Az elnök szerint itt az idő, hogy tiszta vizet öntsenek a pohárba, és az intézmény igazgatója által elferdítetten közvetített tényeket ismertesse, valamint a felelőtlen vezetői magatartással okozott indokolatlan zavarkeltést ellensúlyozva, megerősítse a választott képviselőkből álló testület felelősségteljes döntéshozatala iránti bizalmat. Mengyi Roland tájékoztatása szerint a megyei közgyűlés a sajtó és a lakosság felé is nyilvános ülésen tárgyalta az intézményátszervezéssel kapcsolatos előterjesztéseket, a döntést megelőző szakbizottsági üléseken – ahová minden érintett intézmény igazgatója meghívást kapott, és részt is vett – korlátozás nélkül lehetőség volt kérdésfeltevésekre, melyek helyben megválaszolásra kerültek. Ugyanez a helyzet jellemezte a döntéseket követő igazgatói tájékoztató értekezleteket is.
Felhívta a figyelmet arra, hogy március 4-én az MSZ EDDSZ országos elnöke, Cser Ágnes, és megyei elnöke, Tarr Sarolta, a megyei értekezleten jelen lévő szakszervezeti tisztségviselők tudtával az értekezletet követően megkezdte az egyeztetést a jogutód munkáltató képviselőjével, Csiba Gáborral, melyen a felek kölcsönösen tájékoztatták egymást az intézmény-összevonással kapcsolatosan felmerült kérdésekben.
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés 12/2011. (II. 17.) határozata alapján a március 31-ei testületi ülésre a megyei kórház szakmai struktúrájára vonatkozó előterjesztés és az azt megalapozó javaslat is – melyet a megyei kórház főigazgatója március 18-án nyújtott be a fenntartó számára – rögzíti, hogy „minden orvos, szakdolgozó, egészségügyi kiszolgáló személyzet ugyanott, ugyanazt a feladatot, ugyanannyi ágyon, ugyanannyi órában fogja elvégezni 2011. május 1-jétől”. Létszámcsökkentéssel valóban nem foglalkozik egyik előterjesztés sem, mivel a testület nem kíván dolgozókat elbocsátani – teszi hozzá a közgyűlés elnöke.
A megyei önkormányzat kórházainak szállítói tartozását, a betegellátás szempontjait figyelmen kívül hagyó döntéshozatal vádját valótlan állításnak nevezi Mengyi Roland, melynek cáfolatául a kifogásolt előterjesztések szövegéből idéz:
„Kórházaink belső tartalékaik felhasználásával, a foglalkoztatás és képzés területén a pályázati lehetőségek kiaknázásával, a rendelkezésükre bocsátott önkormányzati vagyon hasznosítása révén saját bevételeik növelésével 2010. évben is megőrizték gazdálkodási stabilitásukat, bár ennek hátterében a beszállítóikkal történő folyamatos alkuk, tartozásaik átütemezése is fontos szerepet játszott. A megyei önkormányzat kórházai 2010. évben a 2010. november 30-án fennálló szállítói tartozásuk rendezése érdekében összesen mintegy 956 697 E Ft konszolidációs támogatást kaptak a központi költségvetésből.”
„Az integráció eredményeként – a betegellátás színvonalának megőrzése mellett – egy gazdaságosabban működő, hatékony szervezet jön létre.”
A tényszerűséget szolgálja a nyílt levél szerint a nemzeti erőforrás miniszter OEP honlapján közzétett közleménye is, mely az egészségügyi szolgáltatók számára 2010 decemberében nyújtott, a korábbi évekből felhalmozott kórházi adósság rendezésére, kötelezően a 2010. november 30-án fennállt szállítói tartozás csökkentésére fordítható konszolidációs támogatások összegét tartalmazza.
A hivatalos közleményből egyértelműen kitűnik, hogy a május 1-jétől a megyei kórházzal egyesítendő négy megyei önkormányzati fenntartású kórház közül a Szent Ferenc Rehabilitációs Kórház támogatási összege, azaz szállítói tartozása volt a legnagyobb mértékű: 44 529 000 Ft. Mengyi Roland tájékoztatása szerint a gyógyító-megelőző ellátás jogcím csoportból finanszírozott egészségügyi szolgáltatók korábbi évekből felhalmozott adósságának rendezésére fordítható konszolidációs támogatásról szóló 269/2010. (XII. 3.) kormányrendelet 5. § (1) bek. C) pontja szerint „a támogatásban való részesedés feltétele, hogy az egészségügyi szolgáltató részt vesz és együttműködik az egészségügyi ellátórendszer területi integrációjának kialakításában”. A megyei közgyűlés elnöke a fentiek alapján a kórház dolgozóira bízza annak megítélését, hogy ki vezet félre és kit.