A gyerekek játékaik segítségével utánozzák szüleiket, a felnőtteket s egymást is. A felnőttek eszközei, szokásai, műveltsége, az ünnepek szertartásai, a gyermekjátékokban élnek tovább. A kiállítás a felnőttek hagyományt és divatot diktáló világának hatását mutatja be a falusi és városi gyermekek játékaira. A 19. század végétől az 1970-es évekig a sokféle anyagból készített hagyományos népi játékok mellett a polgári gyermekjátékok míves darabjaival, majd a játékkészítő kisipari termelőszövetkezetek és játékgyártó vállalatok játékszereivel tükrözzük, mivel játszottak régen.
Heves megye hagyományos népi játékainak bemutatásakor a Bükkalja és Mátra- vidék fakitermeléssel, járomfaragással, mészégetéssel, fuvarozással, állattartással, földműveléssel foglalkozó felnőttek mesterségének átadását, a munkára nevelés mozzanatait, a mesterségekre utaló fiús gyermekjátékokkal kísérhetjük nyomon. Az ölbeli gyermekek, s a lányok játékai, s a hagyományokba való belenevelődés mellett a vásárok, búcsúk gyermekjátékait mutatja be az egri Szervita búcsú színes forgataga. A kiállítás második egysége azt érzékelteti, hogyan diktálták a játékdivatot a felnőttek kultúrájának divatos irányzatai, a gyáripari termékek előretörésével. Páratlanul gazdag játékkínálat tárul a látogató elé, a szép arcú és kivitelű, biszkvit porcelán babák, a finom kelméket, s a kor divatos öltözetét bemutató babaruhák, a miniatűr szalonbútorok, porcelán étkészletek, az építőjátékok, vasút-és autómodellek, a kor technikai vívmányainak apró változatai, a korszak valós világát tükrözik. A korabeli filmkockák segítségével bepillanthatunk egy egri polgári család otthonába, az ikerlánykák ünnepeit, játékait 1935-től követhetjük nyomon, az édesapa Hevesi Sándor kivételes felvételeinek köszönhetően. Az Állami Áruházak játékkínálatát az egri játéküzlet és karácsonyi játékvásár 1966-os fotói és dokumentációi szemléltetik.
A műtárgyak a Dobó István Vármúzeum játék, -néprajzi- és történeti gyűjteményéből valamint a Hatvany Lajos Múzeum és a Herman Ottó Múzeum anyagából származnak. A Dobó István Vármúzeum játékgyűjteményének alapját, Faragó Lóránt (1912-1985) egri fényképészmester által gyűjtött darabok alkotják, melyhez a szuhai származású Virágh Margit gazdag polgári játékkollekciója társul. Császi Irén a kiállítás kurátora
Heves megye hagyományos népi játékainak bemutatásakor a Bükkalja és Mátra- vidék fakitermeléssel, járomfaragással, mészégetéssel, fuvarozással, állattartással, földműveléssel foglalkozó felnőttek mesterségének átadását, a munkára nevelés mozzanatait, a mesterségekre utaló fiús gyermekjátékokkal kísérhetjük nyomon. Az ölbeli gyermekek, s a lányok játékai, s a hagyományokba való belenevelődés mellett a vásárok, búcsúk gyermekjátékait mutatja be az egri Szervita búcsú színes forgataga. A kiállítás második egysége azt érzékelteti, hogyan diktálták a játékdivatot a felnőttek kultúrájának divatos irányzatai, a gyáripari termékek előretörésével. Páratlanul gazdag játékkínálat tárul a látogató elé, a szép arcú és kivitelű, biszkvit porcelán babák, a finom kelméket, s a kor divatos öltözetét bemutató babaruhák, a miniatűr szalonbútorok, porcelán étkészletek, az építőjátékok, vasút-és autómodellek, a kor technikai vívmányainak apró változatai, a korszak valós világát tükrözik. A korabeli filmkockák segítségével bepillanthatunk egy egri polgári család otthonába, az ikerlánykák ünnepeit, játékait 1935-től követhetjük nyomon, az édesapa Hevesi Sándor kivételes felvételeinek köszönhetően. Az Állami Áruházak játékkínálatát az egri játéküzlet és karácsonyi játékvásár 1966-os fotói és dokumentációi szemléltetik.
A műtárgyak a Dobó István Vármúzeum játék, -néprajzi- és történeti gyűjteményéből valamint a Hatvany Lajos Múzeum és a Herman Ottó Múzeum anyagából származnak. A Dobó István Vármúzeum játékgyűjteményének alapját, Faragó Lóránt (1912-1985) egri fényképészmester által gyűjtött darabok alkotják, melyhez a szuhai származású Virágh Margit gazdag polgári játékkollekciója társul. Császi Irén a kiállítás kurátora