Ennek okairól és az arányairól többféle elemzés napvilágot látott már. – Az ország szegényebb térségeiben, ahol az elmúlt időszakban nagy arányban szűntek meg munkahelyek is, fokozottan jelentkezhetnek a betegség egyes rizikó-faktorai – nyilatkozta Valikovics Attila, a B.-A.-Z. Megyei Kórház Stroke, Vasculáris és Általános Neurológiai és Toxikológiai Osztályának osztályvezető főorvosa, a Magyar Stroke Társaság főtitkára.
Vannak kockázati tényezők, amelyeket nem lehet befolyásolni. Ilyenek a nemi hovatartozás, vagy az életkor. Vannak azonban olyan rizikófaktorok, amelyek az életmód függvényei: a dohányzás például az agyérbetegségek kialakulásának 10-15 százalékáért felelős. Fokozza az érelmeszesedést, a trombózis kialakulását, emeli a vérnyomást, amely az agyi infarkus és az agyvérzés legfőbb kockázati tényezője. Cukorbetegség esetén a kockázat 2-3-szorosára nő. Rizikótényező még a zsíranyagcsere-zavar, a magas konyhasó bevitel, a túlzott alkoholfogyasztás és a mozgásszegény életmód is.
- A fejlettebb régiókban, ahol magasabb az életszínvonal, nagyobb figyelem, több pénz jut az egészséges életmódra, és mindenre, ami ezzel összefügg – mondta el Valikovics Attila. Éppen ezért van például Észak-Magyarországon nagy szükség a felvilágosító kampányokra. Fel kell hívni a figyelmet, hogy a stroke kialakulásának esélyeit csökkenteni tudjuk. A vérnyomás szinten tartásával, a dohányzás elhagyásával, megfelelő, zsír- és sószegély táplálkozással, rendszerese testmozgással és nem utolsó sorban az orvos utasításainak betartásával, rendszeres szűrővizsgálatokkal. Ezt a célt szolgálta a Magyar Stroke Társaság „Stroke – ne késlekedj” kampánya is.
Mint megtudtuk, a B.-A.-Z. Megyei Kórház évente 6500-7000 stroke-gyanús beteggel kerül kapcsolatba. Ezek közül némelyeknek más betegsége van, vagy a szövődmények miatt más részlegen kap ellátást. A stroke osztályon nagyjából 1300 ilyen fekvőbeteget ápolnak, évente. A halálozási átlag mintegy 6-8 százalékos, ami Valikovics Attila szerint jónak mondható.
Az agyvérzés azonban „szerencsés” esetben is kihathat a beteg további életére: a statisztikák szerint a túlélők 48 százaléka féloldali bénulásban, 12-18 százalék beszédzavarban szenved. 22 százalék járásképtelen, 24-53 százalék részben vagy teljesen mások segítségére szorul.
- Nagyon fontos, hogy minden ember megismerje, és tisztában legyen az agyi-érkatasztrófa tüneteivel – emelte ki Valikovics Attila. Ezek közül a három legjellemzőbb a hirtelen kialakuló beszédzavar, a féloldali végtaggyengeség és a félrehúzódó száj. A tünetek felismerése után nem szabad várni: akut stroke-nál nem a háziorvost kell értesíteni, hanem haladéktalanul hívni kell a mentőket.
Sz. S.
Fotó: Mocsári L.
Vannak kockázati tényezők, amelyeket nem lehet befolyásolni. Ilyenek a nemi hovatartozás, vagy az életkor. Vannak azonban olyan rizikófaktorok, amelyek az életmód függvényei: a dohányzás például az agyérbetegségek kialakulásának 10-15 százalékáért felelős. Fokozza az érelmeszesedést, a trombózis kialakulását, emeli a vérnyomást, amely az agyi infarkus és az agyvérzés legfőbb kockázati tényezője. Cukorbetegség esetén a kockázat 2-3-szorosára nő. Rizikótényező még a zsíranyagcsere-zavar, a magas konyhasó bevitel, a túlzott alkoholfogyasztás és a mozgásszegény életmód is.
- A fejlettebb régiókban, ahol magasabb az életszínvonal, nagyobb figyelem, több pénz jut az egészséges életmódra, és mindenre, ami ezzel összefügg – mondta el Valikovics Attila. Éppen ezért van például Észak-Magyarországon nagy szükség a felvilágosító kampányokra. Fel kell hívni a figyelmet, hogy a stroke kialakulásának esélyeit csökkenteni tudjuk. A vérnyomás szinten tartásával, a dohányzás elhagyásával, megfelelő, zsír- és sószegély táplálkozással, rendszerese testmozgással és nem utolsó sorban az orvos utasításainak betartásával, rendszeres szűrővizsgálatokkal. Ezt a célt szolgálta a Magyar Stroke Társaság „Stroke – ne késlekedj” kampánya is.
Mint megtudtuk, a B.-A.-Z. Megyei Kórház évente 6500-7000 stroke-gyanús beteggel kerül kapcsolatba. Ezek közül némelyeknek más betegsége van, vagy a szövődmények miatt más részlegen kap ellátást. A stroke osztályon nagyjából 1300 ilyen fekvőbeteget ápolnak, évente. A halálozási átlag mintegy 6-8 százalékos, ami Valikovics Attila szerint jónak mondható.
Az agyvérzés azonban „szerencsés” esetben is kihathat a beteg további életére: a statisztikák szerint a túlélők 48 százaléka féloldali bénulásban, 12-18 százalék beszédzavarban szenved. 22 százalék járásképtelen, 24-53 százalék részben vagy teljesen mások segítségére szorul.
- Nagyon fontos, hogy minden ember megismerje, és tisztában legyen az agyi-érkatasztrófa tüneteivel – emelte ki Valikovics Attila. Ezek közül a három legjellemzőbb a hirtelen kialakuló beszédzavar, a féloldali végtaggyengeség és a félrehúzódó száj. A tünetek felismerése után nem szabad várni: akut stroke-nál nem a háziorvost kell értesíteni, hanem haladéktalanul hívni kell a mentőket.
Sz. S.
Fotó: Mocsári L.