Bűncselekmény elkövetőjével szemben egyébként ezt bármelyik állampolgár megteheti. A lopás pedig bűncselekmény, kisebb értékben pedig szabálysértés. A bliccelés viszont nem az.
Aki bliccel, megúszhatja: az ellenőr ugyanis nem tarthatja vissza a jegy nélkül utazót. Még akkor sem, ha az nem hajlandó igazolni magát és megadni a személyes adatait. Erről nemrég döntött a közlekedési társaság, miután az állampolgári jogok biztosa azt mondta: az ellenőrök azért nem tarthatják vissza a bliccelőket, mert nincs joguk korlátozni a személyi szabadságukat, azt ugyanis csak a rendőrök és a közterület-felügyelők tehetik meg. Ha valaki áruházban lop, őt ezért visszatarthatják a biztonsági őrök, addig, amíg meg nem érkezik a rendőrség. Erre ugyanis lehetőséget ad nekik a személy és vagyonvédelmi törvény. Ha a bolti tolvaj lebukik, a biztonsági őröknek először meg kell kérniük, hogy igazolja magát.
Mint Veres Károlytól, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Kamara B.-A.-Z. megyei elnökétől megtudtuk, amennyiben az elkövető önként nem igazolja magát, akkor a törvény értelmében a biztonsági őrnek indokolt a hatósági személy felkérése, ebben az esetben meg kell várni a rendőrség kiérkezését, és ők fogják lefolytatni az eljárást. Addig azonban a biztonságiak őrizetben tarthatják a tolvajt. Arra viszont nem kényszeríthetik, hogy adja át nekik az igazolványát.
Húsz ezer forintos értékhatár felett a lopás bűncselekménynek minősül, alatta pedig szabálysértésnek. A kisebb értékű lopások korábban a jegyző hatáskörébe tartoztak, a szabálysértési törvény 2010-es szigorítása óta azonban az ilyen ügyekben is a rendőrségnek kell nyomoznia. Értékhatártól függetlenül. Bűncselekmény elkövetőjét egyébként bárkinek jogában áll visszatartani, ha tudja. A lopással ellentétben viszont a bliccelés nem büntetőjogi kategória, így a bliccelőt csak hatósági személy kötelezheti arra, hogy adja meg a személyes adatait, és csak ő is tarthatja vissza.
Petruskó N.
Aki bliccel, megúszhatja: az ellenőr ugyanis nem tarthatja vissza a jegy nélkül utazót. Még akkor sem, ha az nem hajlandó igazolni magát és megadni a személyes adatait. Erről nemrég döntött a közlekedési társaság, miután az állampolgári jogok biztosa azt mondta: az ellenőrök azért nem tarthatják vissza a bliccelőket, mert nincs joguk korlátozni a személyi szabadságukat, azt ugyanis csak a rendőrök és a közterület-felügyelők tehetik meg. Ha valaki áruházban lop, őt ezért visszatarthatják a biztonsági őrök, addig, amíg meg nem érkezik a rendőrség. Erre ugyanis lehetőséget ad nekik a személy és vagyonvédelmi törvény. Ha a bolti tolvaj lebukik, a biztonsági őröknek először meg kell kérniük, hogy igazolja magát.
Mint Veres Károlytól, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Kamara B.-A.-Z. megyei elnökétől megtudtuk, amennyiben az elkövető önként nem igazolja magát, akkor a törvény értelmében a biztonsági őrnek indokolt a hatósági személy felkérése, ebben az esetben meg kell várni a rendőrség kiérkezését, és ők fogják lefolytatni az eljárást. Addig azonban a biztonságiak őrizetben tarthatják a tolvajt. Arra viszont nem kényszeríthetik, hogy adja át nekik az igazolványát.
Húsz ezer forintos értékhatár felett a lopás bűncselekménynek minősül, alatta pedig szabálysértésnek. A kisebb értékű lopások korábban a jegyző hatáskörébe tartoztak, a szabálysértési törvény 2010-es szigorítása óta azonban az ilyen ügyekben is a rendőrségnek kell nyomoznia. Értékhatártól függetlenül. Bűncselekmény elkövetőjét egyébként bárkinek jogában áll visszatartani, ha tudja. A lopással ellentétben viszont a bliccelés nem büntetőjogi kategória, így a bliccelőt csak hatósági személy kötelezheti arra, hogy adja meg a személyes adatait, és csak ő is tarthatja vissza.
Petruskó N.