
Mintegy két tucat pedagógus vett részt a délutáni fórumon. Kiss Gábor, a polgármesteri hivatal humán főosztályvezetője emlékeztetett rá, hogy a közoktatási törvény lehetőséget ad intézmények egyházi, valamint civil szervezetek esetében is használatba adásra. Többször is elismételte, hogy az egyházak keresték meg a várost és az önkormányzat vezetése csak azokat támogatja, amelyeket teljesen megalapozottnak tartanak. Amennyiben megtörténik a tervbe vett átadás, akkor 15-ről 21,5 százalékra növekedik az egyházi oktatásban részesülő miskolci diákok aránya. A szülők is igénylik az egyházi iskolákat, amit a többszörös túljelentkezés mutat. Az érintett egyházak vállalták a területi ellátást. Egy tanár annak a félelmének adott hangot, hogy a hátrányos helyzetű gyerekeket nem fogják felvenni és azok az önkormányzat iskoláiban jelennek majd meg. Kiss Gábor szerint viszont a körzet vállalása ezt kizárja, ráadásul például a baptisták által kért Fazola iskola döntően kisebbségi jelenleg is.
Molnár Péter, a miskolci oktatási bizottság elnöke elmondta, hogy a Fazekas úti és a Szabó Lőrinc iskolák önállóak maradnak. – Az előző integráció inkább politikai, mint szakmai volt. Ezzel visszaállítjuk a normális rendet – jelentette ki. Cáfolta, hogy anyagi előnyök miatt (megtakarítás) adnának át intézményeket, ez szakmailag is megalapozott, de az anyagi jellegű következménye természetesen jól jön a városnak.
Mendrey László, a PDSZ elnöke felvetette, hogy mi lesz az egyházi fenntartásba kerülő, más felekezetű, vagy ateista pedagógusokkal, diákokkal. Illetve kiemelte, hogy az iskola ismerete nélkül is kevesli a Fáynál nevesített 40 millió forintos árat, amiért Lillafüreden egy villát lehet venni, ez meg egy iskola… Illetve az anyagiakkal kapcsolatban megjegyezte, hogy az önkormányzatok mostanában szabadulnának az oktatási intézményektől, de várhatóan nő az állam szerepvállalása az oktatásban és a remélt anyagi előnyök sokkal kisebbek lesznek.
Egy pedagógus pedig arról érdeklődött, hogy most mit mondjanak a beiratkozáskor a szülőknek, egyházi vagy önkormányzati iskolába hozza a gyerekét? Kiss Gábor megnyugtatásként elmondta, hogy kifutó rendszerben állapodtak meg, hogy a gyerekeknek ne kelljen iskolát váltani, tehát aki nem akar részt venni hittanon, annak nem kell, az eltérő felekezetűeknek pedig biztosítják a saját hittant több történelmi vallás esetében. A legutóbbi közgyűlés napirendjéről nem pedagógiai, hanem apró, vagyongazdálkodási ok miatt vették le az általános iskolákat érintő előterjesztést, amelyet májusban újra közgyűlés elé visznek és amennyiben elfogadják, akkor szeptember 1-től az egyházak, mint fenntartók jelennek meg. Molnár Péter a 40 millióval kapcsolatban megjegyezte, hogy jelképes árról van szó, mivel fenn kell tartani benne az oktatást, nem lehet wellness szállodává alakítani, mint a lillafüredi villát. Osztolykán Ágnes LMP-képviselő, az Országgyűlés oktatási bizottságának alelnöke is részt vett a fórumon. Országos tapasztalatként elmondta: annyi önkormányzati felajánlást kapnak az egyházak, hogy már válogatnak az iskolák közt. Kissé meglepve hallotta, hogy Miskolcon nincs mazsolázás. Az oktatási törvény várható módosításával kapcsolatban megjegyezte, nem történt érdemi egyeztetés a szakszervezetekkel. Véleménye szerint sérülnek a munkavállalói jogok, a reáljövedelmek csökkennek, A tanköteles korral kapcsolatban ellentétet lát a novemberi előterjesztés és a Széll Kálmán terv közt. A hátrányos helyzetűekkel foglalkozó pedagógusok sikerdíjának befagyasztását a mentor rendszer arculcsapásának nevezte, ami azért fontos, mert állítása szerint térségünkben a 3-5 éves gyerekek 50 százaléka cigány (a szülészek nem hivatalos közlése szerint Miskolcon az újszülöttek közt is már fele-fele az arány).
Csontos L.
Fotó: Mocsári L.