Ugrás a tartalomra

Napéjegyenlőség: ugyanannyi nappal, mint éjszaka

Létrehozva
Kikelet havának első napján kezdődött a meteorológiai tavasz, március 21-e pedig a napéjegyenlőség, a csillagászati tavasz kezdete. Ahogy nevéből is kiolvasható, ma egyforma hosszúságú a nappal és az éjszaka.
A Földön a tavaszi napéjegyenlőség napja március 21. Napéjegyenlőségnek nevezzük azt, amikor egy égitest mindkét féltekéjén a nappal és az éjszaka hossza megegyezik: ekkor a Nap 90 fok magasan delel az Egyenlítő felett, így a nappal és az éjszaka ezeken a napokon mindenhol ugyanannyi ideig tart.

A Dr. Szabó Gyula Bemutató Csillagvizsgáló megbízott vezetőjét, Leitner Zsoltot kérdeztük a csillagászati tavasz eredetéről. – A niceai zsinaton döntöttek úgy, hogy a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnapon ünneplik a húsvétot. Ez nem egy fix, hanem úgynevezett mozgó dátum. Ilyenkor a Nap pontosan keleten kel fel, és pontosan nyugaton nyugszik.

Az időnként előforduló eltérés a naptári és csillagászati számítás között abból adódik, hogy a katolikus egyház annak érdekében, hogy a húsvét időpontját egyszerűbben meg lehessen határozni, a napéjegyenlőség időpontját mindig március 21-ére teszi.

– Kétszer fordul elő napéjegyenlőség évente: az őszi napja szeptember 23. – mondta Leitner Zsolt. Az északi féltekén őszi napéjegyenlőségnek, a délin tavaszi napéjegyenlőségnek nevezik. A két félgömbön ez a csillagászati ősz, illetve a csillagászati tavasz kezdete is egyben.

Soós P.