Leginkább az iskolákban szeretik a bolondok napját a diákok, hiszen ilyenkor olyan dolgokat lehet tenni, amikért hétköznaponként megrovás jár. Általában az oktatók megtréfálása a cél, de vannak, akik inkább valamilyen bolondos ruhába öltöznek, hogy ezzel hívják fel magukra a figyelmet. Évről évre egyre nehezebb dolguk van, hiszen a mostani stílus irányzatok már szinte minden ruhaneműt kimerítettek. A tanárok megtréfálására az iskolában volt már amikor fordítva rendezték be a tantermet a diákok, vagy beragasztották újságpapírral az ajtót.
Ilyenkor csak a képzelet szabhat határt a különböző tréfáknak. Egyes tudósok a bolondok napjának az eredetét egészen a régi Franciaországra vezetik vissza, ugyanis ott régen, április 1-jével kezdődött egy naptári év. Ez pedig arra ösztönözte az akkori népet, embereket, hogy megajándékozzák egymást. Így minden április 1. az ajándékozás napjáról szólt. Míg nem közbelépett IX. Károly király, az akkori király, aki 1564-ben az év első napját áttette január 1-jére. Sokan viszont nem engedhették meg maguknak, hogy egy évben kétszer ugyanazért az alkalomért ajándékozzanak, így kezdett átalakulni a történet. A szuveníreket felváltották a tréfás, vicces apróságok, majd következtek az áprilisi tréfák. A legérdekesebb és egyben legkiválóbb, legkreatívabb bolondos tréfát XIV. Lajos találta ki, az akkori francia király. Egy márkit szemelt ki a tréfájához, akitől az éj leple alatt elcsente ruháit, majd szűkebbre varratta szabóival. Másnap a márki riadtan vette tudomásul, hogy hirtelen kövér lett, nem tudta mire vélni, és valami komoly, halálos betegség tudatával orvoshoz fordult. Az orvos elküldte a gyógyszerészhez egy gyógyszer megnevezésével, amire a következő szöveg volt írva: Fogj egy ollót és vágd fel a mellényedet.
Az április 1. tehát megmaradt a vicc, a tréfa és a humor ünnepének, de sajnos manapság, mint sok más kisebb ünnepet ezt is kezdik elfelejteni az emberek, pedig a mai rohanó,stresszel teli világba fontos, hogy legalább egy éven egyszer bolondnak, és felelősségmentesnek érezhessük magunkat.
Vajtó László
Ilyenkor csak a képzelet szabhat határt a különböző tréfáknak. Egyes tudósok a bolondok napjának az eredetét egészen a régi Franciaországra vezetik vissza, ugyanis ott régen, április 1-jével kezdődött egy naptári év. Ez pedig arra ösztönözte az akkori népet, embereket, hogy megajándékozzák egymást. Így minden április 1. az ajándékozás napjáról szólt. Míg nem közbelépett IX. Károly király, az akkori király, aki 1564-ben az év első napját áttette január 1-jére. Sokan viszont nem engedhették meg maguknak, hogy egy évben kétszer ugyanazért az alkalomért ajándékozzanak, így kezdett átalakulni a történet. A szuveníreket felváltották a tréfás, vicces apróságok, majd következtek az áprilisi tréfák. A legérdekesebb és egyben legkiválóbb, legkreatívabb bolondos tréfát XIV. Lajos találta ki, az akkori francia király. Egy márkit szemelt ki a tréfájához, akitől az éj leple alatt elcsente ruháit, majd szűkebbre varratta szabóival. Másnap a márki riadtan vette tudomásul, hogy hirtelen kövér lett, nem tudta mire vélni, és valami komoly, halálos betegség tudatával orvoshoz fordult. Az orvos elküldte a gyógyszerészhez egy gyógyszer megnevezésével, amire a következő szöveg volt írva: Fogj egy ollót és vágd fel a mellényedet.
Az április 1. tehát megmaradt a vicc, a tréfa és a humor ünnepének, de sajnos manapság, mint sok más kisebb ünnepet ezt is kezdik elfelejteni az emberek, pedig a mai rohanó,stresszel teli világba fontos, hogy legalább egy éven egyszer bolondnak, és felelősségmentesnek érezhessük magunkat.
Vajtó László