A maga nemében példátlan balesetet követően a rendőrség szakértők bevonásával indított nyomozást. A szakértői vélemény szerint a lyukas csatornából kifolyó víz alámosása okozta az omlást. A rendőrség nem állapított meg személyre szóló büntetőjogi felelősséget. Ez részben egy úgynevezett gumiparagrafusnak volt köszönhető, ugyanis a szakértői vélemény szerint rejtett hiba okozta a balesetet, amely általános műszaki felülvizsgálattal megállapítható lett volna. Ennek gyakorisága viszont nem volt előírva a törvényben. Ami pedig nincs tételesen előírva, annak elmulasztása nem is kérhető számon… Hiába fellebbezett a család jogi képviselője a lezárás ellen, végül nem indult büntető eljárás senkivel szemben, a pótmagánvád lehetőségével pedig nem éltek.
A szörnyű tragédia azonban nem maradt következmény nélkül. Először is a belváros ódon házainak meglazult burkolati elemeit a városi tulajdonú épületekről a MIK Zrt. emberei távolították el, a többiről pedig a tűzoltók. Ezzel csökkentették minimálisra a baleset megismétlődésének kockázatát. Azóta Miskolcon kordonokkal, feliratokkal jelzik, ha a rossz állapotban lévő homlokzatok veszélyt jelenthetnek.
Ó. Zoltán családjának viszont ez érthetően nem vigasz. Ezért úgy döntöttek, hogy polgári peres eljárás keretében kérnek kártérítést. Az ezzel kapcsolatos keresetet Szinay Attila, a család ügyvédje a hét elején beadta a bíróságra. – Az épület tulajdonosaitól, két kft.-től és a társasháztól kérünk vagyoni és nem vagyoni kártérítést. Előbbi kategóriába leginkább a temetés költségei tartoznak. A nem vagyoni kártérítést pedig a családfő elvesztése által okozott pszichés sérülés kompenzálására. Az özvegyre mai napig kihatással van a trauma – magyarázta Szinay Attila a kereset megalapozottságát. – A Polgári Törvénykönyv szerint az épületről lehulló tárgyakért a tulajdonos felel, kivéve, ha bizonyíthatóan mindent megtett a kár elhárítása érdekében. Itt azonban ez nem történt meg.
Várhatóan egy hónapon belül kitűzik a tárgyalás időpontját. A felperes hajlandóságot mutat a peren kívüli megegyezésre, de ehhez két fél kell. – A mai napig senki se kereste meg az özvegyet, hogy bocsánatot kérjen, együttérzéséről biztosítsa, pedig az érintettek tudják, kiről van szó. Az eljárás során lehetőség van a peren kívüli megegyezésre, de az elmondottak alapján nem úgy tűnik, hogy foglalkoznának ezzel – jegyezte meg Szinay Attila.
Kegyeleti okokból nem kívánták a méltányos kártérítés összegét forintosítani, de információnk szerint eléri a tízmillió forintos nagyságrendet.
Csontos L.
Fotó: Juhász Á.
A szörnyű tragédia azonban nem maradt következmény nélkül. Először is a belváros ódon házainak meglazult burkolati elemeit a városi tulajdonú épületekről a MIK Zrt. emberei távolították el, a többiről pedig a tűzoltók. Ezzel csökkentették minimálisra a baleset megismétlődésének kockázatát. Azóta Miskolcon kordonokkal, feliratokkal jelzik, ha a rossz állapotban lévő homlokzatok veszélyt jelenthetnek.
Ó. Zoltán családjának viszont ez érthetően nem vigasz. Ezért úgy döntöttek, hogy polgári peres eljárás keretében kérnek kártérítést. Az ezzel kapcsolatos keresetet Szinay Attila, a család ügyvédje a hét elején beadta a bíróságra. – Az épület tulajdonosaitól, két kft.-től és a társasháztól kérünk vagyoni és nem vagyoni kártérítést. Előbbi kategóriába leginkább a temetés költségei tartoznak. A nem vagyoni kártérítést pedig a családfő elvesztése által okozott pszichés sérülés kompenzálására. Az özvegyre mai napig kihatással van a trauma – magyarázta Szinay Attila a kereset megalapozottságát. – A Polgári Törvénykönyv szerint az épületről lehulló tárgyakért a tulajdonos felel, kivéve, ha bizonyíthatóan mindent megtett a kár elhárítása érdekében. Itt azonban ez nem történt meg.
Várhatóan egy hónapon belül kitűzik a tárgyalás időpontját. A felperes hajlandóságot mutat a peren kívüli megegyezésre, de ehhez két fél kell. – A mai napig senki se kereste meg az özvegyet, hogy bocsánatot kérjen, együttérzéséről biztosítsa, pedig az érintettek tudják, kiről van szó. Az eljárás során lehetőség van a peren kívüli megegyezésre, de az elmondottak alapján nem úgy tűnik, hogy foglalkoznának ezzel – jegyezte meg Szinay Attila.
Kegyeleti okokból nem kívánták a méltányos kártérítés összegét forintosítani, de információnk szerint eléri a tízmillió forintos nagyságrendet.
Csontos L.
Fotó: Juhász Á.