A városi legendák tisztázása érdekében megkerestük a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hivatalát.
– A háziasszonyok megfigyelték, hogy nem azonos a földgáz fűtőértéke. Rendszeresen bosszankodnak is amikor alacsonyabb lassabban fő az étel, ráadásul véleményük szerint többe kerül, mert több gázt használnak el a főzésre. Mi ebből az igazság? – kérdeztük Serfőző Sándor igazgatót.
– Tévhitek keringenek a fogyasztók körében. Egymást ijesztik vele. Általános tévhit, hogy az órán átáramlott gáz mennyisége alapján fizetik a díjat. Ez nem így van. A számlán is fel van tüntetve, csak el kell olvasni és megfelelően értelmezni. A fizetendő díj a fűtőérték és a korrigált gázmennyiség szorzata adja – magyarázta a mérésügyi szakember.
– A fűtőérték függvénye, hogy azonos mennyiségű, azonos erősségűre állított gázláng mondjuk 15 vagy 20 perc alatt forralja fel az edényben lévő azonos mennyiségű vizet. A felhasznált földgáz olyan 75 százaléka importból érkezik, a határszakaszon lévő átadón mérik az összetételét, nagyon homogén, kiegyensúlyozott. Ehhez keverik hozzá a 25 százaléknyi hazait, amelyé már nem ilyen egyenletes. A betáplálási pontok után nem sokkal kromatográfok vannak felállítva. Így pontosan tudjuk, hogy milyen minőségű gáz jut el a különböző szolgáltatón keresztül egy-egy településen a fogyasztókhoz. A mérőberendezéseket minden reggel az etalonhoz kalibrálják, majd 7 percenként elemzik a gázt. Ebből napi átlagot számolnak, a napi átlagból pedig havit. Az így kapott értéket szorozzák fel a fogyasztás mennyiségével.
– Gyakran vizezéssel gyanúsítják egymás közt a fogyasztók a szolgáltatókat. Mondván a drága földgázba vízgőzt juttatnak, így szereznek extra profitot – említettük a másik gyakran felbukkanó városi legendát a szakembernek.
– A vizezést azért tartom valószínűtlennek, mert a lecsapódó víz tönkretenné az egész rendszert. A levegő betáplálása pedig szóba se jöhet, mert robbanó elegyet képezne. Nitrogén, vagy más gáz bekeverése pedig azon egyszerű oknál fogva zárható ki, hogy jóval drágábbak a földgáznál – oszlatta el az újabb tévhitet Serfőző Sándor.
Tehát megnyugodhatnak, akik gázzal fűtenek, vagy főznek a „gyengébb” gáz használata se kerül többe, legfeljebb tovább tart a lakás felfűtése, az ebéd elkészítése.
Csontos L.
Fotó: Mocsári
– A háziasszonyok megfigyelték, hogy nem azonos a földgáz fűtőértéke. Rendszeresen bosszankodnak is amikor alacsonyabb lassabban fő az étel, ráadásul véleményük szerint többe kerül, mert több gázt használnak el a főzésre. Mi ebből az igazság? – kérdeztük Serfőző Sándor igazgatót.
– Tévhitek keringenek a fogyasztók körében. Egymást ijesztik vele. Általános tévhit, hogy az órán átáramlott gáz mennyisége alapján fizetik a díjat. Ez nem így van. A számlán is fel van tüntetve, csak el kell olvasni és megfelelően értelmezni. A fizetendő díj a fűtőérték és a korrigált gázmennyiség szorzata adja – magyarázta a mérésügyi szakember.
– A fűtőérték függvénye, hogy azonos mennyiségű, azonos erősségűre állított gázláng mondjuk 15 vagy 20 perc alatt forralja fel az edényben lévő azonos mennyiségű vizet. A felhasznált földgáz olyan 75 százaléka importból érkezik, a határszakaszon lévő átadón mérik az összetételét, nagyon homogén, kiegyensúlyozott. Ehhez keverik hozzá a 25 százaléknyi hazait, amelyé már nem ilyen egyenletes. A betáplálási pontok után nem sokkal kromatográfok vannak felállítva. Így pontosan tudjuk, hogy milyen minőségű gáz jut el a különböző szolgáltatón keresztül egy-egy településen a fogyasztókhoz. A mérőberendezéseket minden reggel az etalonhoz kalibrálják, majd 7 percenként elemzik a gázt. Ebből napi átlagot számolnak, a napi átlagból pedig havit. Az így kapott értéket szorozzák fel a fogyasztás mennyiségével.
– Gyakran vizezéssel gyanúsítják egymás közt a fogyasztók a szolgáltatókat. Mondván a drága földgázba vízgőzt juttatnak, így szereznek extra profitot – említettük a másik gyakran felbukkanó városi legendát a szakembernek.
– A vizezést azért tartom valószínűtlennek, mert a lecsapódó víz tönkretenné az egész rendszert. A levegő betáplálása pedig szóba se jöhet, mert robbanó elegyet képezne. Nitrogén, vagy más gáz bekeverése pedig azon egyszerű oknál fogva zárható ki, hogy jóval drágábbak a földgáznál – oszlatta el az újabb tévhitet Serfőző Sándor.
Tehát megnyugodhatnak, akik gázzal fűtenek, vagy főznek a „gyengébb” gáz használata se kerül többe, legfeljebb tovább tart a lakás felfűtése, az ebéd elkészítése.
Csontos L.
Fotó: Mocsári