A természetes fény egész szervezetünkre hatással van, anélkül, hogy azt közvetlenül érzékelnénk. Szabályozza az ébren és alvással töltött idő ritmusát, de befolyásolja a hormonrendszert, a vérnyomást, az anyagcserét is, és fokozza a méregtelenítő mechanizmusokat. A napfény melegére az erek kitágulnak, fokozódik a bőr vérellátása, és jótékonyan hat a depresszió ellen is: segíti kezelését, akadályozza kialakulását.
Napi két-három óra!
A téli, szürke hónapokat, rövid nappalokat követően a tavaszi napfény segít megszüntetni a levertséget, mert hatására lassabban bomlik le a szervezetben termelődő szerotonin, ami befolyással van a testhőmérsékletre, a hányingerre, étvágyra, a szexualitásra és a hangulatra is. Már a napsütésben töltött, minimum napi két-három óra is segíti a közérzet javulását! A depresszív állapot elűzéséhez 2500 lux fényintenzitásra van szükség, egy jól megvilágított szobában pedig csak 400-500 lux a fényintenzitás. (A lux az a mértékegység, ami egy adott felület megvilágításának mértékét mutatja.)
Mesterséges meleg
A természetes fényben töltött időn túl fontos az is, hogy megfelelő világítás legyen a lakásban. A legjobb megoldás, ha közvetlenül a napfényt engedi be az ember a zárt térbe, ám erre nem minden helyen van megfelelő lehetőség. Ilyenkor még fontosabbá válik a mesterséges fény használata. Vannak hideg és meleg fényű izzók, melyek az ember tudtán kívül befolyásolják a közérzetet. Több orvosi egyetemen végeztek a mesterséges fénnyel kapcsolatos vizsgálatokat, amelyek kimutatták, hogy a közönséges fénycsövek ugyanolyan hatással vannak a szervezetre, mint például a nyugtatók, vagy éppen a serkentőszerek.
A világos, fehér fény emeli a stresszhormonok szintjét a vérben, és megzavarja a tobozmirigy működését. Ennek következtében pedig az idegesség, az agresszivitás és a fáradság jelei mutatkoznak meg, ezért jobb, ha meleg fényű izzók világítják meg a lakást, ha nincs lehetőség a természetes fény használatára.
Gyógyító fény
A fényterápiában az igazi áttörést Európában a XIX. század végén az segítette, amikor napfényterápiával gyógyították a bőrtuberkolózist. Ezután a tudományos kutatások számtalanszor bizonyították a különféle hullámhosszoknak az anyagcserére, ideg- és immunrendszerre gyakorolt pozitív hatását. A közelmúltban újabb áttörést hozott a gyógyításban a polarizált fény, amely széles hullámhossz-tartományban alacsony intenzitással működik és fejti ki gyógyító hatását.
A polarizáltfény-terápia olyan krónikus betegségek gyógyításánál is eredményt hozott, mint a lábszárfekély, a pattanásos arcbőr, a krónikus betegségek és sportsérülések. Gyors és látványos eredmények születnek a fényterápiával műtéti hegek, sebek, égési sérülések, egyes bőrbetegségek, sportsérülések gyógyításánál, valamint olyan esetekben, amikor az immunrendszer erősítésére van szükség.
A teljes testfelületen alkalmazott polarizáltfény-terápia, köszönhetően az 1 cm-es behatolási mélységének, eléri a kapilláris erekben keringő vért és az ott találtható immunitásért felelős sejtek aktivitását fokozva fejti ki jótékony hatását. Tehát serkenti a szervezet védekezőképességét, ösztönzi a regeneratív folyamatokat az egész testben. Az eddigi tapasztalatok azt mutatták, hogy reumatikus fájdalmakban szenvedők, allergiás betegek vagy éppen a felső légúti megbetegedésekkel küzdők is eredményesen alkalmazták a terápiát.
Kiss J., Horváth I.
Fotó: Mocsári L.
Napi két-három óra!
A téli, szürke hónapokat, rövid nappalokat követően a tavaszi napfény segít megszüntetni a levertséget, mert hatására lassabban bomlik le a szervezetben termelődő szerotonin, ami befolyással van a testhőmérsékletre, a hányingerre, étvágyra, a szexualitásra és a hangulatra is. Már a napsütésben töltött, minimum napi két-három óra is segíti a közérzet javulását! A depresszív állapot elűzéséhez 2500 lux fényintenzitásra van szükség, egy jól megvilágított szobában pedig csak 400-500 lux a fényintenzitás. (A lux az a mértékegység, ami egy adott felület megvilágításának mértékét mutatja.)
Mesterséges meleg
A természetes fényben töltött időn túl fontos az is, hogy megfelelő világítás legyen a lakásban. A legjobb megoldás, ha közvetlenül a napfényt engedi be az ember a zárt térbe, ám erre nem minden helyen van megfelelő lehetőség. Ilyenkor még fontosabbá válik a mesterséges fény használata. Vannak hideg és meleg fényű izzók, melyek az ember tudtán kívül befolyásolják a közérzetet. Több orvosi egyetemen végeztek a mesterséges fénnyel kapcsolatos vizsgálatokat, amelyek kimutatták, hogy a közönséges fénycsövek ugyanolyan hatással vannak a szervezetre, mint például a nyugtatók, vagy éppen a serkentőszerek.
A világos, fehér fény emeli a stresszhormonok szintjét a vérben, és megzavarja a tobozmirigy működését. Ennek következtében pedig az idegesség, az agresszivitás és a fáradság jelei mutatkoznak meg, ezért jobb, ha meleg fényű izzók világítják meg a lakást, ha nincs lehetőség a természetes fény használatára.
Gyógyító fény
A fényterápiában az igazi áttörést Európában a XIX. század végén az segítette, amikor napfényterápiával gyógyították a bőrtuberkolózist. Ezután a tudományos kutatások számtalanszor bizonyították a különféle hullámhosszoknak az anyagcserére, ideg- és immunrendszerre gyakorolt pozitív hatását. A közelmúltban újabb áttörést hozott a gyógyításban a polarizált fény, amely széles hullámhossz-tartományban alacsony intenzitással működik és fejti ki gyógyító hatását.
A polarizáltfény-terápia olyan krónikus betegségek gyógyításánál is eredményt hozott, mint a lábszárfekély, a pattanásos arcbőr, a krónikus betegségek és sportsérülések. Gyors és látványos eredmények születnek a fényterápiával műtéti hegek, sebek, égési sérülések, egyes bőrbetegségek, sportsérülések gyógyításánál, valamint olyan esetekben, amikor az immunrendszer erősítésére van szükség.
A teljes testfelületen alkalmazott polarizáltfény-terápia, köszönhetően az 1 cm-es behatolási mélységének, eléri a kapilláris erekben keringő vért és az ott találtható immunitásért felelős sejtek aktivitását fokozva fejti ki jótékony hatását. Tehát serkenti a szervezet védekezőképességét, ösztönzi a regeneratív folyamatokat az egész testben. Az eddigi tapasztalatok azt mutatták, hogy reumatikus fájdalmakban szenvedők, allergiás betegek vagy éppen a felső légúti megbetegedésekkel küzdők is eredményesen alkalmazták a terápiát.
Kiss J., Horváth I.
Fotó: Mocsári L.