Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a legmagasabb a tbc-s megbetegedések száma Magyarországon. Az utóbbi időszakban ez a szám tovább növekedett. A tüdőszűrés nem kötelező Magyarországon, de a 25 százezreléket meghaladó tbc-gyakoriság miatt az elmúlt években ismét kötelező lett a tüdőszűrés Borsod megyében. A tbc-sek mellett azonban jelentős számú a tüdőrákos és és COPD-s betegek száma is. Ez a szám szinte naponta emelkedik – mondta el érdeklődésünkre Csánky Eszter, a MISEK tüdőgyógyászati osztály osztályvezető főorvosa.
Korábban jellemzően a szegények és alkoholisták körében pusztított a gümőkór, mivel a vitaminhiányos állapotok, az alultápláltság és egyéb más krónikus betegségek következtében legyengült szervezetet a lappangó kórokozó könnyedén maga alá gyűrte. A tbc-t a XX. század elején – tévesen – morbus hungaricusként, azaz magyar betegségként is emlegették az elterjedtsége alapján. A 80-as években azt hitték a szakemberek, gyakorlatilag sikerült legyőzni a kórt, amire a javuló kezelési lehetőségek miatt lehetett számítani. Az országban rendkívül egyenetlen a tbc-s betegek eloszlása.
A magyarországi tbc-megbetegedési mutatók európai összehasonlításban a felső, jó övezetbe tartoznak. Vannak megyék, ahol csupán néhány beteget tartanak nyilván, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben több, mint 200-at! Fertőzöttség szempontjából megyénk mellett, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Budapest egyes kerületeiben jelentős a betegség előfordulása – tette árnyaltabbá a képet a szakember.
A kötelező szűrés annyit ér, amennyire sikerül betartatni. Mint megtudtuk, nem von maga után semmilyen szankciót, ha valaki nem jelenik meg a kötelező éves szűrésen. A szakemberek tapasztalatai szerint a hajléktalanok vannak a legnagyobb fertőzésveszélynek kitéve, illetve a nemzetközi tapasztalatok alapján a krónikus betegségekben szenvedők, abból éppen felépültek, ugyanis az immunrendszerük legyengült.
Nem büntethető az, aki a szűrésen nem jelenik meg, de még az ismert fertőző tbc-s betegek kötelező elkülönítésére és kezelésére sem biztosít a törvény megfelelő hátteret. A labda a jogalkotók térfelén.
Csontos L.
Korábban jellemzően a szegények és alkoholisták körében pusztított a gümőkór, mivel a vitaminhiányos állapotok, az alultápláltság és egyéb más krónikus betegségek következtében legyengült szervezetet a lappangó kórokozó könnyedén maga alá gyűrte. A tbc-t a XX. század elején – tévesen – morbus hungaricusként, azaz magyar betegségként is emlegették az elterjedtsége alapján. A 80-as években azt hitték a szakemberek, gyakorlatilag sikerült legyőzni a kórt, amire a javuló kezelési lehetőségek miatt lehetett számítani. Az országban rendkívül egyenetlen a tbc-s betegek eloszlása.
A magyarországi tbc-megbetegedési mutatók európai összehasonlításban a felső, jó övezetbe tartoznak. Vannak megyék, ahol csupán néhány beteget tartanak nyilván, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben több, mint 200-at! Fertőzöttség szempontjából megyénk mellett, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Budapest egyes kerületeiben jelentős a betegség előfordulása – tette árnyaltabbá a képet a szakember.
A kötelező szűrés annyit ér, amennyire sikerül betartatni. Mint megtudtuk, nem von maga után semmilyen szankciót, ha valaki nem jelenik meg a kötelező éves szűrésen. A szakemberek tapasztalatai szerint a hajléktalanok vannak a legnagyobb fertőzésveszélynek kitéve, illetve a nemzetközi tapasztalatok alapján a krónikus betegségekben szenvedők, abból éppen felépültek, ugyanis az immunrendszerük legyengült.
Nem büntethető az, aki a szűrésen nem jelenik meg, de még az ismert fertőző tbc-s betegek kötelező elkülönítésére és kezelésére sem biztosít a törvény megfelelő hátteret. A labda a jogalkotók térfelén.
Csontos L.