Ugrás a tartalomra

Deák Bárdos Mihály Londonra gyúr

Létrehozva
Kitettek magukért és öt éremmel térhettek haza a magyar sportolók az elmúlt hét végén megrendezett dortmundi birkózó Európa-bajnokságról. Az érmesek között volt a diósgyőri Deák Bárdos Mihály.
Diósgyőri Birkózó Club klasszisa a kötöttfogásúak 120 kg-os kategóriájában lett harmadik, így egy bronzéremmel gyarapította egyébként is tekintélyes éremgyűjteményét. Szakemberek szerint sokadik virágzását éli.
A verseny előtt Struhács György, a szakág kapitánya esélylatolgatást végzett.

– Deák Bárdos nagyon megbízható, de nála már évek óta meghatározó, hogy kivel birkózik, mert a legjobbakkal gondjai vannak, ettől függetlenül akár érmes is lehet – mondta. Nem tévedett.
Az olasz Ficara és a bolgár Ivan Sztojanov Ivanov elleni győzelemmel jutott el a legjobb nyolcig, ahol kikapott az olimpiai, világ- és Európa-bajnok orosz Haszan Barojevtől. Legyőzője azonban később döntőbe jutott, így az ötszörös vb-ezüstérmes, Eb-első Deák Bárdos a vigaszágon folytathatta szereplését. Ott előbb két menetben (2–1, 1–0) megverte a fehérorosz Csugosvilit, majd ugyancsak kettőben (2–0, 1–0) a 2006-ban 96 kg-ban világbajnok észt Nabit, és ezzel felállhatott a dobogó harmadik fokára.

– Gratulálunk a szép sikerhez! Ilyen szereplés szerepelt a terveiben? – kérdeztük Deák Bárdos Mihályt.

– A jó kívánságot köszönöm, azt viszont meg kell mondanom, hogy az utóbbi években már nem nagyon számolgatok. Régen megtanultam, hogy fölösleges ilyen-olyan terveket szövögetni, ezek ugyanis a legtöbb esetben felborulnak. Így azzal az elképzeléssel léptem szőnyegre, hogy birkózzam ki magamból, ami bennem van, és majd meglátjuk, ez mire lesz elegendő.

– A harmadik helyért megrendezett találkozón kötést viselt a fején. Mi indokolta ezt?

– A fehérorosz fiú ellen felszakadt a fejbőröm. Egészen szép kis négy centiméteres seb keletkezett, ezt a német orvosok három öltéssel varrták össze. Emiatt kellett viselnem a turbánt.

– Ugorjunk egy kicsit vissza az időben! Hogyan sikerült a felkészülése?

– Kifejezetten jól. Amit a szakvezetés kért, mindent elvégeztem, az Európa-bajnoki szereplés pedig megerősített a hitemben, hogy érdemes továbbmenni az úton. A végső cél a londoni olimpia, ott szeretném lezárni pályafutásomat.

– Volt önben feszültség az első mérkőzés előtt?

– Nem vagyok izgulós típus. Harminchat esztendős fejjel ezt inkább meghagyom a fiataloknak. Azt észleltem egyébként, hogy még mindig tartanak tőlem. Elkönyvelik, hogy itt van az a magyar, aki sokat elért már a szőnyegen, de még mindig motivált és jó lesz vele vigyázni.

– Milyen feladatok várnak önre az elkövetkezendő hónapokban?

– A jövő hét végén rendezik meg az országos bajnokságot, aztán lesz egy rövid pihenő. Július végén jön Azerbajdzsánban a Grand Prix döntője, majd szeptemberben a világbajnokság, amelynek Isztambul ad otthont. Láthatja, nem fogok unatkozni!

Doros László