– Szoktam nézni az egészségügyi sorozatokat. Természetesen vannak bennük filmes túlzások, de a többsége nagyon életszerű. Nálam az élre kívánkozik időben is és kedvencként is a Kórház a város szélén, csehszlovák filmsorozat, amely nagyon közel állt az akkori vidéki kórházak valóságához, valamint A klinika. A kettőt összehasonlítva látszott az országok, a kelet és a nyugat közötti különbség. Megkapták a betegek amire szükségük volt itt is, meg ott is, de a bajor körülmények sokkal elegánsabbak – utalt a fejlettségi különbségekre Komlóssy Attila, aki megjegyezte, hogy ez a különbség első sorban nem az orvosok szakmai tudásáról szólt.
– A Vészhelyzet a maga nemében rendkívül előremutató volt! – szólt elismerően a filmről a gyakorló mentőorvos, aki régebben légimentőzött is. – Erre egy magyar válasz is született, ha jól emlékszem a TV2 készített riportfilmet arról mennyit is kell dolgozni az orvosoknak és akkor még nem is volt munkaidőkorlát. A sorozat pozitív hatása, hogy a laikus számára is megmutatta a kórházi ellátás első lépcsőjének a szervezettségét. Magyarországi viszonyok közt is igyekeznek kialakítani a sürgősségi betegfelvevő osztályokat, hogy már célirányosan kerüljenek tovább a betegek például a sebészetre, vagy a kardiológiára. Hála istennek Magyarországon is fejlődnek a technikák, de más a felszereltsége egy amerikai és más egy magyar intenzív osztálynak. Amely mögött az eltérő gazdasági szemlélet áll, az USA-ban az egészségügy is egy iparág, amely egyik jelentős szelete a kórházi ellátás. A Vészhelyzet egyik epizódjában éjjel bevittek egy pácienst, akinek nagyon fájt a foga. Kapott egy Lidokaint, hogy várja meg a reggelt, mikor jön a doki. Éjszakára nem érdemes fenntartani az ügyeletet, mert világítani kell, télen fűteni, aztán a személyzet bérét fizetni, hetente 98 órát lehet megtakarítani – magyarázta, hogy a filmekben látott dolgokon sokszor a szakmának is érdemes elgondolkodnia. Akárcsak a példás szervezettségen, amely keretében az egészségügyi szakszemélyzet mellett szükség esetén a szociális munkástól a takarítóig mindenki rendelkezésre áll. A magyar kórházi gyakorlat sajnos más képet mutat…
– Összességében jók a filmek, de néhány sorozat, mint például a Grace Klinika erősen elrugaszkodott a valóságtól a szituációk, a munkatársi kapcsolat tekintetében. Azonban mindegyik filmben benne van, hogy az orvosi beavatkozás során meg lehet gyógyulni, meg lehet halni. Nem vagyunk mindenhatók! Ha sikerül, akkor örülünk, ha nem, akkor az orvos haza viszi a problémáit, mit tehetett volna esetleg másképpen. Ezek a vívódások is látszanak a filmekben. A nézők is érzékelhetik, hogy mennyire szükséges a tapasztalat. A váratlan dolgokra azonnali válaszokat kell adni, nincs idő hónapokat könyvtárazni. Az orvosnak erre nincs ideje, helyben kell döntenie… Szeretem ezeket a sorozatokat, de kevés időm van rá – árulta el Komlóssy Attila, aki megjegyezte, hogy nagyon sok múlik a szaklektorok, fordítók munkájának színvonalán.
Cs.L.
– A Vészhelyzet a maga nemében rendkívül előremutató volt! – szólt elismerően a filmről a gyakorló mentőorvos, aki régebben légimentőzött is. – Erre egy magyar válasz is született, ha jól emlékszem a TV2 készített riportfilmet arról mennyit is kell dolgozni az orvosoknak és akkor még nem is volt munkaidőkorlát. A sorozat pozitív hatása, hogy a laikus számára is megmutatta a kórházi ellátás első lépcsőjének a szervezettségét. Magyarországi viszonyok közt is igyekeznek kialakítani a sürgősségi betegfelvevő osztályokat, hogy már célirányosan kerüljenek tovább a betegek például a sebészetre, vagy a kardiológiára. Hála istennek Magyarországon is fejlődnek a technikák, de más a felszereltsége egy amerikai és más egy magyar intenzív osztálynak. Amely mögött az eltérő gazdasági szemlélet áll, az USA-ban az egészségügy is egy iparág, amely egyik jelentős szelete a kórházi ellátás. A Vészhelyzet egyik epizódjában éjjel bevittek egy pácienst, akinek nagyon fájt a foga. Kapott egy Lidokaint, hogy várja meg a reggelt, mikor jön a doki. Éjszakára nem érdemes fenntartani az ügyeletet, mert világítani kell, télen fűteni, aztán a személyzet bérét fizetni, hetente 98 órát lehet megtakarítani – magyarázta, hogy a filmekben látott dolgokon sokszor a szakmának is érdemes elgondolkodnia. Akárcsak a példás szervezettségen, amely keretében az egészségügyi szakszemélyzet mellett szükség esetén a szociális munkástól a takarítóig mindenki rendelkezésre áll. A magyar kórházi gyakorlat sajnos más képet mutat…
– Összességében jók a filmek, de néhány sorozat, mint például a Grace Klinika erősen elrugaszkodott a valóságtól a szituációk, a munkatársi kapcsolat tekintetében. Azonban mindegyik filmben benne van, hogy az orvosi beavatkozás során meg lehet gyógyulni, meg lehet halni. Nem vagyunk mindenhatók! Ha sikerül, akkor örülünk, ha nem, akkor az orvos haza viszi a problémáit, mit tehetett volna esetleg másképpen. Ezek a vívódások is látszanak a filmekben. A nézők is érzékelhetik, hogy mennyire szükséges a tapasztalat. A váratlan dolgokra azonnali válaszokat kell adni, nincs idő hónapokat könyvtárazni. Az orvosnak erre nincs ideje, helyben kell döntenie… Szeretem ezeket a sorozatokat, de kevés időm van rá – árulta el Komlóssy Attila, aki megjegyezte, hogy nagyon sok múlik a szaklektorok, fordítók munkájának színvonalán.
Cs.L.