A TÁMOP 1.1.2 Decentralizált programok a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért címmel futó projekt záró konferenciájának résztvevőit Demeter Ervin a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei kormánymegbízott köszöntötte. Rövid beszédében emlékeztetett arra, hogy már az uniós csatlakozásunk előtt elkezdtek foglalkozni a problémával. A stratégiai alap forrásainak felhasználásával kapcsolatban megfogalmazták az irányelvek közt a felzárkóztatást, a kiegyensúlyozott regionális fejlesztést.
Az említett célokra a TÁMOP áprilissal véget érő első szakaszában jelentős pénzek érkeztek a régióba és ebből erőt merítve a második ütem is megvalósul a munkaügyi szakemberek közreműködésével. – A feladatunk nem lesz egyszerűbb – utalt lakonikusan a megoldandó problémák nagyságára zárásként Demeter Ervin.
Ezt követően Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikárét felelős államtitkár tartott nagyszabású elemzést a munkaerőpiac jelenlegi helyzetéről illetve ismertette a kormányzat foglalkoztatásélénkítéssel kapcsolatos elképzeléseit. Nyitó diagnózisként kiemelte nem a munkanélküliek 11 százalék fölötti aránya a legnagyobb probléma, hiszen Svédországban is 9 százalék, hanem az alacsony foglalkoztatottság. Az aktív korú lakosság csupán 52,5 százaléka körül mozog, ami a leggyengébb mutató az EU-ban. Az említett Svédországban 72,5 százalékos. – Nem az a dolgunk, hogy a statisztikában legyünk kiválóak… az a probléma, hogy valójában a tíz évvel ezelőttihez képest semmit se változott. A 24 év alatti pályakezdők, az 50 év fölöttiek foglalkoztatásával nagy a baj, sok a tartós munkanélküli, sok az alacsony iskolázottságú és ehhez jönnek még a regionális problémák. Amíg Szabolcsban és Borsodban 20 százalék fölötti a munkanélküliség máshol 4,5 százalék. Nem az a célunk, hogy modern kori feketevonatok induljanak Budapestre, Dunántúlra, hanem az itt tartás – jelentette ki. Szabolcsi származású politikusként megjegyezte a gyakran emlegetett munkaerő mobilitással kapcsolatban: próbáljon meg valaki itt eladni egy lakást és vegyen érte Budapesten vagy a környékén…
A nagy munkanélküliség közben néha lámpással keresik a szakmunkásokat, például a beregi árvíz idején mindössze két ácsot találtak, ők is otthagyták az újjáépítést. – A foglalkoztatáspolitikai és a szociálpolitikai elemek összekeverednek – vonta le a következtetést az államtitkár, aki a problémákat elemezve arra következtetésre jutott, hogy mindenféle követelmény nélkül nem lehet a milliárdokat elkölteni. Az új munkahelyek létrehozását, ezen belül is a hazai kis- és középvállalkozások helyzetbe hozását kell segíteni. A munkanélküliek visszavezetése a munka világába a fő cél, aminek megvalósítása nem egyszerű feladat. A munkahelyen túl piacképes tudásra és mentális felkészítésre van szükség. – Segíteni szeretnénk mindazoknak, akik egészségügyi állapotuk alapján képesek dolgozni… Munkára ösztönözzünk, ne a segélyre! – zárta előadását Czomba Sándor.
Ezt követően a TÁMOP országos és regionális tapasztalatairól hangzottak el elemzések munkaügyi szakemberek részéről.
Csontos L.
Az említett célokra a TÁMOP áprilissal véget érő első szakaszában jelentős pénzek érkeztek a régióba és ebből erőt merítve a második ütem is megvalósul a munkaügyi szakemberek közreműködésével. – A feladatunk nem lesz egyszerűbb – utalt lakonikusan a megoldandó problémák nagyságára zárásként Demeter Ervin.
Ezt követően Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikárét felelős államtitkár tartott nagyszabású elemzést a munkaerőpiac jelenlegi helyzetéről illetve ismertette a kormányzat foglalkoztatásélénkítéssel kapcsolatos elképzeléseit. Nyitó diagnózisként kiemelte nem a munkanélküliek 11 százalék fölötti aránya a legnagyobb probléma, hiszen Svédországban is 9 százalék, hanem az alacsony foglalkoztatottság. Az aktív korú lakosság csupán 52,5 százaléka körül mozog, ami a leggyengébb mutató az EU-ban. Az említett Svédországban 72,5 százalékos. – Nem az a dolgunk, hogy a statisztikában legyünk kiválóak… az a probléma, hogy valójában a tíz évvel ezelőttihez képest semmit se változott. A 24 év alatti pályakezdők, az 50 év fölöttiek foglalkoztatásával nagy a baj, sok a tartós munkanélküli, sok az alacsony iskolázottságú és ehhez jönnek még a regionális problémák. Amíg Szabolcsban és Borsodban 20 százalék fölötti a munkanélküliség máshol 4,5 százalék. Nem az a célunk, hogy modern kori feketevonatok induljanak Budapestre, Dunántúlra, hanem az itt tartás – jelentette ki. Szabolcsi származású politikusként megjegyezte a gyakran emlegetett munkaerő mobilitással kapcsolatban: próbáljon meg valaki itt eladni egy lakást és vegyen érte Budapesten vagy a környékén…
A nagy munkanélküliség közben néha lámpással keresik a szakmunkásokat, például a beregi árvíz idején mindössze két ácsot találtak, ők is otthagyták az újjáépítést. – A foglalkoztatáspolitikai és a szociálpolitikai elemek összekeverednek – vonta le a következtetést az államtitkár, aki a problémákat elemezve arra következtetésre jutott, hogy mindenféle követelmény nélkül nem lehet a milliárdokat elkölteni. Az új munkahelyek létrehozását, ezen belül is a hazai kis- és középvállalkozások helyzetbe hozását kell segíteni. A munkanélküliek visszavezetése a munka világába a fő cél, aminek megvalósítása nem egyszerű feladat. A munkahelyen túl piacképes tudásra és mentális felkészítésre van szükség. – Segíteni szeretnénk mindazoknak, akik egészségügyi állapotuk alapján képesek dolgozni… Munkára ösztönözzünk, ne a segélyre! – zárta előadását Czomba Sándor.
Ezt követően a TÁMOP országos és regionális tapasztalatairól hangzottak el elemzések munkaügyi szakemberek részéről.
Csontos L.