A testület a Magyar Nemzeti Bank legfőbb döntéshozó szerve, egyik legfontosabb feladata a független jegybanki alapkamat meghatározása, az árstabilitás védelme érdekében. A Monetáris Tanácsban az MNB mindenkori elnöke és alelnökei, valamint további legfeljebb négy, az országgyűlés által választott személy foglal helyet.Kocziszky György 1949-ben született, 1972-ben szerzett gépészmérnöki oklevelet a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen. 1984-ben lett a közgazdaságtudomány kandidátusa, tíz évvel később habilitált a Miskolci Egyetemen. 1991 és 1997 között az egyetem rektorhelyettese, pályafutása során két könyvet, hét egyetemi jegyzetet és kilencvennégy magyar, illetve idegen nyelvű tanulmányt írt. Kutatási területe elsősorban az európai integráció gazdaságtana, illetve a regionális gazdaságtan, növekedés- és fejlődéselméletek. 1992–1994 között a Magyar Tudományos Akadémia Vezetés- és Szervezéstudományi Szakbizottság Racionalizálási Albizottságának elnöke, 1990–2000 között az akadémia Vezetés- és Szervezéstudományi Szakbizottságának tagja. Jelenleg a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karának dékánja, a Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet igazgatója és a Regionális Gazdaságtan Tanszék vezetője.
– Rendkívül megtisztelő számomra, hogy tagja lehetek a Magyar Nemzeti Bank legfőbb döntéshozó szervének – mondta beszélgetésünkkor. – Ez a pénzügyi intézmény az ország szuverenitásának egyik szimbóluma, talán sokan nem tudják, hogy 1924-ig egyáltalán nem működött önálló magyar jegybank.
Kocziszky György felelevenítette: Magyarország régebben a Habsburg-uralkodóház fennhatósága
alatt állt, a birodalomban a jegybanki feladatokat előbb az 1816-tól működő Osztrák Nemzeti Bank, majd az 1878-ban létrejött Osztrák-Magyar Bank látta el. Az első világháborút követően felbomlott a monarchia, az Osztrák-Magyar Bankot pedig felszámolták. A trianoni döntés után, az önálló Magyar Nemzeti Bank csak 1924. június 24-én kezdhette meg munkáját. – Talán nincs annyira benne a köztudatban, hogy ez miért fontos. Az ország bankjának a működése, a hitel- és kamatpolitikával kapcsolatos tevékenysége mindannyiunk életére befolyással van, hiszen a forint- vagy devizaárfolyamok változása, az infláció hatásai, így vagy úgy, szinte az ország minden háztartását érintik – emelte ki a dékán. Kocziszky György arról is szólt: szerencsésnek tartja magát, mert a munkája, hivatása egyben a hobbija is.
– Mindig izgalmasnak éreztem a számok világát, a gazdaság és a pénzügy valahol egy folyton változó rejtvényre emlékeztet, amelyre újból és újból megoldásokat kell találni. Mérnöki végzettségem előnyt jelent ezen a területen: megtanultam rendszerben gondolkodni, és eddigi életutamból adódóan nem csupán az elméleti pénzügyeket érintő tudással rendelkezem. Mind családja, mind baráti, szakmai környezete örömmel és meglepetéssel fogadta kinevezését, amelyet a Miskolci Egyetemen folyó gazdasági kutatómunka elismerésének is tekintenek.
– Ahogy eddigi pályafutásom során mindig, úgy a Monetáris Tanácsban végzett munkámban is a szakmaiság és az erkölcsiség lesz a két fő irányelvem – hangsúlyozta, majd kérdésünkre elmondta: alapvetően bizakodó a magyar gazdaság jövőjét illetően. – A világgazdaság olyan, mint egy érzékeny pókháló, minden mindennel összefügg, és egyik ország sem vonhatja ki magát a nemzetközi folyamatok hatásai alól. Nagyon komoly teljesítmény-elvárások vannak Magyarországgal szemben, s ha meg tudunk ezeknek felelni, minden okunk meg van rá, hogy optimistán tekintsünk a jövőbe.
Szepesi S.