A zeneipar a digitális forradalmat követő átalakulásával ma a mindennapok része az online zeneletöltés, a jogtiszta digitális zenei és videotartalmak vásárlása – legalábbis a világ nyugati felén. Ma Magyarországon – a kelet-közép-európai országokhoz hasonlóan – egyetlen olyan szolgáltatás sem működik, amelyen a fogyasztó a világ zenei repertoárjának jelentős részét kezelő nagy zenei kiadók teljes kínálatához legálisan hozzáférhetne. Nemcsak, hogy nincs magyar nyelvű, magyarországi szolgáltatás, de a külföldi szolgáltatásokat, élen az Apple iTunes-ával, sem tudják a magyar fogyasztók igénybe venni.
Ez nyílt és felháborító diszkrimináció, hiszen 100 millió olyan európai fogyasztót, a piac egyötödét érinti hátrányosan, akik egyébként teljes jogú tagjai az egységes európai belső piacnak. Ha a magyar zenebarát kelet európai IP címmel rendelkezik, akkor képtelen hozzájutni nyugat európai szolgáltatásokhoz, még akkor is ha, Európában elismert bankkártyával rendelkezik. Ugyanígy a legnépszerűbb videomegosztó oldalon, a Youtube-on is komoly korlátokba ütközik a kelet-európai felhasználó, például számos külföldi zenei videokliphez vagy műsorrészlethez nincs jogosultsága hozzáférni – érvelt Herczog Edit beadványában.
Éppen 2011 márciusában állt elő az az abszurd helyzet, hogy a legnagyobb hazai kiadó a Hungaroton teljes, 2500 lemezes kínálata vált elérhetővé öt kontinensen, kivéve Magyarországot. „Hogyan kívánja a Bizottság felülvizsgálni a diszkriminatív helyzetet? Tervezi-e a Bizottság a kiadói engedélyek kiterjesztését a régióra? Milyen intézkedéseket tervez a Bizottság annak érdekében, hogy a kelet-európai fogyasztók is a nyugatiakhoz hasonló szolgáltatásokat érhessenek el?” – tette fel kérdéseit Herczog a Bizottságnak, amelyekre harminc napon belül érkezik válasz.
Ez nyílt és felháborító diszkrimináció, hiszen 100 millió olyan európai fogyasztót, a piac egyötödét érinti hátrányosan, akik egyébként teljes jogú tagjai az egységes európai belső piacnak. Ha a magyar zenebarát kelet európai IP címmel rendelkezik, akkor képtelen hozzájutni nyugat európai szolgáltatásokhoz, még akkor is ha, Európában elismert bankkártyával rendelkezik. Ugyanígy a legnépszerűbb videomegosztó oldalon, a Youtube-on is komoly korlátokba ütközik a kelet-európai felhasználó, például számos külföldi zenei videokliphez vagy műsorrészlethez nincs jogosultsága hozzáférni – érvelt Herczog Edit beadványában.
Éppen 2011 márciusában állt elő az az abszurd helyzet, hogy a legnagyobb hazai kiadó a Hungaroton teljes, 2500 lemezes kínálata vált elérhetővé öt kontinensen, kivéve Magyarországot. „Hogyan kívánja a Bizottság felülvizsgálni a diszkriminatív helyzetet? Tervezi-e a Bizottság a kiadói engedélyek kiterjesztését a régióra? Milyen intézkedéseket tervez a Bizottság annak érdekében, hogy a kelet-európai fogyasztók is a nyugatiakhoz hasonló szolgáltatásokat érhessenek el?” – tette fel kérdéseit Herczog a Bizottságnak, amelyekre harminc napon belül érkezik válasz.