A névadó geológus a magyar kőolaj- és földgázkutatások, feltárások egyik úttörője. Szegeden, Hajdúszoboszlón, Karcag-Berekfürdőn, Debrecen- Nagyerdőn sikeres gyógy- és hévízfeltárásai voltak. Fúrásokat végzett Miskolctapolcán, Diósgyőr-Tapolcán, s szinte megszállottan hitt abban, hogy Lillafüreden is megtalálja a hőforrást.
A Szent István-barlanggal szemben 1926-ben kezdett el fúrni, s két év elteltével 735 méter mélyen 28–32 °C-os vizet talált. Számításai szerint a forró víz mintegy 1300 méter mélyen található. A szálló átadása és a munkák költségessége miatt a fúrásokat leállították, a berendezéseket elszállították. (A tudós 1886–1964 között élt. Az egykori kutatófúrás helyén ma emlékoszlop áll, amelyet Rudolf Mihály tervezett, és Szondy Sándor művészi alkotása.)
D. I.