A kereszténydemokrata Stágel Bence a választójog korhatárának 18-ról 16 évre csökkentését vetette fel a vitában. A korhatár leszállítása melletti legfőbb érv a politikus szerint az, hogy a közéletet, a politikát így közelebb lehetne vinni a fiatalokhoz. Elmondta: a másik alapvető érv, hogy napjainkra a serdülők, tinédzserek egyébként is lépten-nyomon találkoznak a politikával, és van is róla véleményük. Miért ne szólhatnának akkor bele? - tette fel a kérdést Stágel Bence, aki megfontolásra és társadalmi vitára ajánlotta a korhatár csökkentését.
Mint jelezte, a 14-18 év közötti fiatalok jogai és kötelességei jelenleg nincsenek összhangban egymással. Rámutatott: egy ilyen fiatal vállalhat munkát és fizet adót, lehet jogosítványa, büntethető és felelősségre vonható, köthet házasságot, de közben mégsem szavazhat. Ez pedig igazságtalannak tűnik - mondta a képviselő, aki több nemzetközi példát is felsorolt a 16 éves korhatárra.
Kitért arra, hogy szintén megfontolásra és további társadalmi vitára ajánlja a kiskorúak szüleik által gyakorolt választójogának kérdését is. Azt mondta, a kiskorú népesség politikai képviselete létező, jogosan felvethető kérdés, a választójog ugyanis ma sem általános.
A fideszes Révész Máriusz a gyermekek után járó szavazati jogról azt mondta: miközben azt gondolják, hogy minden magyar állampolgárt megillet a szavazati jog, kétmillió, kiskorú magyar állampolgár nem rendelkezik ezzel. Kijelentette, ha kétmillió új szavazat jelenne meg a politikai színtéren, az alapjaiban alakítaná át a pártok hozzáállását a családpolitikához.
Kósa Lajos (Fidesz) szerint a magyar alkotmány a többi uniós tagállamhoz képest inkább visszavesz a nemzeti szuverenitásból, mint sem kiterjeszti az unió által képviselt olyan kérdéseket, amelyek egyébként a nemzeti szuverenitás kérdésébe tartoznak. A fideszes politikus az alaptörvényből kiemelte a vármegye elnevezést, ami szokatlan a fülnek, régimódinak tűnhet, de - mondta - ez lesz tételesen az a pont, amit Szent Istvántól közvetlenül örökölve feltüntetnek. A választójogról azt mondta, ez a modern demokráciákban folyamatosan változik. Svájc például a nőknek 1971-ben adta meg - jegyezte meg, hozzátéve: a választójog kiszélesítése egy folyamat.
A kormánypárti politikus úgy fogalmazott: ha kellő nyitottsággal nézik az alkotmányt, az sok megfogalmazásában lehet, hogy újszerű, de mindenképpen alkalmas az elfogadásra. Magyarország még komoly feladatok előtt áll, s ezekhez jó kiindulópont az új alaptörvény - fogalmazott.
A vitában Baka András, a Legfelsőbb Bíróság (LB) elnöke is felszólalt, aki szerint nem elég hangsúlyos az igazságszolgáltatási hatalmi ág szerepe és funkciója a Fidesz-KDNP alaptörvény-javaslatában. Baka András azt mondta: az a megfogalmazás, amely szerint "a bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységet látnak el", nem igazán fejezi ki "a dolog lényegét", azt, hogy bár jogvitákat más szervek is eldönthetnek - például közjegyzők, választott bíróságok "vagy akár a falu bölcse" -, az igazságszolgáltatás mint az állam rendjét és stabilitását adó állami tevékenység kizárólag a bíróság feladata.
Az LB elnöke szólt arról is, nem tartja megalapozottnak azokat a híreszteléseket, amelyek szerint az Országgyűlés a bírósági igazgatást valamiféle miniszteriális igazgatássá kívánná átszervezni.
A független Szili Katalin szerint az állampolgári alapjogoknak az alkotmányban a helyük, ezek közül kiemelte azokat, amelyek a szociális biztonság megteremtéséhez szolgálnak. A jövő nemzedékek és a környezet szempontjainak szerepeltetése szintén fontos az új alaptörvényben - tette hozzá. Szólt még arról, nem lehet, hogy a nemzeti ügyekben annak legyünk részesei, hogy az "ország egyik fele mindig legyőzi a másikat".
A jobbikos Balczó Zoltán azt mondta, ha úgy gondolják a kormánypártok, hogy a nemzeti együttműködésbe az ellenzék is beletartozik, vállalják a négyötödös többséget az elfogadáshoz. A magyar nemzet alapkérdéseit nem oldja meg ez az alkotmány - közölte, s hangot adott azon véleményének, hogy nem lehetett volna nyitva hagyni többek között azt a kérdést, lesz-e a határon túli magyaroknak szavazati joga. Kapkodó alkotmányozás történik, az lett volna helyes, ha az alapkérdésekben világosan állást foglalnak - tette hozzá.
Németh Zsolt (Jobbik) felszólalásában arról beszélt, hogy pártja nem ért egyet Magyarország NATO-tagságával, ezért szerintük ennek az új alkotmányban sem kellene szerepelnie. Az ellenzéki politikus szerint a NATO-tagság nem magyar, de nem is európai érdek és "itt az ideje, hogy kimondjuk: nem akarunk gyalogok lenni az USA sakktábláján."
Farkas Gergely (Jobbik) azt kifogásolta, hogy az ifjúsággal kapcsolatos passzusok szerinte háttérbe szorultak az alaptörvény tervezetében, csupán két mondat foglalkozik ezzel a korosztállyal, és szóvá tette, hogy a témában benyújtott módosításukat lesöpörték az asztalról. Ne csak elvárást fogalmazzanak meg, hanem biztosítékot, hogy kiemelten kezelik ezt a korosztályt - kérte a kormánypártoktól, s azt mondta, az ifjúság olyan ügy, aminek pártok felett kellene állnia, különösen elvi szinten. Felrótta, hogy az ifjúsági törvény megalkotása sem kezdődött meg, holott ez régi adóssága az Országgyűlésnek. A fiatal pályakezdők körében 27 százalék - az EU-átlagnál jóval magasabb - a munkanélküliségi ráta, és sokan életcélként tekintenek arra, hogy külföldön élik le életüket - mutatott rá.
MTI
Mint jelezte, a 14-18 év közötti fiatalok jogai és kötelességei jelenleg nincsenek összhangban egymással. Rámutatott: egy ilyen fiatal vállalhat munkát és fizet adót, lehet jogosítványa, büntethető és felelősségre vonható, köthet házasságot, de közben mégsem szavazhat. Ez pedig igazságtalannak tűnik - mondta a képviselő, aki több nemzetközi példát is felsorolt a 16 éves korhatárra.
Kitért arra, hogy szintén megfontolásra és további társadalmi vitára ajánlja a kiskorúak szüleik által gyakorolt választójogának kérdését is. Azt mondta, a kiskorú népesség politikai képviselete létező, jogosan felvethető kérdés, a választójog ugyanis ma sem általános.
A fideszes Révész Máriusz a gyermekek után járó szavazati jogról azt mondta: miközben azt gondolják, hogy minden magyar állampolgárt megillet a szavazati jog, kétmillió, kiskorú magyar állampolgár nem rendelkezik ezzel. Kijelentette, ha kétmillió új szavazat jelenne meg a politikai színtéren, az alapjaiban alakítaná át a pártok hozzáállását a családpolitikához.
Kósa Lajos (Fidesz) szerint a magyar alkotmány a többi uniós tagállamhoz képest inkább visszavesz a nemzeti szuverenitásból, mint sem kiterjeszti az unió által képviselt olyan kérdéseket, amelyek egyébként a nemzeti szuverenitás kérdésébe tartoznak. A fideszes politikus az alaptörvényből kiemelte a vármegye elnevezést, ami szokatlan a fülnek, régimódinak tűnhet, de - mondta - ez lesz tételesen az a pont, amit Szent Istvántól közvetlenül örökölve feltüntetnek. A választójogról azt mondta, ez a modern demokráciákban folyamatosan változik. Svájc például a nőknek 1971-ben adta meg - jegyezte meg, hozzátéve: a választójog kiszélesítése egy folyamat.
A kormánypárti politikus úgy fogalmazott: ha kellő nyitottsággal nézik az alkotmányt, az sok megfogalmazásában lehet, hogy újszerű, de mindenképpen alkalmas az elfogadásra. Magyarország még komoly feladatok előtt áll, s ezekhez jó kiindulópont az új alaptörvény - fogalmazott.
A vitában Baka András, a Legfelsőbb Bíróság (LB) elnöke is felszólalt, aki szerint nem elég hangsúlyos az igazságszolgáltatási hatalmi ág szerepe és funkciója a Fidesz-KDNP alaptörvény-javaslatában. Baka András azt mondta: az a megfogalmazás, amely szerint "a bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységet látnak el", nem igazán fejezi ki "a dolog lényegét", azt, hogy bár jogvitákat más szervek is eldönthetnek - például közjegyzők, választott bíróságok "vagy akár a falu bölcse" -, az igazságszolgáltatás mint az állam rendjét és stabilitását adó állami tevékenység kizárólag a bíróság feladata.
Az LB elnöke szólt arról is, nem tartja megalapozottnak azokat a híreszteléseket, amelyek szerint az Országgyűlés a bírósági igazgatást valamiféle miniszteriális igazgatássá kívánná átszervezni.
A független Szili Katalin szerint az állampolgári alapjogoknak az alkotmányban a helyük, ezek közül kiemelte azokat, amelyek a szociális biztonság megteremtéséhez szolgálnak. A jövő nemzedékek és a környezet szempontjainak szerepeltetése szintén fontos az új alaptörvényben - tette hozzá. Szólt még arról, nem lehet, hogy a nemzeti ügyekben annak legyünk részesei, hogy az "ország egyik fele mindig legyőzi a másikat".
A jobbikos Balczó Zoltán azt mondta, ha úgy gondolják a kormánypártok, hogy a nemzeti együttműködésbe az ellenzék is beletartozik, vállalják a négyötödös többséget az elfogadáshoz. A magyar nemzet alapkérdéseit nem oldja meg ez az alkotmány - közölte, s hangot adott azon véleményének, hogy nem lehetett volna nyitva hagyni többek között azt a kérdést, lesz-e a határon túli magyaroknak szavazati joga. Kapkodó alkotmányozás történik, az lett volna helyes, ha az alapkérdésekben világosan állást foglalnak - tette hozzá.
Németh Zsolt (Jobbik) felszólalásában arról beszélt, hogy pártja nem ért egyet Magyarország NATO-tagságával, ezért szerintük ennek az új alkotmányban sem kellene szerepelnie. Az ellenzéki politikus szerint a NATO-tagság nem magyar, de nem is európai érdek és "itt az ideje, hogy kimondjuk: nem akarunk gyalogok lenni az USA sakktábláján."
Farkas Gergely (Jobbik) azt kifogásolta, hogy az ifjúsággal kapcsolatos passzusok szerinte háttérbe szorultak az alaptörvény tervezetében, csupán két mondat foglalkozik ezzel a korosztállyal, és szóvá tette, hogy a témában benyújtott módosításukat lesöpörték az asztalról. Ne csak elvárást fogalmazzanak meg, hanem biztosítékot, hogy kiemelten kezelik ezt a korosztályt - kérte a kormánypártoktól, s azt mondta, az ifjúság olyan ügy, aminek pártok felett kellene állnia, különösen elvi szinten. Felrótta, hogy az ifjúsági törvény megalkotása sem kezdődött meg, holott ez régi adóssága az Országgyűlésnek. A fiatal pályakezdők körében 27 százalék - az EU-átlagnál jóval magasabb - a munkanélküliségi ráta, és sokan életcélként tekintenek arra, hogy külföldön élik le életüket - mutatott rá.
MTI