Szombaton reggel katonai tiszteletadás mellett, a közjogi méltóságok jelenlétében vonták fel Magyarország nemzeti lobogóját a nemzeti összetartozás napja alkalmából Budapesten, a Parlament előtti Kossuth Lajos téren szombat reggel. A zászlófelvonáson részt vett Schmitt Pál köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László házelnök.
Az Országgyűlés tavaly május 31-én döntött úgy, hogy a trianoni békeszerződés aláírásának napja, június 4. a nemzeti összetartozás napja. A nemzeti lobogót 19 órakor vonják le katonai tiszteletadással. Az ünnepi eseményen a közjogi méltóságokon kívül jelen voltak a kormány tagjai, több parlamenti párt képviselője és a diplomáciai testület tagjai. Mások mellett Boross Péter volt miniszterelnök és Tarlós István főpolgármester is megjelent az ünnepségen, ahol külön köszöntötték a határon túli magyar szervezetek képviselőit.
A ceremónia hagyományosan a Budapest Helyőrség koreográfiája szerint zajlott, a zászló felvonására Schmitt Pál, Magyarország köztársasági elnöke adott engedélyt. Az eseményen közreműködött a Magyar Honvédség Támogató Dandárának Központi Zenekara, valamint a Magyar Köztársaság Nemzeti Lovas Díszegysége. Az ünnepségen katonai kísérettel felvonultak a történelmi zászlók.
A nemzeti összetartozás napja alkalmából a fővárosban parlamenti nyílt nap, Ópusztaszeren, Sárospatakon és az ország még sok településén ünnepi műsor és megemlékezés várja az érdeklődőket. Ez alkalomból mintegy négyszázan kapják meg a magyar állampolgárságot igazoló dokumentumaikat országszerte, és több határon túli magyar szervezet képviselője is felszólal az ünnepségeken.
Ópusztaszer
A mai napon nem trianoni szétszóratásunkat gyászoljuk, hanem a túlélését, az újrakezdést és a magyarok összetartozását ünnepeljük - jelentette ki Kövér László szombaton az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékparkban. Eljött az idő, hogy ne csak arra emlékezzünk, amit elveszítettünk, hanem azt is ünnepeljük, amit újra megleltünk - mondta az Országgyűlés elnöke a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából rendezett megemlékezésen, az Árpád-emlékmű előtt.
Az ópusztaszeri ünnepségen ezernégyszáz, Magyarország minden megyéjéből és határon túlról érkező, diák alkotta ifjúsági kórus adta elő a Himnuszt és a Szózatot, Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök mondott hálaadó imát, a megemlékezést pedig a Ghymes együttes koncertje zárta.
Versailles
A versailles-i kastély parkjában található Nagy-Trianon palota előtt tartott nagygyűlést szombaton a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) a trianoni békeszerződés aláírásának 91. évfordulóján. A megmozdulásra megemlékezők érkeztek Magyarországról, és nyugat-európai országokból is. A magyar, majd a székely himnusz eléneklését követően a sárospataki 8kor színház adott félórás zenés műsort, majd Léh Tibor, Párizsban élő ügyvéd, az MVSZ Kárpát-medencén kívüli régiójának alelnöke köszöntötte az egybegyűlteket. A nyugati magyarság képviselőinek üzenetei után Ináncsi József, a Magyar Nemzeti Gárda országos vezetője bejelentette, hogy aláírásgyűjtésbe kezdenek a trianoni békediktátum kérdéskörének felülvizsgálatával kapcsolatos népszavazás kiírására.
Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke beszédében a nemzeti összetartozás napját egy évvel ezelőtt kimondó törvény "kulcsmondatának" nevezte, hogy "minden magyar, bárhol éljen, tagja a magyar nemzetnek". Ezt azt jelenti - tette hozzá - hogy az elcsatolt területek is tagjai a magyar nemzetnek. Ugyanakkor úgy vélte, hogy Trianont addig nem lehet meghaladni, és nem lehet pusztán "kijelenteni, hogy elfelejtettük és nem fáj", ameddig nem történt meg a bocsánatkérés és a jóvátétel.
Versailles-ban 1920. június 4-én délután írták alá az első világháborút lezáró békeszerződést. A pillanatra délután fél öt órakor a versailles-i Jeanne d,Arc templom előtt közös imával emlékeznek az MVSZ tagjai.
Diákok utaznak magyarlakta területekre
Az idén mintegy tizenegyezer diák utazhat külhoni magyarlakta területekre tanulmányi kirándulásra a Határtalanul! program keretében - mondta Semjén Zsolt szombaton a fővárosban, amikor a program nyitányaként Felvidékre tartó diákokat indítottak útnak a Budai Várból. A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes kiemelte: a Határtalanul! program lényege, hogy ne érettségizzen le egyetlen fiatal sem úgy Magyarországon, hogy nem volt intézményes formában legalább egyszer határon túli magyarok között. Az a cél, hogy ez fordítva is így legyen; személyes barátságok szövődjenek.
Semjén Zsolt felidézve az egy évvel ezelőtt, a nemzeti összetartozásról hozott törvényt, úgy fogalmazott: ez a jogszabály nyitotta meg a nemzeti önbecsülésnek és a történelemmel való szembenézésnek az útját, ami a magyarság jövőjét jelenti; szembenézett a trianoni katasztrófa okaival, a külső és belső magyarellenességgel. A nemzeti összetartozásról szóló törvénnyel megtették a legfontosabb lépést, amelyet Trianon katasztrófájának orvoslására meg lehetett tenni, és kiterjesztették a magyar állampolgárságot a világon élő minden magyarra.
Semjén Zsolt kitért arra is, hogy ősszel létrejön a nemzeti regiszter, amellyel az interneten keresztül minden magyart szeretnének elérni a világban. "El fogjuk érni őket, megerősítjük magyarságukban, identitásukban" - fogalmazott, hozzátéve: ezáltal, ha bármely magyart bárhol a világon sérelem ér, az egyetemes magyar nemzet tud neki segíteni. Emberi jogokon nyugvó nemzeti érdekeinket soha nem fogjuk alárendelni más országok szempontjainak - szögezte le.