Évente 100-120 ezer között mozog a jelentkezők száma, azok pedig, akik nem jutnak be egy intézménybe sem, körülbelül 8-15 ezren vannak. Elkeseredni nekik sem kell, hiszen a május 2-ától zajló rendkívüli felvételi eljárás keretein belül újra jelentkezhetnek az üresen maradt férőhelyekre.
A 2006-2007-es és a 2009-2010-es tanévek között zajló felvételi eljárások során a középiskolába jelentkezők 35-40 százaléka jelölt be gimnáziumot, a felvettek közül pedig évente tízből négyen kezdhették meg tanulmányaikat gimnáziumi képzésben.
Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a szakközépiskolába jelentkező és felvételt nyerő tanulók aránya egyezik a gimnazistákéval, míg minden évben a szakiskolákba jelentkező diákok száma a legkisebb: 18-24 százalék között mozog - olvasható ki az OH oldalán közölt információkból. A 2010-2011-es tanévben csaknem kilencezerrel több tanuló kezdte meg tanulmányait szakközépiskolában, mint négy vagy öt évfolyamos gimnáziumban. Több mint 7.500 diák nyert felvételt hat vagy nyolc évfolyamos gimnáziumba, illetve 24.675 tanuló kezdett szakiskolai tanulmányokba 2010 szeptemberében. Érdekes, hogy az úgynevezett nyelvi előkészítőt meghirdető iskolák száma évről évre kevesebb, 2007 és 2009 között évente körülbelül hússzal, 2009 és 2010 között hattal csökkent ezen intézmények száma. Bár egyre kevesebb a helyet adó intézmény, a nyelvi tagozatoké nem: 930-960 indul évente.
A hat és nyolc évfolyamos gimnáziumi helyek kihasználtsága a legjobb
A magas jelentkezői szám ellenére az egyes képzéstípusok kihasználtsága nem teljes, azaz a rendkívüli felvételi eljárást követően is maradnak üres helyek. A betöltöttség 90 százalék körül mozog a hat és nyolc évfolyamos, 70-80 százalék között pedig a négy és öt évfolyamos gimnáziumok, valamint a szakközépiskolák esetében. Emellett a férőhelyek 50-60 százalékát töltik fel a szakiskolákban és speciális szakiskolákban.
A jelentkezők összlétszáma egyébként a 2004-től 2006-ig tartó két tanév kivételével, amikor kisebb mértékű emelkedés volt tapasztalható, folyamatosan csökken. Az 1999-2000-es tanévben zajló felvételi jelentkezés során még több mint 120 ezer, a tavalyi tanévben 109.940 diák jelentkezett középiskolába. Azok száma, akik nem nyertek felvételt, szintén egyre kevesebb: az ezredfordulón körülbelül 15 ezer, tavaly 8.474 tanuló esett ebbe a kategóriába.
Ha a 2006-2007-es tanévtől kezdve vizsgáljuk a statisztikákat, látható, hogy a jelentkezők körülbelül 65-70 százaléka minden évben bejut az első helyen megjelölt szakra. 13 százalék kezdi a középiskolás éveket a második helyen megjelölt intézményben, és 5-6 százalék az általa felállított lista harmadik-negyedik iskolájában.
6.279 tanulmányi területből választhattak
Az intézmények legnagyobb része - tavaly 62, az azt megelőző évben pedig 55 százalékuk - kizárólag a tanulmányi eredményeket veszi figyelembe a felvételi eljárás során, míg kisebb hányaduk a kompetenciaalapú írásbeli eredmények, és/vagy szóbeli vizsgák alapján választja ki leendő tanulóit. Az idei tanévben a középiskolai tanulmányaikat megkezdő diákok 6.279 tanulmányi területből választhattak, míg az egy évvel előttük érkező gólyáknak hatszázzal kevesebb tanulmányi terület állt rendelkezésre.
Az elutasítást követően sincs veszve minden
Az idei év felvételi vizsgáit január 21-22-én írták meg a tanulók, akik a hónap végén megtudják, bejutottak-e a kívánt iskolába. Az intézmények ugyanis április 27-én küldik ki az értesítőket, amelyekben közlik a sikeres felvételi vagy épp az elutasítás hírét. Azok, akik nem kerültek be egy iskolába sem, még egyszer beadhatják jelentkezésüket a május 2-án induló rendkívüli felvételi eljárás keretein belül. Õk azonban már csak olyan középfokú intézményeket jelölhetnek meg, amelyekben maradtak üres férőhelyek az elsődleges felvételi eljárást követően.
edupress.hu
A 2006-2007-es és a 2009-2010-es tanévek között zajló felvételi eljárások során a középiskolába jelentkezők 35-40 százaléka jelölt be gimnáziumot, a felvettek közül pedig évente tízből négyen kezdhették meg tanulmányaikat gimnáziumi képzésben.
Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a szakközépiskolába jelentkező és felvételt nyerő tanulók aránya egyezik a gimnazistákéval, míg minden évben a szakiskolákba jelentkező diákok száma a legkisebb: 18-24 százalék között mozog - olvasható ki az OH oldalán közölt információkból. A 2010-2011-es tanévben csaknem kilencezerrel több tanuló kezdte meg tanulmányait szakközépiskolában, mint négy vagy öt évfolyamos gimnáziumban. Több mint 7.500 diák nyert felvételt hat vagy nyolc évfolyamos gimnáziumba, illetve 24.675 tanuló kezdett szakiskolai tanulmányokba 2010 szeptemberében. Érdekes, hogy az úgynevezett nyelvi előkészítőt meghirdető iskolák száma évről évre kevesebb, 2007 és 2009 között évente körülbelül hússzal, 2009 és 2010 között hattal csökkent ezen intézmények száma. Bár egyre kevesebb a helyet adó intézmény, a nyelvi tagozatoké nem: 930-960 indul évente.
A hat és nyolc évfolyamos gimnáziumi helyek kihasználtsága a legjobb
A magas jelentkezői szám ellenére az egyes képzéstípusok kihasználtsága nem teljes, azaz a rendkívüli felvételi eljárást követően is maradnak üres helyek. A betöltöttség 90 százalék körül mozog a hat és nyolc évfolyamos, 70-80 százalék között pedig a négy és öt évfolyamos gimnáziumok, valamint a szakközépiskolák esetében. Emellett a férőhelyek 50-60 százalékát töltik fel a szakiskolákban és speciális szakiskolákban.
A jelentkezők összlétszáma egyébként a 2004-től 2006-ig tartó két tanév kivételével, amikor kisebb mértékű emelkedés volt tapasztalható, folyamatosan csökken. Az 1999-2000-es tanévben zajló felvételi jelentkezés során még több mint 120 ezer, a tavalyi tanévben 109.940 diák jelentkezett középiskolába. Azok száma, akik nem nyertek felvételt, szintén egyre kevesebb: az ezredfordulón körülbelül 15 ezer, tavaly 8.474 tanuló esett ebbe a kategóriába.
Ha a 2006-2007-es tanévtől kezdve vizsgáljuk a statisztikákat, látható, hogy a jelentkezők körülbelül 65-70 százaléka minden évben bejut az első helyen megjelölt szakra. 13 százalék kezdi a középiskolás éveket a második helyen megjelölt intézményben, és 5-6 százalék az általa felállított lista harmadik-negyedik iskolájában.
6.279 tanulmányi területből választhattak
Az intézmények legnagyobb része - tavaly 62, az azt megelőző évben pedig 55 százalékuk - kizárólag a tanulmányi eredményeket veszi figyelembe a felvételi eljárás során, míg kisebb hányaduk a kompetenciaalapú írásbeli eredmények, és/vagy szóbeli vizsgák alapján választja ki leendő tanulóit. Az idei tanévben a középiskolai tanulmányaikat megkezdő diákok 6.279 tanulmányi területből választhattak, míg az egy évvel előttük érkező gólyáknak hatszázzal kevesebb tanulmányi terület állt rendelkezésre.
Az elutasítást követően sincs veszve minden
Az idei év felvételi vizsgáit január 21-22-én írták meg a tanulók, akik a hónap végén megtudják, bejutottak-e a kívánt iskolába. Az intézmények ugyanis április 27-én küldik ki az értesítőket, amelyekben közlik a sikeres felvételi vagy épp az elutasítás hírét. Azok, akik nem kerültek be egy iskolába sem, még egyszer beadhatják jelentkezésüket a május 2-án induló rendkívüli felvételi eljárás keretein belül. Õk azonban már csak olyan középfokú intézményeket jelölhetnek meg, amelyekben maradtak üres férőhelyek az elsődleges felvételi eljárást követően.
edupress.hu