A központ adatai alapján elképzelhető, hogy idén, a tavalyinál még nagyobb kanyarójárvány fenyegeti Európát. Franciaországban például két hónap alatt 3750 esetet regisztráltak, míg tavaly egész évben 5 ezer kanyaróst jelentettek. 2009-ben egész évben csupán 1544 beteg volt az országban. A tavalyi évben az elmúlt 10 év legtöbb kanyarós esetét észlelték Európában. A még nem végleges adatok szerint 2010-ben több mint 30 ezer megbetegedés történt, ez több mint ötszöröse a megelőző 5 esztendőben mért éves átlagnak. A legtöbb megbetegedést Bulgáriában tapasztalták (22 ezer beteg, 4 halott), ezután Franciaország (5 ezer fertőzött, két halott), Olaszország (861 beteg), majd Németország (787 fertőzött) következik. A 29 országból beérkezett adatok szerint mindössze 8 államban nem történt kanyarós megbetegedés.
Magyarországon csaknem teljes körű az átoltottság a kanyaró ellen, így itthon szinte teljesen megszűnt a fertőzés, 2001-ben diagnosztizálták az utolsó hazai eredetű megbetegedést, azóta évente 1-2 behurcolt esetre derül csak fény. Ennek ellenére a Magyarországról külföldre utazóknak számolni kell a betegség kockázatával, különösen a 15 hónaposnál kisebb gyermekeknek, ők ugyanis nincsenek beoltva a betegség ellen.
Az Országos Epidemiológiai Központ adatai szerint Magyarországon az 1950-60-as években 20-60 ezer kanyarós megbetegedést jelentettek évente, közülük 50-260 halállal végződött. A korszerű, két kombinált oltásból álló védőoltási rend 1989-es bevezetése után azonban a regisztrált megbetegedések évi átlaga 15 alá csökkent.
A kanyaró nyálcseppekkel terjedő, vírus okozta, fertőző betegség. 1-2 hét lappangási idő után láz, köhögés, hurut és kötőhártya-gyulladás a kezdeti tünetek. Pár nap múlva a fül mögött, majd az egész testen végigvonuló kiütések alakulnak ki. A kanyaró súlyos betegség, mely igen ragályos, könnyen átvihető egyik emberről a másikra. Leggyakoribb szövődménye a középfül- és tüdőgyulladás. A vírus ritkán agyvelőgyulladást is okozhat, melynek következtében életre szóló idegrendszeri károsodás és értelmi fogyatékosság maradhat vissza.
Magyarországon csaknem teljes körű az átoltottság a kanyaró ellen, így itthon szinte teljesen megszűnt a fertőzés, 2001-ben diagnosztizálták az utolsó hazai eredetű megbetegedést, azóta évente 1-2 behurcolt esetre derül csak fény. Ennek ellenére a Magyarországról külföldre utazóknak számolni kell a betegség kockázatával, különösen a 15 hónaposnál kisebb gyermekeknek, ők ugyanis nincsenek beoltva a betegség ellen.
Az Országos Epidemiológiai Központ adatai szerint Magyarországon az 1950-60-as években 20-60 ezer kanyarós megbetegedést jelentettek évente, közülük 50-260 halállal végződött. A korszerű, két kombinált oltásból álló védőoltási rend 1989-es bevezetése után azonban a regisztrált megbetegedések évi átlaga 15 alá csökkent.
A kanyaró nyálcseppekkel terjedő, vírus okozta, fertőző betegség. 1-2 hét lappangási idő után láz, köhögés, hurut és kötőhártya-gyulladás a kezdeti tünetek. Pár nap múlva a fül mögött, majd az egész testen végigvonuló kiütések alakulnak ki. A kanyaró súlyos betegség, mely igen ragályos, könnyen átvihető egyik emberről a másikra. Leggyakoribb szövődménye a középfül- és tüdőgyulladás. A vírus ritkán agyvelőgyulladást is okozhat, melynek következtében életre szóló idegrendszeri károsodás és értelmi fogyatékosság maradhat vissza.