A halláscsökkenések száma nagy átlagban állandó, viszont változóban van az, hogy mi okozza a problémát, tudtuk meg Illés Krisztina, fül-orr-gégész, audiológus szakorvostól. A hallásproblémáknak két típusa van, az egyik a veleszületett betegségek, amelyeket nehezebb kezelni, gyógyítani, viszont genetikai vizsgálatokkal jó arányban már előre ki lehet szűrni, és előkészülni a rehabilitációra.
A másik típus a szerzett, amelyet okozhat betegség, például fülgyulladás. Ezek száma csökkent, mert olyan korszerű kezelések állnak az orvosok rendelkezésére, amelyekkel jól gyógyítható, és így nem válik krónikussá. A krónikus fülkürthurutot – melynek talaján kialakulhat krónikus középfülgyulladás – jól tudják gyógyszeresen kezelni, illetve a dobhártyába épített szellőző tubus segítségével.
Vannak olyan környezeti tényezők is, amelyek a hallóideget károsítják. Egyre fiatalabbak jelentkeznek, hogy nem hallanak jól, vagy erős fülzúgásuk van, illetve a szűrővizsgálatok alkalmával találnak eltérést. Ezeket a problémákat Illés Krisztina szerint elsősorban a fülhallgatón keresztül hallgatott hangos zene okozza, melynek tartós használata krónikus zajártalomnak számít. Ezek száma növekvőben van. Korábban az ilyen típusú halláskárosodást nagy zajártalommal járó munkahelyen dolgozók körében tapasztalták, az ilyen típusú megbetegedések azonban csökkentek. Az ok most már elsősorban egyértelműen a zenehallgatás.
A szakember szerint a legfontosabb a megelőzés, vagyis a tartós zajártalom kerülése. Kezdeti stádiumban a károsodás még gyógyszeres kezeléssel javítható, azonban vannak sajnos olyan esetek is, amikor már nem fordítható vissza a károsodás és csak hallókészülékkel tudnak segíteni. Nagy szerepe van ebben az időfaktornak, vagyis, hogy milyen gyorsan ismerik fel a problémát, és kerül orvoshoz a páciens.
A probléma felismerésében szerepe van a szűréseknek is, életkortól függően vannak kötelező szűrővizsgálatok, már csecsemőkorban is, majd az óvoda és az általános iskola megkezdésekor, illetve a továbbtanulások alkalmával, amit Illés Krisztina szerint jó hatékonysággal végeznek. Ebben a korban azért is nagy szerepe van a szűrésnek, mert vannak olyan gyulladásos betegségek, amelyek nem járnak fájdalommal, mint például a korábban említett fülkürthurut. Felnőtt korban az üzemorvosi hálózatnak van szerepe, a zajártalommal járó munkahelyen dolgozókat rendszeresen szűrik, és ha szükséges, szakorvoshoz utalják a pácienseket.
Horváth I.
A másik típus a szerzett, amelyet okozhat betegség, például fülgyulladás. Ezek száma csökkent, mert olyan korszerű kezelések állnak az orvosok rendelkezésére, amelyekkel jól gyógyítható, és így nem válik krónikussá. A krónikus fülkürthurutot – melynek talaján kialakulhat krónikus középfülgyulladás – jól tudják gyógyszeresen kezelni, illetve a dobhártyába épített szellőző tubus segítségével.
Vannak olyan környezeti tényezők is, amelyek a hallóideget károsítják. Egyre fiatalabbak jelentkeznek, hogy nem hallanak jól, vagy erős fülzúgásuk van, illetve a szűrővizsgálatok alkalmával találnak eltérést. Ezeket a problémákat Illés Krisztina szerint elsősorban a fülhallgatón keresztül hallgatott hangos zene okozza, melynek tartós használata krónikus zajártalomnak számít. Ezek száma növekvőben van. Korábban az ilyen típusú halláskárosodást nagy zajártalommal járó munkahelyen dolgozók körében tapasztalták, az ilyen típusú megbetegedések azonban csökkentek. Az ok most már elsősorban egyértelműen a zenehallgatás.
A szakember szerint a legfontosabb a megelőzés, vagyis a tartós zajártalom kerülése. Kezdeti stádiumban a károsodás még gyógyszeres kezeléssel javítható, azonban vannak sajnos olyan esetek is, amikor már nem fordítható vissza a károsodás és csak hallókészülékkel tudnak segíteni. Nagy szerepe van ebben az időfaktornak, vagyis, hogy milyen gyorsan ismerik fel a problémát, és kerül orvoshoz a páciens.
A probléma felismerésében szerepe van a szűréseknek is, életkortól függően vannak kötelező szűrővizsgálatok, már csecsemőkorban is, majd az óvoda és az általános iskola megkezdésekor, illetve a továbbtanulások alkalmával, amit Illés Krisztina szerint jó hatékonysággal végeznek. Ebben a korban azért is nagy szerepe van a szűrésnek, mert vannak olyan gyulladásos betegségek, amelyek nem járnak fájdalommal, mint például a korábban említett fülkürthurut. Felnőtt korban az üzemorvosi hálózatnak van szerepe, a zajártalommal járó munkahelyen dolgozókat rendszeresen szűrik, és ha szükséges, szakorvoshoz utalják a pácienseket.
Horváth I.