Ugrás a tartalomra

Mi történik a fukusimai atomerőműben?

Létrehozva
Már hivatalosan is a békés célú atomenergia-felhasználás egyik legsúlyosabb balesetének számítanak a Fukusima Daiicsi erőműben történtek. A japán nukleáris hatóság szerint viszont a balesetsorozat csak tizedannyi sugárzással terhelte a környezetet, mint a csernobili robbanás 1986. április 26-án és később. A  többszörösen megsérült erőmű állapota továbbra is stabil: súlyos, de nem életveszélyes.
Miközben a japán nukleáris hatóság a csernobili katasztrófa szintjére emelte a Fukusima Daiicsi balesetsorozatát a nukleáris balesetek nemzetközi skáláján, tovább folyik a sugárszennyezett víz eltávolítása az atomerőműből. Az üzemeltető Tepco összesen hétszáz tonna vizet tervez átszivattyúzni csütörtök estig a 2-es reaktor egyik kábelalagútjából egy hőcserélőbe. Ez normál körülmények között arra szolgál, hogy a reaktorból kiáramló és a turbinák meghajtására használt gőzt lehűtsék. Az 1-es és a 3-as reaktor turbinacsarnoka alól összesen 60 ezer tonna sugárszennyezett vizet kell ideiglenes tárolókba átszivattyúzni.

A fentiek is jelzik, hogy az erőmű állapota még messze áll a rendezettől. A baleset átminősítése viszont nem jelenti azt, hogy a helyzet romlott volna - például az egy héttel ezelőtt fennállt robbanásveszélyt elhárították. Az ENSZ atomenergiával foglalkozó intézménye, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség 1989-ben vezetett be egyezményes, hétfokozatú skálát az atombalesetek súlyosságának bemutatására. Eddig csak az 1986-os csernobili robbanás volt hetes szintű. Ezt akkor éri el egy baleset, ha „jelentős mennyiségben” jutott radioaktív anyag a szabadba, és a szivárgás „igen nagy mértékben hat az emberi egészségre és a környezetre”. Fukusima átsorolásában szerepe volt annak, hogy most összesítették mind a hat reaktorból a sugárdózisokat.