Az első magyarországi gyakorlóintézményt - a Magyar Királyi Tanárképző Intézet Gyakorló Főgymnasiumát - 1872-ben alapították kifejezetten a leendő középiskolai tanárok felkészítése céljából. Ma már országszerte több hasonló iskola működik. – A gyakorlóiskolákat az egyetemek alapítják vagy keresik maguknak a közoktatási intézmények között a tanárképzés igényeit, illetve a szervezett fejlesztési tevékenységeket figyelembe véve – mondta Poros András, az első magyar gyakorlóiskola jogutódja, a Trefort Ágoston Gyakorlóiskola igazgatója.
Mivel a felsőoktatási intézmények érdeke, hogy legyen egy iskola, ahol a hallgatóik óralátogatásokat és tanítási gyakorlatot végezhetnek, a finanszírozásból is kiveszik a részüket - tette hozzá Poros András. Az egyetem persze a költségek kis hányadát tudja csak magára vállalni, a finanszírozás nagy részét az állam állja. – A gyakorlóiskolák költségvetésében – a vezetőtanárok kötelező óraszáma miatt – az átlagosnál nagyobb arányban jelennek meg a bérek, ezért az állami támogatás jelenleg a normál iskoláknak adott normatíva dupláját teszi ki – fejtette ki Munkácsy László, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Apáczai Csere János Gyakorlógimnázium és Kollégium igazgatója. Majd hozzátette: ezen felül eltérő, hogy az egyetem mennyi támogatást ad az intézményeknek. Az ELTE például kifizeti a gyakorlóintézmények közüzemi számláit. Poros András elárulta: ugyan minden fenntartó maga is hozzájárul a költségek finanszírozásához, rendszeres támogatást nem biztosítanak. Esetükben az egyetem fizeti a rezsit, illetve finanszíroz bizonyos felújításokat a tulajdonában lévő épületben.
A gyakorló intézményekben általában hat-nyolc évfolyamos gimnáziumok működnek, sok helyen a négyosztályos gimnáziummal párhuzamosan. Az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola 1961 óta fogad tanárjelölteket, kezdetben négyosztályos gimnáziummal működött. Azóta 12 évfolyamos intézmény. – Nem okozott szervezeti gondot a nyolcosztályos gimnáziumra való áttérés, megtartva az általános iskolai alsó tagozat négy osztályát. A változás nem a gyakorlóiskolai feladat miatt vált szükségessé, hanem a korszerű tananyag és a társadalmi elvárások összeegyeztetését tette lehetővé – magyarázta Tomcsányi Péter igazgató. Az intézmények vezetői egyetértenek abban, hogy a több évfolyam a fenntartó egyetem számára is előny. – Ez a forma nyilvánvalóan különösen alkalmas a tanárképzés kiszolgálására, hiszen több korosztályban ad lehetőséget a gyakorlásra – mondta a Radnóti vezetője.
A tanítási gyakorlatot az úgynevezett vezetőtanárok mentorálják, akik segítenek órát tervezni, végigkövetik a jelölt munkáját, óralátogató csoportokat fogadnak. – A vezetőtanároknak 12 (egyébként 22 óra) a kötelező óraszámuk, a munkaidejük fennmaradó részében többek között a tanárjelöltekkel foglalkoznak, ami nagy felelősség. A diákok akkor sem maradhatnak le, ha kevésbé tehetséges vagy elhivatott kistanár érkezik – fejtette ki Munkácsy László. – Állandó felkészültséget követel meg a tanárjelöltekkel folytatott munka, a tanár ilyenkor szinte szimbiózisban él a mentoráltjával – mesélte Penzt Anna Mária Trefortban dolgozó vezetőtanár.
– Bizonyos fokú rang, bizonyos fokú elvárás – válaszolt Poros András arra a kérdésre, hogy mit jelent a diákok számára az, ha gyakorlóiskolában tanulnak. Nebulóitól a Trefort a magas felvételi követelmények mellett állandó alkalmazkodóképességet kíván meg, az ott még hallgatókként tanító tanárok személye ugyanis gyakran változik. Pentz Anna Mária úgy véli, bár nehéz az alkalmazkodás, a diákok lelkesen dolgoznak együtt a barátságos és felkészült tanárokkal. Ugyanez a tapasztalata az iskola igazgatójának is: – A vizsgatanításokon tanulóink segítik a jó hozzáállású tanárjelölteket. Megértik, hogy pályakezdőkként nekik is hasonló kihívásokkal kell majd szembenézniük.
A gyerekek tisztában vannak a gyakorlóiskolák rendszerével, amikor felvételt nyernek egy ilyen intézménybe. Ahogy Tomcsányi Péter mondta, hamar hozzászoknak ahhoz, hogy a tanórák egy részét tanárjelöltek tartják. – Emellett a hallgatók fiatalos szemlélete változatosságot hoz – tette hozzá a Radnóti igazgatója. – Az Apáczaiban a négy évfolyamos gimnáziumhoz kollégium is társul, ez remek gyakorlóterep lenne a kistanárok számára. Bár jelenleg az egyetemi képzésben nem találjuk a helyét ennek a tevékenységnek, a betekintésre lehetőséget adunk a fiatalok számára – számolt be Munkácsy László.
A gyakori felvetésre pedig, hogy az elit intézményekként emlegetett gyakorlóiskolák tanulói nem feltétlenül reprezentálják a hazai diákságot, így a jelöltek nem találkozhatnak a máshol felbukkanó problémákkal, Poros András elmondta: – Jó, ha a mesterséggel való első találkozás viszonylag rendezett körülmények között zajlik. Nem szabad viszont azt hinni, hogy ezekben az iskolákban problémák nélküli, pedagógiai gondot nem okozó gyerekek ülnek. A figyelmet itt is fel kell kelteni, a lelki problémákkal itt is foglalkozni kell. Kiemelte ugyanakkor: diákjaik számára fontos a tanulás. Ezt a nebulók eredményei bizonyítják. Mindhárom iskolából évente több tanuló végez az OKTV pontszerző, azaz az első tizenöt hely egyikén. Emellett 2010 decemberében a Köznevelés című folyóirat által összeállított rangsor tíz legjobb középiskolája között szerepelt a Radnóti és az Apáczai.
Forrás: ELTE
Mivel a felsőoktatási intézmények érdeke, hogy legyen egy iskola, ahol a hallgatóik óralátogatásokat és tanítási gyakorlatot végezhetnek, a finanszírozásból is kiveszik a részüket - tette hozzá Poros András. Az egyetem persze a költségek kis hányadát tudja csak magára vállalni, a finanszírozás nagy részét az állam állja. – A gyakorlóiskolák költségvetésében – a vezetőtanárok kötelező óraszáma miatt – az átlagosnál nagyobb arányban jelennek meg a bérek, ezért az állami támogatás jelenleg a normál iskoláknak adott normatíva dupláját teszi ki – fejtette ki Munkácsy László, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Apáczai Csere János Gyakorlógimnázium és Kollégium igazgatója. Majd hozzátette: ezen felül eltérő, hogy az egyetem mennyi támogatást ad az intézményeknek. Az ELTE például kifizeti a gyakorlóintézmények közüzemi számláit. Poros András elárulta: ugyan minden fenntartó maga is hozzájárul a költségek finanszírozásához, rendszeres támogatást nem biztosítanak. Esetükben az egyetem fizeti a rezsit, illetve finanszíroz bizonyos felújításokat a tulajdonában lévő épületben.
A gyakorló intézményekben általában hat-nyolc évfolyamos gimnáziumok működnek, sok helyen a négyosztályos gimnáziummal párhuzamosan. Az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola 1961 óta fogad tanárjelölteket, kezdetben négyosztályos gimnáziummal működött. Azóta 12 évfolyamos intézmény. – Nem okozott szervezeti gondot a nyolcosztályos gimnáziumra való áttérés, megtartva az általános iskolai alsó tagozat négy osztályát. A változás nem a gyakorlóiskolai feladat miatt vált szükségessé, hanem a korszerű tananyag és a társadalmi elvárások összeegyeztetését tette lehetővé – magyarázta Tomcsányi Péter igazgató. Az intézmények vezetői egyetértenek abban, hogy a több évfolyam a fenntartó egyetem számára is előny. – Ez a forma nyilvánvalóan különösen alkalmas a tanárképzés kiszolgálására, hiszen több korosztályban ad lehetőséget a gyakorlásra – mondta a Radnóti vezetője.
A tanítási gyakorlatot az úgynevezett vezetőtanárok mentorálják, akik segítenek órát tervezni, végigkövetik a jelölt munkáját, óralátogató csoportokat fogadnak. – A vezetőtanároknak 12 (egyébként 22 óra) a kötelező óraszámuk, a munkaidejük fennmaradó részében többek között a tanárjelöltekkel foglalkoznak, ami nagy felelősség. A diákok akkor sem maradhatnak le, ha kevésbé tehetséges vagy elhivatott kistanár érkezik – fejtette ki Munkácsy László. – Állandó felkészültséget követel meg a tanárjelöltekkel folytatott munka, a tanár ilyenkor szinte szimbiózisban él a mentoráltjával – mesélte Penzt Anna Mária Trefortban dolgozó vezetőtanár.
– Bizonyos fokú rang, bizonyos fokú elvárás – válaszolt Poros András arra a kérdésre, hogy mit jelent a diákok számára az, ha gyakorlóiskolában tanulnak. Nebulóitól a Trefort a magas felvételi követelmények mellett állandó alkalmazkodóképességet kíván meg, az ott még hallgatókként tanító tanárok személye ugyanis gyakran változik. Pentz Anna Mária úgy véli, bár nehéz az alkalmazkodás, a diákok lelkesen dolgoznak együtt a barátságos és felkészült tanárokkal. Ugyanez a tapasztalata az iskola igazgatójának is: – A vizsgatanításokon tanulóink segítik a jó hozzáállású tanárjelölteket. Megértik, hogy pályakezdőkként nekik is hasonló kihívásokkal kell majd szembenézniük.
A gyerekek tisztában vannak a gyakorlóiskolák rendszerével, amikor felvételt nyernek egy ilyen intézménybe. Ahogy Tomcsányi Péter mondta, hamar hozzászoknak ahhoz, hogy a tanórák egy részét tanárjelöltek tartják. – Emellett a hallgatók fiatalos szemlélete változatosságot hoz – tette hozzá a Radnóti igazgatója. – Az Apáczaiban a négy évfolyamos gimnáziumhoz kollégium is társul, ez remek gyakorlóterep lenne a kistanárok számára. Bár jelenleg az egyetemi képzésben nem találjuk a helyét ennek a tevékenységnek, a betekintésre lehetőséget adunk a fiatalok számára – számolt be Munkácsy László.
A gyakori felvetésre pedig, hogy az elit intézményekként emlegetett gyakorlóiskolák tanulói nem feltétlenül reprezentálják a hazai diákságot, így a jelöltek nem találkozhatnak a máshol felbukkanó problémákkal, Poros András elmondta: – Jó, ha a mesterséggel való első találkozás viszonylag rendezett körülmények között zajlik. Nem szabad viszont azt hinni, hogy ezekben az iskolákban problémák nélküli, pedagógiai gondot nem okozó gyerekek ülnek. A figyelmet itt is fel kell kelteni, a lelki problémákkal itt is foglalkozni kell. Kiemelte ugyanakkor: diákjaik számára fontos a tanulás. Ezt a nebulók eredményei bizonyítják. Mindhárom iskolából évente több tanuló végez az OKTV pontszerző, azaz az első tizenöt hely egyikén. Emellett 2010 decemberében a Köznevelés című folyóirat által összeállított rangsor tíz legjobb középiskolája között szerepelt a Radnóti és az Apáczai.
Forrás: ELTE