Hivatalos becslés ugyan nincs rá, de a nyitott szemmel járók akár ismerősi körben, főleg a jobb módúak esetében találkozhatnak életvitelszerűen Magyarországon élők tulajdonában lévő külföldi, elsősorban szlovák, mostanában már román rendszámos személygépkocsit. Néhány éve Székelyföldön státuszszimbólumnak számított a magyar rendszámos (újszerű, legalább középkategóriás) autó tartása. Egyfajta nemzeti büszkeség a gazdagoknál. Igaz meg is maradt ezen a szinten, csak néhányat lehetett látni. Nálunk egészen más okból, az EU-csatlakozás után terjedt el a külföldi rendszám, a regisztrációs adó és az ÁFA-fizetés elkerülése végett. Évente vélelmezhetően milliárdokat vesznek így ki az állam zsebéből, amivel már az Országgyűlés gazdasági bizottsága is foglalkozik. Amíg nem módosítják a törvényeket, sziszifuszi harcra kényszerülnek a hatóságok.
– Valóban mi is találkozunk magyar állampolgárok tulajdonában lévő külföldi, első sorban szlovák rendszámú gépjárművekkel. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy Borsod határos Szlovákiával, sokan átjárnak bevásárolni, mások turistáskodni jönnek. A rendszám alapján nem lehet tudni, ki vezeti. A járőreink kint vannak az országutakon, rendszeresen ellenőrzik a külföldi rendszámos kocsikat is. Amennyiben magyar állampolgár vezeti, akkor ellenőrzik, hogy meg felel-e a feltételeknek – fogott a kialakult gyakorlat ismertetésébe Puskásné Kucsma Ildikó őrnagy, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-magyarországi Regionális Vám- és Pénzügyőrség osztályvezetője. – Cégautónál például külföldi telephelynek kell lennie, magánszemélynél pedig külföldi tartózkodási hely, továbbá egy évben 183 napnál többet nem tartózkodhat Magyarországon. Ez utóbbit gyakorlatilag nem tudjuk ellenőrizni az Európai Unión belüli szabad mozgás miatt. Tudomásunk szerint utóbbit szeretné figyelembe venni a kormányzat is.
Megfigyelésünkkel egybeesik a fináncok tapasztalata is. – Elsősorban a luxus kategóriában fordul elő külföldi rendszám használata, de most már középkategóriában is egyre többet látni. A legtöbb szlovák rendszámos, de előfordult unión kívüli, harmadik országból származó is, mint például USA, Liechtenstein, Cook-szigetek… Itt már könnyebb eljárni a határátlépés regisztrálása miatt. A régióban 15-20 esetben indult eljárás. Amennyiben bebizonyosodik a törvénysértés, akkor be kell fizetni a vámot, a regisztrációs adót és a büntetést is, a végösszeg több millió forint is lehet.
A regisztrációs adó kiszámítása bonyolult képlet alapján történik, azonban luxuskocsiknál akár a 3,2 millió forintot is elérheti… Amennyiben megfelelően lepapírozzák EU-s országok esetében, gyakorlatilag megfoghatatlan. Egyébként sok külföldi melóból hazatérő hazánkfia is „feledékeny”, így ne csodálkozzunk, ha angol, vagy francia, német rendszámos kocsikat látunk nap mint nap a lakótelepeken. Persze vannak, akik csak látogatóba jöttek haza. Csütörtökön az Avason láttunk egy írországi rendszámos járgányt. Annyi az esélye az ír turistának az Avason, mint magyarnak a Holdon, szóval feltételezzük a legjobbat, csak látogatóba jött haza a tulajdonos.
Hogyan lehet kifogni az ügyeskedők vitorlájából a szelet? Nos, eláruljuk, hogy nem kell felfedezni a spanyol viaszt, csupán átvenni például a sógorok módszerét.
„Azon külföldi rendszámú gépjárművek, melyeket belföldi állandó lakhelyű vagy székhelyű személyek hoznak be, amíg ellenbizonyíték nincs, belföldi tartós telephellyel rendelkező járműnek tekintendők". Azaz a tulajdonosnak kell bizonyítani, hogy életvitelszerűen nem Ausztriában él. Külföldi rendszámmal ausztriai lakos legfeljebb egy – és külön engedéllyel további egy – hónapig közlekedhet. Akinél a szabály megsértését állapítják meg, az ellen adóhatósági vizsgálat indul.
Csontos László
– Valóban mi is találkozunk magyar állampolgárok tulajdonában lévő külföldi, első sorban szlovák rendszámú gépjárművekkel. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy Borsod határos Szlovákiával, sokan átjárnak bevásárolni, mások turistáskodni jönnek. A rendszám alapján nem lehet tudni, ki vezeti. A járőreink kint vannak az országutakon, rendszeresen ellenőrzik a külföldi rendszámos kocsikat is. Amennyiben magyar állampolgár vezeti, akkor ellenőrzik, hogy meg felel-e a feltételeknek – fogott a kialakult gyakorlat ismertetésébe Puskásné Kucsma Ildikó őrnagy, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-magyarországi Regionális Vám- és Pénzügyőrség osztályvezetője. – Cégautónál például külföldi telephelynek kell lennie, magánszemélynél pedig külföldi tartózkodási hely, továbbá egy évben 183 napnál többet nem tartózkodhat Magyarországon. Ez utóbbit gyakorlatilag nem tudjuk ellenőrizni az Európai Unión belüli szabad mozgás miatt. Tudomásunk szerint utóbbit szeretné figyelembe venni a kormányzat is.
Megfigyelésünkkel egybeesik a fináncok tapasztalata is. – Elsősorban a luxus kategóriában fordul elő külföldi rendszám használata, de most már középkategóriában is egyre többet látni. A legtöbb szlovák rendszámos, de előfordult unión kívüli, harmadik országból származó is, mint például USA, Liechtenstein, Cook-szigetek… Itt már könnyebb eljárni a határátlépés regisztrálása miatt. A régióban 15-20 esetben indult eljárás. Amennyiben bebizonyosodik a törvénysértés, akkor be kell fizetni a vámot, a regisztrációs adót és a büntetést is, a végösszeg több millió forint is lehet.
A regisztrációs adó kiszámítása bonyolult képlet alapján történik, azonban luxuskocsiknál akár a 3,2 millió forintot is elérheti… Amennyiben megfelelően lepapírozzák EU-s országok esetében, gyakorlatilag megfoghatatlan. Egyébként sok külföldi melóból hazatérő hazánkfia is „feledékeny”, így ne csodálkozzunk, ha angol, vagy francia, német rendszámos kocsikat látunk nap mint nap a lakótelepeken. Persze vannak, akik csak látogatóba jöttek haza. Csütörtökön az Avason láttunk egy írországi rendszámos járgányt. Annyi az esélye az ír turistának az Avason, mint magyarnak a Holdon, szóval feltételezzük a legjobbat, csak látogatóba jött haza a tulajdonos.
Hogyan lehet kifogni az ügyeskedők vitorlájából a szelet? Nos, eláruljuk, hogy nem kell felfedezni a spanyol viaszt, csupán átvenni például a sógorok módszerét.
„Azon külföldi rendszámú gépjárművek, melyeket belföldi állandó lakhelyű vagy székhelyű személyek hoznak be, amíg ellenbizonyíték nincs, belföldi tartós telephellyel rendelkező járműnek tekintendők". Azaz a tulajdonosnak kell bizonyítani, hogy életvitelszerűen nem Ausztriában él. Külföldi rendszámmal ausztriai lakos legfeljebb egy – és külön engedéllyel további egy – hónapig közlekedhet. Akinél a szabály megsértését állapítják meg, az ellen adóhatósági vizsgálat indul.
Csontos László