munkaerőpiacon – hangsúlyozta a BOKIK titkára. A kamara azt is vállalná, hogy a mérnöki pályák iránt érdeklődő fiatalokat már középiskolában „felkarolja”. Támogatja egyetemi tanulmányaikat, összehozza őket helyi munkáltatókkal, ahol gyakorlatra tehetnek szert, és később el is helyezkedhetnek.
Távol is miskolci
Kriza Ákos miskolci polgármester szerint ez olyan kérdéskör, amely megkerülhetetlen, ha
miskolci jövőképről beszélünk. Meg kell próbálni helyben tartani a fiatalokat, azt az értékes szellemi kapacitást, amely elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy végre emelkedő pályára állhasson Miskolc és térsége. A polgármester szerint már eddig is számos jó szakembert sikerült „visszacsábítani”, s felvették a kapcsolatot az egyetem vezetésével is. Figyelemmel szeretnék kísérni a végzős hallgatók szakmai összetételét, folyamatosan jelezni fogják az intézménynek, milyen szakemberekre van szükség helyben. Mint fogalmazott, az elvándorlás megállításához szemléletbeli változásra, változtatásra is szükség van, amit már gyermekkorban el kell kezdeni. – Olyan Miskolcot szeretnénk építeni, ahol a fiatal családok jól érzik magukat, látnak jövőképet, s így gyermeket is mernek vállalni. Ahol pezsgő kulturális és sportélet zajlik, ahol a gyerekek megfelelő színvonalú oktatásban részesülnek, s a potenciális beruházók is azt látják, hogy érdemes ide települni, hiszen mind a megfelelően képzett munkaerő, mind a megfelelő társadalmi, infrastrukturális közeg rendelkezésre áll ahhoz, hogy eredményes tevékenységet tudjanak folytatni. Csakis így lehet emelkedő pályára állítani a várost, helyben tartani azt az értékes szellemi potenciált, amely a kitörés további záloga lehet – emelte ki Kriza Ákos. – Ugyanakkor el kell mondani, hogy az elvándoroltak között számosan vannak, akik új lakóhelyükön, magas beosztásokba kerülve is lelkes lokálpatrióták maradtak, segíteni szeretnének Miskolcnak, aminek már most is látható eredményei vannak. Szeretnénk őket összehozni egy egyesületbe, vagy valamilyen más szervezeti formába, ahol közösen gondolkodhatnánk az együttműködésen, azon, hogy mit tehetünk együtt a városért.
Szepesi S.