- Az országoknak minden év március 31-ig kell megtenniük jelöléseiket. Ehhez mellékelni kell tíz darab jelenkori fotót, valamint egy tízperces filmet is, amely bemutatja az adott örökségelemet.
A felterjesztést egyéves értékelési folyamat követi; a mostani két magyar elem a 2012 őszi indonéziai kormányközi bizottsági ülésen kerülhet az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Oktatási Szervezetének reprezentatív listájára - tájékoztatott Hammerstein Judit, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kultúráért felelős helyettes államtitkára.
A szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló UNESCO-egyezményt 2003-ban fogadták el, Magyarország 2006-ban csatlakozott az egyezményhez. Ezt követően kezdődött meg a szellemi kulturális örökségvédelem nemzeti rendszerének kiépítése. Ennek magyar nemzeti jegyzékébe először, 2008-ban a mohácsi busójárás szokása került fel, majd még ugyanabban az évben az 1953-ban alapított Népművészet Mestere díj kitüntetettjeinek tudása és tevékenysége. 2009-ben a kunsági birkapörkölt karcagi hagyományával, a mezőtúri fazekassággal, a kalocsai hagyományokkal (hímzés, viselet, pingálás, tánc) bővült a nemzeti lista, majd a magyar solymászattal, a halasi csipkevarrás élő hagyományával, valamint a matyó örökséggel.
A magyar elemek közül egyelőre a mohácsi busójárás szerepel az UNESCO nemzetközi reprezentatív listáján is.
Hammerstein Judit elmondta: a most felterjesztett matyó örökség igazi hungarikum, élő magyar örökség. Mezőkövesd és környékének erős vallásossággal átszőtt kulturális identitása karakterisztikus népviselettel és népművészettel bír.
A magyar solymászat ugyanakkor sajátos életformát és közösséget is jelent, amelynek középpontjában a ragadozó madárral való vadászat áll. Beletartozik a természet szeretete, a vadászmadarak betanítása, tenyésztése, felnevelése, illetve a hagyományos solymászati felszerelések elkészítése, használata, a solymászmúlt hagyományainak ápolása is.