Az Ab egyhangú határozatban alkotmányellenesnek mondta ki a köztisztviselők jogállásáról szóló törvénynek azt a szabályát, amely a munkáltató számára lehetővé teszi a köztisztviselők indokolás nélküli felmentését. Az alkotmánysértő rendelkezést a testület a határozat közzétételét követő nappal semmisítette meg.
A nagyobbik kormánypárt ügyvezető alelnöke az MTI-nek azt mondta, megkeresik az alkotmányos megoldást. Kósa Lajos úgy fogalmazott, az Ab korábbi, a kormánytisztviselőkkel kapcsolatos döntésének az „unokatestvére” a mostani. Emlékeztetett ugyanis, hogy a testület már korábban alkotmányellenesnek minősítette a kormánytisztviselők indoklás nélküli felmentéséről szóló rendelkezéseket, így várható volt, hogy a köztisztviselők esetében is így dönt.
A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szerint ha az állampolgárokra nézve kötelező, akkor a jogalkotókra is az az Alkotmánybíróság döntése. A kisebbik kormánypárt az MTI-vel azt közölte, pontosan tanulmányozni kívánják az Alkotmánybíróság döntését, s ennek megfelelően rendezik majd a kérdést.
Az MSZP arra szólítja fel a kormányt és a köztisztviselőket alkalmazó önkormányzatokat, hogy azonnal állítsák le a kormánytisztviselők és a köztisztviselők indoklás nélküli elbocsátását - mondta Lamperth Mónika, a szocialisták közjogi kabinetvezetője az MTI-nek.
A politikus szerint az Alkotmánybíróság olyan állításokkal támasztotta alá egyhangúlag hozott határozatát, amelyeket az LMP is hangsúlyozott a jogszabály elfogadása előtti vitában.
Hozzátette: azt várják a kormánypártoktól, hogy a jövőben tartózkodjanak az alkotmányellenesnek minősített elbocsátási forma alkalmazásától, illetve dolgozzanak ki egy megfelelő eszközt az így elbocsátott dolgozók kárpótlására.
A Jobbik aggodalmai beigazolódásaként, megnyugvással veszi tudomásul az Alkotmánybíróság döntését. Bertha Szilvia, a párt országgyűlési képviselője az MTI-hez eljuttatott közleményében egyebek mellett arra emlékeztet, hogy a Jobbik korábban beadványban kérte a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény ezen pontjának megsemmisítését.
Az ellenzéki politikus arra hívja fel a kormánypárti képviselők figyelmét, hogy a végkielégítések különadójáról szóló első indítvány és a kormánytisztviselők indokolás nélküli felmentéséről szóló rendelkezések után ez már a harmadik olyan törvénymódosítás, amely nem állta ki az alkotmányosság próbáját.
Kiemeli: a Fidesz és a KDNP felelősségét súlyosbítja, hogy a Jobbik már a parlamenti vita során is hangot adott alkotmányossági aggályainak, azt azonban a "kétharmados gőzhenger" akkor rendre figyelmen kívül hagyta.
Az Alkotmánybíróság a döntésről szóló közleményében utalt arra, hogy korábban, 2011 februárjában hozott határozatában megállapította, alkotmányellenes a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény alapján foglalkoztatott személyek indokolás nélküli felmentésének lehetősége.
A mostani határozatában az Ab kimondta: a korábban kifejtett alkotmányossági indokok alapján a munkáltató részére biztosított korlátlan felmentési jogkör a köztisztviselők esetében is alkotmányellenes. Az indokolás nélküli felmentés lehetősége a köztisztviselők esetében is sérti ugyanis a jogállamiság elvét, a munkához való jogot, a közhivatal viseléséhez való jogot, a bírósághoz fordulás jogát, valamint az emberi méltósághoz való jogot.
Az Alkotmánybíróság most sem vitatta, hogy az államszervezet hatékony működése indokolhatja a közszolgálati jogviszonyban álló tisztviselők felmentési lehetőségének könnyítését a korábbi szabályozáshoz képest. Ennek azonban álláspontja szerint nem lehet módja a munkáltatói jogok gyakorlójának korlátlan döntésre való felhatalmazása.
Mint írták, a megsemmisítés időpontjának meghatározásakor az Ab figyelemmel volt arra, hogy - szemben a kormánytisztviselői jogviszonyra vonatkozó szabályozással - a köztisztviselői jogviszony megszüntetése az indokolás nélküli felmentést lehetővé tevő rendelkezés megsemmisítésével átmenetileg sem marad szabályozatlan.
MTI
A nagyobbik kormánypárt ügyvezető alelnöke az MTI-nek azt mondta, megkeresik az alkotmányos megoldást. Kósa Lajos úgy fogalmazott, az Ab korábbi, a kormánytisztviselőkkel kapcsolatos döntésének az „unokatestvére” a mostani. Emlékeztetett ugyanis, hogy a testület már korábban alkotmányellenesnek minősítette a kormánytisztviselők indoklás nélküli felmentéséről szóló rendelkezéseket, így várható volt, hogy a köztisztviselők esetében is így dönt.
A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szerint ha az állampolgárokra nézve kötelező, akkor a jogalkotókra is az az Alkotmánybíróság döntése. A kisebbik kormánypárt az MTI-vel azt közölte, pontosan tanulmányozni kívánják az Alkotmánybíróság döntését, s ennek megfelelően rendezik majd a kérdést.
Az MSZP arra szólítja fel a kormányt és a köztisztviselőket alkalmazó önkormányzatokat, hogy azonnal állítsák le a kormánytisztviselők és a köztisztviselők indoklás nélküli elbocsátását - mondta Lamperth Mónika, a szocialisták közjogi kabinetvezetője az MTI-nek.
Lamperth Mónika emlékeztetett arra, hogy az Ab februárban már megállapította: alkotmányellenes a kormánytisztviselők indokolás nélküli felmentésének lehetősége. Ezt a rendelkezést akkor május végi határidővel semmisítette meg a testület.
A politikus szerint az Alkotmánybíróság olyan állításokkal támasztotta alá egyhangúlag hozott határozatát, amelyeket az LMP is hangsúlyozott a jogszabály elfogadása előtti vitában.
Hozzátette: azt várják a kormánypártoktól, hogy a jövőben tartózkodjanak az alkotmányellenesnek minősített elbocsátási forma alkalmazásától, illetve dolgozzanak ki egy megfelelő eszközt az így elbocsátott dolgozók kárpótlására.
A Jobbik aggodalmai beigazolódásaként, megnyugvással veszi tudomásul az Alkotmánybíróság döntését. Bertha Szilvia, a párt országgyűlési képviselője az MTI-hez eljuttatott közleményében egyebek mellett arra emlékeztet, hogy a Jobbik korábban beadványban kérte a köztisztviselők jogállásáról szóló törvény ezen pontjának megsemmisítését.
Az ellenzéki politikus arra hívja fel a kormánypárti képviselők figyelmét, hogy a végkielégítések különadójáról szóló első indítvány és a kormánytisztviselők indokolás nélküli felmentéséről szóló rendelkezések után ez már a harmadik olyan törvénymódosítás, amely nem állta ki az alkotmányosság próbáját.
Kiemeli: a Fidesz és a KDNP felelősségét súlyosbítja, hogy a Jobbik már a parlamenti vita során is hangot adott alkotmányossági aggályainak, azt azonban a "kétharmados gőzhenger" akkor rendre figyelmen kívül hagyta.
Az Alkotmánybíróság a döntésről szóló közleményében utalt arra, hogy korábban, 2011 februárjában hozott határozatában megállapította, alkotmányellenes a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény alapján foglalkoztatott személyek indokolás nélküli felmentésének lehetősége.
A mostani határozatában az Ab kimondta: a korábban kifejtett alkotmányossági indokok alapján a munkáltató részére biztosított korlátlan felmentési jogkör a köztisztviselők esetében is alkotmányellenes. Az indokolás nélküli felmentés lehetősége a köztisztviselők esetében is sérti ugyanis a jogállamiság elvét, a munkához való jogot, a közhivatal viseléséhez való jogot, a bírósághoz fordulás jogát, valamint az emberi méltósághoz való jogot.
Az Alkotmánybíróság most sem vitatta, hogy az államszervezet hatékony működése indokolhatja a közszolgálati jogviszonyban álló tisztviselők felmentési lehetőségének könnyítését a korábbi szabályozáshoz képest. Ennek azonban álláspontja szerint nem lehet módja a munkáltatói jogok gyakorlójának korlátlan döntésre való felhatalmazása.
Mint írták, a megsemmisítés időpontjának meghatározásakor az Ab figyelemmel volt arra, hogy - szemben a kormánytisztviselői jogviszonyra vonatkozó szabályozással - a köztisztviselői jogviszony megszüntetése az indokolás nélküli felmentést lehetővé tevő rendelkezés megsemmisítésével átmenetileg sem marad szabályozatlan.
MTI