Geréb Ágnes elsőrendű vádlottat egyrendbeli, halált okozó, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétsége, valamint egyrendbeli, maradandó fogyatékosságot okozó, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétsége miatt ítélték két év fogházra. A döntés értelmében a fogházbüntetés felének letöltése után feltételes szabadságra bocsátható.
A bíróság a másodrendű vádlottat, K. Ágnest maradandó fogyatékosságot okozó, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétsége miatt 300 ezer forint pénzbüntetésre ítélte, a további három vádlottat felmentette a vád alól.
A Fővárosi Bíróság G. Ágnest, K. Ágnest, valamint F. Júlia harmadrendű, N. Mónika negyedrendű és S. Mónika ötödrendű vádlottat felmentette „a foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségének vádja alól”. A felmentő rendelkezés részben bűncselekmény, részben bizonyítottság hiányában történt - áll az FB közleményében.
Az elsőfokú ítélet kihirdetése során elhangzott: az otthonszülés szabályainak hiánya nem jelenti azt, hogy tiltott lenne az otthonszülés. Így a bíróság ítéletében nem foglalt állást az otthonszüléssel kapcsolatos szakmai vitában. Az FB kimondta: önmagában a tervezett otthonszülés nem minősül olyan foglalkozási szabályszegésnek, amely más, konkrét szabályszegő magatartás nélkül megvalósítaná a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetést - írták a közleményben.
A nagyfokú médiaérdeklődés mellett kihirdetett ítélet indoklása szerint a felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását „semmiféle körülmény nem indokolta”, mert Geréb Ágnes felelős két súlyos bűncselekmény elkövetéséért.
A bíróság kitért arra, hogy a jogszabályváltozás következtében később „vélhetően szervezettebb keretekben, kisebb kockázattal dolgozhatnak tovább” Gerébék, s ez lehetővé teszi, hogy különös méltányosságból fogházbüntetése fele részének letöltése után feltételesen szabadlábra helyezzék.
Az FB felhívta a figyelmet arra: az eljárás költségét a vádlottaknak ügyeik arányában kell kifizetniük.
Kiss Veronika ügyész fellebbezésében mind az öt vádlott esetében a bűnösség megállapítását kérte. Geréb Ágnes esetében azt kérte, szabják ki a szabadságvesztés teljes időtartamának letöltését. Király Ágnes, Frigyes Júlia és Németh Mónika esetében felfüggesztett szabadságvesztésért, míg Schanda Mónika esetében pénzbüntetésért fellebbezett.
Geréb Ágnes a vonatkozó két ügyben a felmentését, Király Ágnes pedig a pénzbüntetés elengedését kérte. A harmadrendű, a negyedrendű és az ötödrendű vádlott tudomásul vette az ítéletet.
A bíróság döntése szerint Geréb Ágnes bűnös foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés elkövetésében egy 2006. szeptemberi szülés levezetése esetében. Az FB megállapította: a szülés levezetésének helytelen módja és a halál beállta között ok-okozati összefüggés áll fenn. Az indoklásban elhangzott: a magzat halála a szülés közben következett be, a kiszabadítására tett kísérlet - a fej forgatása - során a gerinc sérülése okozta az oxigénhiányt. A mentősök kiérkezésekor már halott volt a magzat, akinek a fejét összességében 180 fokkal forgatták. A keringés és a légzőközpont károsult, ez végül a légzés és a keringés leállását vonta maga után. A szakértők megállapítása szerint a magzat és az anya életét egyaránt veszélyeztette Geréb Ágnes, aki egy időre még el is hagyta a szülés helyszínét.
Cserni János, a bírói tanács elnöke közölte: a második, ikerszüléses esetben a mentőknek kellett intubálniuk a másodikként világra jött újszülöttet, így újra beindult a szívműködés, de agyállományi vérzés és súlyos idegrendszeri károsodás következett be, és végül a csecsemő alig félévesen, krónikus bronchitisben hunyt el 2004 nyarán. Az indoklásban az szerepelt: az öt egység oxitocin intravénás beadása kimeríti a veszélyeztetés fogalmát, mivel ez az eljárás összehúzta a méhet, ami oxigénhiányt idézett elő; a burokrepesztést és belső méhvizsgálatot is el kellett volna Geréb Ágnesnek végeznie. A bíró kiemelte: Geréb Ágnes utasítására adta be a másodrendű vádlott az oxitocin injekciót, így az ő büntetőjogi felelőssége is megállapítható.
Enyhítő körülményként a bíróság figyelembe vette a két vádlott rendezett életkörülményeit, ám súlyosító körülményként értékelték, hogy cselekedetük szándékos volt, Gerébnél ehhez még hozzájárult a büntetett előélet is.
A másik két ügyben, amelyek során a szülő nőket kivérzéses állapotban vitték szülés után a kórházba, de egy-két napon belül egészségesen kikerültek onnan, és gyermekeiknek sem esett bajuk, a vádlottakat felmentette a bíróság a vád pontjai alól. Egyik esetben sem lehetett egyértelműen bebizonyítani a bíróság indoklása szerint, hogy a szülő nőknél fellépő anémiás állapot a szülés következménye volt.
Az ítélethirdetés után volt, aki gúnyosan tapsolta meg a bíróság döntését, a tárgyalás berekesztése után pedig mintegy ötven szimpatizáns várta a vádlottakat a Fővárosi Bíróság épülete előtt.
MTI
A bíróság a másodrendű vádlottat, K. Ágnest maradandó fogyatékosságot okozó, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétsége miatt 300 ezer forint pénzbüntetésre ítélte, a további három vádlottat felmentette a vád alól.
A Fővárosi Bíróság G. Ágnest, K. Ágnest, valamint F. Júlia harmadrendű, N. Mónika negyedrendű és S. Mónika ötödrendű vádlottat felmentette „a foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségének vádja alól”. A felmentő rendelkezés részben bűncselekmény, részben bizonyítottság hiányában történt - áll az FB közleményében.
Az elsőfokú ítélet kihirdetése során elhangzott: az otthonszülés szabályainak hiánya nem jelenti azt, hogy tiltott lenne az otthonszülés. Így a bíróság ítéletében nem foglalt állást az otthonszüléssel kapcsolatos szakmai vitában. Az FB kimondta: önmagában a tervezett otthonszülés nem minősül olyan foglalkozási szabályszegésnek, amely más, konkrét szabályszegő magatartás nélkül megvalósítaná a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetést - írták a közleményben.
A nagyfokú médiaérdeklődés mellett kihirdetett ítélet indoklása szerint a felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását „semmiféle körülmény nem indokolta”, mert Geréb Ágnes felelős két súlyos bűncselekmény elkövetéséért.
A bíróság kitért arra, hogy a jogszabályváltozás következtében később „vélhetően szervezettebb keretekben, kisebb kockázattal dolgozhatnak tovább” Gerébék, s ez lehetővé teszi, hogy különös méltányosságból fogházbüntetése fele részének letöltése után feltételesen szabadlábra helyezzék.
Az FB felhívta a figyelmet arra: az eljárás költségét a vádlottaknak ügyeik arányában kell kifizetniük.
Kiss Veronika ügyész fellebbezésében mind az öt vádlott esetében a bűnösség megállapítását kérte. Geréb Ágnes esetében azt kérte, szabják ki a szabadságvesztés teljes időtartamának letöltését. Király Ágnes, Frigyes Júlia és Németh Mónika esetében felfüggesztett szabadságvesztésért, míg Schanda Mónika esetében pénzbüntetésért fellebbezett.
Geréb Ágnes a vonatkozó két ügyben a felmentését, Király Ágnes pedig a pénzbüntetés elengedését kérte. A harmadrendű, a negyedrendű és az ötödrendű vádlott tudomásul vette az ítéletet.
A bíróság döntése szerint Geréb Ágnes bűnös foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés elkövetésében egy 2006. szeptemberi szülés levezetése esetében. Az FB megállapította: a szülés levezetésének helytelen módja és a halál beállta között ok-okozati összefüggés áll fenn. Az indoklásban elhangzott: a magzat halála a szülés közben következett be, a kiszabadítására tett kísérlet - a fej forgatása - során a gerinc sérülése okozta az oxigénhiányt. A mentősök kiérkezésekor már halott volt a magzat, akinek a fejét összességében 180 fokkal forgatták. A keringés és a légzőközpont károsult, ez végül a légzés és a keringés leállását vonta maga után. A szakértők megállapítása szerint a magzat és az anya életét egyaránt veszélyeztette Geréb Ágnes, aki egy időre még el is hagyta a szülés helyszínét.
Cserni János, a bírói tanács elnöke közölte: a második, ikerszüléses esetben a mentőknek kellett intubálniuk a másodikként világra jött újszülöttet, így újra beindult a szívműködés, de agyállományi vérzés és súlyos idegrendszeri károsodás következett be, és végül a csecsemő alig félévesen, krónikus bronchitisben hunyt el 2004 nyarán. Az indoklásban az szerepelt: az öt egység oxitocin intravénás beadása kimeríti a veszélyeztetés fogalmát, mivel ez az eljárás összehúzta a méhet, ami oxigénhiányt idézett elő; a burokrepesztést és belső méhvizsgálatot is el kellett volna Geréb Ágnesnek végeznie. A bíró kiemelte: Geréb Ágnes utasítására adta be a másodrendű vádlott az oxitocin injekciót, így az ő büntetőjogi felelőssége is megállapítható.
Enyhítő körülményként a bíróság figyelembe vette a két vádlott rendezett életkörülményeit, ám súlyosító körülményként értékelték, hogy cselekedetük szándékos volt, Gerébnél ehhez még hozzájárult a büntetett előélet is.
A másik két ügyben, amelyek során a szülő nőket kivérzéses állapotban vitték szülés után a kórházba, de egy-két napon belül egészségesen kikerültek onnan, és gyermekeiknek sem esett bajuk, a vádlottakat felmentette a bíróság a vád pontjai alól. Egyik esetben sem lehetett egyértelműen bebizonyítani a bíróság indoklása szerint, hogy a szülő nőknél fellépő anémiás állapot a szülés következménye volt.
Az ítélethirdetés után volt, aki gúnyosan tapsolta meg a bíróság döntését, a tárgyalás berekesztése után pedig mintegy ötven szimpatizáns várta a vádlottakat a Fővárosi Bíróság épülete előtt.
MTI