A Jobbik elnökhelyettese radikális fiatalok népes tábora előtt tartott előadást az Európai Unió visszásságairól, a nyugat előtt hajbókoló magyar kormányokról, s a nemzeti radikális párt jövőképéről. Ennek során a politikus Görögország példáján keresztül világított rá az Unió haldoklására, valamint a világgazdaság súlypontjának Keletre helyeződésére. Szegedi szerint történelmi lehetőség rejlik abban, hogy közel egymilliárd rokonunk él belső-Ázsiában, akik a kulturális egymásra találás mellett a gazdasági felemelkedés lehetőségét jelenthetik a magyarság számára. A létrehozandó Turáni népek szövetségének nyugati bástyájaként valódi realitássá válhat a revízió is - hangoztatta a Jobbik alelnöke.
Az előadást követő kötetlen beszélgetés után Szegedi Csanád felavatta a Kárpát-medence sokadik rovástábláját. Az ünnepi eseményen felszólalt Miklós Árpád, a „nemzet tanár ura”, a Jobbik Borsod-Abaúj-Zemplén megyei frakcióvezetője, Sóstófalva polgármestere, valamint Szegedi Csanád. Az EP képviselő emlékeztetett rá, hogy bár csonka Magyarországon ő honosította meg a rovástábla mozgalmat, annak gyökere Székelyföldre vezethető vissza, ahol mára a rovás a mindennapok részévé vált. Találkozhatunk vele sajtótermékekben, köztereken, utcanévtáblákon – tette hozzá a politikus kifejezve azon reményét, hogy hamarosan ezen a területen is követjük a székelyek példamutatását. A rovás az ősmagyar kultúrkincs része, mely nem ismerve határokat, összeköt minden magyart – zárta gondolatait a rovástáblák atyja.
Végezetül Szegedi Csanád a megszokottól eltérő „szobor” avatáson vett részt. A politikus felavatta az ország minden bizonnyal első, szalmabálákból összeállított több méteres gárdista bábuját, majd felhívta a hatóságok figyelmét az „egyenruhás bűnöző” feltűnő jelenlétére. „Ez a válasz a hatalom cinizmusára” - közölte a Jobbik alelnöke, hozzátéve, a Magyar Gárdát nem azért tiltotta be a Fidesz-MSZP nagykoalíció, mert az az„egyenruhás bűnözők” félelemkeltő félkatonai szervezete. A Magyar Gárda a magyar emberek szolgálatára jött létre, ami önmagában veszélyforrás a liberális kormányokra nézve – mondta Szegedi Csanád a Jobbik IT második borsodi sátortáborán.
minap.hu
Az előadást követő kötetlen beszélgetés után Szegedi Csanád felavatta a Kárpát-medence sokadik rovástábláját. Az ünnepi eseményen felszólalt Miklós Árpád, a „nemzet tanár ura”, a Jobbik Borsod-Abaúj-Zemplén megyei frakcióvezetője, Sóstófalva polgármestere, valamint Szegedi Csanád. Az EP képviselő emlékeztetett rá, hogy bár csonka Magyarországon ő honosította meg a rovástábla mozgalmat, annak gyökere Székelyföldre vezethető vissza, ahol mára a rovás a mindennapok részévé vált. Találkozhatunk vele sajtótermékekben, köztereken, utcanévtáblákon – tette hozzá a politikus kifejezve azon reményét, hogy hamarosan ezen a területen is követjük a székelyek példamutatását. A rovás az ősmagyar kultúrkincs része, mely nem ismerve határokat, összeköt minden magyart – zárta gondolatait a rovástáblák atyja.
Végezetül Szegedi Csanád a megszokottól eltérő „szobor” avatáson vett részt. A politikus felavatta az ország minden bizonnyal első, szalmabálákból összeállított több méteres gárdista bábuját, majd felhívta a hatóságok figyelmét az „egyenruhás bűnöző” feltűnő jelenlétére. „Ez a válasz a hatalom cinizmusára” - közölte a Jobbik alelnöke, hozzátéve, a Magyar Gárdát nem azért tiltotta be a Fidesz-MSZP nagykoalíció, mert az az„egyenruhás bűnözők” félelemkeltő félkatonai szervezete. A Magyar Gárda a magyar emberek szolgálatára jött létre, ami önmagában veszélyforrás a liberális kormányokra nézve – mondta Szegedi Csanád a Jobbik IT második borsodi sátortáborán.
minap.hu