A szóvivő rámutatott: az új közoktatási törvénykoncepció legújabb változatának a 16 éves korhatárra vonatkozó része a kormány korábbi ígéreteivel ellentétes, ezért azt a párt elhibázott lépésnek tartja.
Dúró Dóra elképesztőnek nevezte, hogy a kormány egy éven belül a harmadik álláspontot képviseli a tankötelezettség korhatárát illetően. Először, tavaly 17 évre szerették volna csökkenteni, a Szél Kálmán Tervben 15 év szerepelt, míg a legfrissebb, kiszivárgott adatok szerint 16 év lenne a tankötelezettség korhatára - emlékeztetett.
Meglátása szerint "nem szabad a társadalomra rászabadítani olyan fiatalokat, akik semmilyen szakmát nem szereztek, mert 16 éves korukig erre esélyük sincsen". Ezzel a munkából élés esélyét gyakorlatilag elvesztik, és a szociális ellátórendszer lesz kénytelen eltartani őket vagy "rosszabb esetben bűnözésből tartják majd el magukat".
A Jobbik szerint a 17 éves korhatár lenne az optimális, mert akkor lehetőségük lenne a fiataloknak szakma megszerzésére - hangsúlyozta.
A párt álláspontja szerint bentlakásos iskolákban kellene oktatni a hátrányos helyzetű gyermekeket, akik nem tudnak beilleszkedni a diákközösségekbe és akikre "családjuk visszahúzó tényezőként hat".
Példaként hozta fel erre a Zala megyei Csapi községet, ahol az óvodától a szakképzésig foglalkoztatják "a döntő részben cigány fiatalokat". Akik Csapiban végeztek, nagy százalékban el tudnak helyezkedni szakmájukban - tette hozzá.
A koncepció másik elemét kritizálva Dúró Dóra közölte: hiábavaló a pedagógus életpályamodell kidolgozása és a tanárképzés átalakítása, ha a béremelés elmarad. A hírek szerint idén még szimbolikus fizetésemelés sem lesz, s a 2014-2015-ös tanév előtt a tanárok nem számíthatnak semmilyen komolyabb béremelésre - hívta fel a figyelmet.
százalékos, a későbbiekben pedig egy nagyobb mértékű béremelés.
MTI
Dúró Dóra elképesztőnek nevezte, hogy a kormány egy éven belül a harmadik álláspontot képviseli a tankötelezettség korhatárát illetően. Először, tavaly 17 évre szerették volna csökkenteni, a Szél Kálmán Tervben 15 év szerepelt, míg a legfrissebb, kiszivárgott adatok szerint 16 év lenne a tankötelezettség korhatára - emlékeztetett.
Meglátása szerint "nem szabad a társadalomra rászabadítani olyan fiatalokat, akik semmilyen szakmát nem szereztek, mert 16 éves korukig erre esélyük sincsen". Ezzel a munkából élés esélyét gyakorlatilag elvesztik, és a szociális ellátórendszer lesz kénytelen eltartani őket vagy "rosszabb esetben bűnözésből tartják majd el magukat".
A Jobbik szerint a 17 éves korhatár lenne az optimális, mert akkor lehetőségük lenne a fiataloknak szakma megszerzésére - hangsúlyozta.
A párt álláspontja szerint bentlakásos iskolákban kellene oktatni a hátrányos helyzetű gyermekeket, akik nem tudnak beilleszkedni a diákközösségekbe és akikre "családjuk visszahúzó tényezőként hat".
Példaként hozta fel erre a Zala megyei Csapi községet, ahol az óvodától a szakképzésig foglalkoztatják "a döntő részben cigány fiatalokat". Akik Csapiban végeztek, nagy százalékban el tudnak helyezkedni szakmájukban - tette hozzá.
A koncepció másik elemét kritizálva Dúró Dóra közölte: hiábavaló a pedagógus életpályamodell kidolgozása és a tanárképzés átalakítása, ha a béremelés elmarad. A hírek szerint idén még szimbolikus fizetésemelés sem lesz, s a 2014-2015-ös tanév előtt a tanárok nem számíthatnak semmilyen komolyabb béremelésre - hívta fel a figyelmet.
százalékos, a későbbiekben pedig egy nagyobb mértékű béremelés.
MTI