A tervezet szerint változik a rendkívüli munkavégzés kifizetése, a szabadság kiadása, a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos szabályozás, és megszűnnek a felmondási tilalmak is. Az eredeti tervek szerint szeptember elsejétől lépett volna életbe az új jogszabály. A kormány azonban csak most hozta nyilvánosságra az új tervezetet, amelyről a véleményeket egy korábbi ígéret szerint augusztus 20-ig várják, így csak az őszi ülésszakban fogadhatja el a parlament.
Védelmi idő alatt is közölhető a felmondás
A javaslat szerint a jövőben a munkáltató hamarabb bocsáthatná el rendes felmondással a hatályos törvény szerinti védelmi időszakban lévő munkavállalóit. A táppénzen lévők, a várandósok, szülési szabadságon lévők, a gyermekgondozás, illetve hozzátartozó otthoni gondozása miatt fizetés nélküli szabadságukat töltő, a beteg gyermeket táppénzen ápoló és az önkéntes katonai szolgálaton lévő munkavállalókkal a védelmi idő alatt is közölhető a felmondás. A felmondási idő pedig - ellentétben az eddigi 15, illetve 30 napos szabállyal - a védelmi idő lejártát követő napon kezdődik. A felmondási idő rendes felmondás esetén legalább 30 nap, míg a jelenlegi jogszabály szerint ez maximum egy év is lehet. A törvényjavaslat szövege nem tartalmazza a védelmi idő kifejezést.
Újdonság az is, hogy a munkáltató a határozott idejű munkaviszonyt rendes felmondással is megszüntetheti három esetben: felszámolási- vagy csődeljárás időtartama alatt, a munkavállaló tartós alkalmatlansága esetén, illetve ha a munkaviszony fenntartása elháríthatatlan külső ok következtében lehetetlenné válik. A munkaadó a rendes felmondást csak a határozott idejű szerződésnél köteles indokolni, a határozatlannál nem.
Csökken a fiatalok kivehető szabadsága
A Nemzetgazdasági Minisztérium már többször hangoztatta, hogy a régióban Magyarországon kapják a dolgozók a legtöbb szabadságot, és ezen változtatni akar. Az alapszabadság mértéke nem változik, az továbbra is 20 nap marad, a kor előrehaladtával azonban kevesebb szabadság jár, mint eddig. Nem 25, hanem 26 éves kortól járhat plusz egy nap, kettő pedig csak 31 év felett, szemben a mostani 28-cal. A 36. életévtől viszont plusz négy, 44-től hat, 46-től 8, 50-től pedig plusz tíz nap szabadság illeti meg a munkavállalót. Mindez azt jelenti, hogy a legtöbb szabadság nem 45 éves kortól, hanem 50-től jár.
Az eddigi szabályozás szerint huszonöt éves kortól járt huszonegy szabadnap, és háromévenként nőtt a kivehető szabadság mértéke. Így az eddigiek alapján már negyvenöt éves kortól járt a harminc szabadnap.
A kormány nem változtatna azon, hogy a tizenhat évesnél fiatalabb gyerek után pótszabadságot kaphatnak a szülők. Egy gyerek után így kettő, két gyerek után négy, három vagy több gyerek után összesen hét nap pótszabadság jár a szülőknek. Újdonság, hogy a pótszabadságot az anya és az apa szülői nyilatkozat alapján megosztva is igénybe veheti.
A munkavállalók, ahogy a jelenlegi szabályozásban is szerepel, öt nap szabadsággal rendelkezhetnek szabadon, amelyet a munkaadó köteles a kérésének megfelelő időpontban kiadni. A munkavállalónak az erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie. A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén visszahívhatja a dolgozót a szabadságról, illetve módosíthatja is az időpontját. Újdonság viszont, hogy a munkaviszony első hat hónapjában nem kérhet szabadságot a munkavállaló, eddig ugyanis csak az első három hónapban nem rendelkezhetett a szabadságával.
Kevesebb végkielégítés
A mostaninál kevesebb végkielégítésre számíthatnak majd a dolgozók − a nyugdíjasok pedig nem is kaphatnak −, ráadásul a nyugdíj előtt állók a mostani egységesen három havi pluszbér helyett a munkában töltött idő szerint kaphatnak majd pluszjuttatást. Öt év után egyhavi, 15 év esetén kéthavi, 25 év után pedig háromhavi többlet-végkielégítés járna, mivel a jogalkotó az idősek mielőbbi munkába állását ösztönözné - emeli ki a Napi Gazdaság.
Nem lesz műszakpótlék
Az origo.hu a tervezetből kiemeli: megszűnne az úgynevezett műszakpótlék, de az éjszaka dolgozók továbbra is tizenöt százalékkal több fizetést kapnának. Változna a bérpótlék: a javaslat vasárnapi munkavégzés esetén általános jelleggel előírná az ötvenszázalékos bérpótlék fizetését, ünnepnapokon pedig százszázalékos bérpótlék illetné meg munkavállalókat.
Megszűnik a szakszervezeti vétó
A javaslat felszámolná az úgynevezett szakszervezeti vétó intézményét. Vagyis az új szabályok szerint az érdekképviseletek már nem nyújthatnának be kifogást a szakszervezeti tisztségviselő munkaviszonyának rendes felmondása ellen. Az indoklás szerint erre azért van szükség, mert a vétójog "alapvetően a szakszervezeteknek a szocialista gazdasági és politikai rendszerben betöltött sajátos szerepére épülő jogintézmény, illetve annak törvényben való szabályozása nem fér össze a piacgazdasággal, indokolatlanul és diszfunkcionálisan korlátozza a magánjogi jogállású munkáltató tulajdonosi jogait".
Három hónapos maradt a próbaidő
Az előzetes nyilatkozatokhoz képest visszavonulót fújt a kormány a próbaidőt tekintve. A konvergenciaprogramban az szerepel, hogy a három hónapos próbaidőt felemelik hat hónapra, ám maradt a most is érvényben lévő szabályozás. Csak akkor lehet hat hónapos a próbaidő, ha ezt a vállalat kollektív szerződése megengedi.
Védelmi idő alatt is közölhető a felmondás
A javaslat szerint a jövőben a munkáltató hamarabb bocsáthatná el rendes felmondással a hatályos törvény szerinti védelmi időszakban lévő munkavállalóit. A táppénzen lévők, a várandósok, szülési szabadságon lévők, a gyermekgondozás, illetve hozzátartozó otthoni gondozása miatt fizetés nélküli szabadságukat töltő, a beteg gyermeket táppénzen ápoló és az önkéntes katonai szolgálaton lévő munkavállalókkal a védelmi idő alatt is közölhető a felmondás. A felmondási idő pedig - ellentétben az eddigi 15, illetve 30 napos szabállyal - a védelmi idő lejártát követő napon kezdődik. A felmondási idő rendes felmondás esetén legalább 30 nap, míg a jelenlegi jogszabály szerint ez maximum egy év is lehet. A törvényjavaslat szövege nem tartalmazza a védelmi idő kifejezést.
Újdonság az is, hogy a munkáltató a határozott idejű munkaviszonyt rendes felmondással is megszüntetheti három esetben: felszámolási- vagy csődeljárás időtartama alatt, a munkavállaló tartós alkalmatlansága esetén, illetve ha a munkaviszony fenntartása elháríthatatlan külső ok következtében lehetetlenné válik. A munkaadó a rendes felmondást csak a határozott idejű szerződésnél köteles indokolni, a határozatlannál nem.
Csökken a fiatalok kivehető szabadsága
A Nemzetgazdasági Minisztérium már többször hangoztatta, hogy a régióban Magyarországon kapják a dolgozók a legtöbb szabadságot, és ezen változtatni akar. Az alapszabadság mértéke nem változik, az továbbra is 20 nap marad, a kor előrehaladtával azonban kevesebb szabadság jár, mint eddig. Nem 25, hanem 26 éves kortól járhat plusz egy nap, kettő pedig csak 31 év felett, szemben a mostani 28-cal. A 36. életévtől viszont plusz négy, 44-től hat, 46-től 8, 50-től pedig plusz tíz nap szabadság illeti meg a munkavállalót. Mindez azt jelenti, hogy a legtöbb szabadság nem 45 éves kortól, hanem 50-től jár.
Az eddigi szabályozás szerint huszonöt éves kortól járt huszonegy szabadnap, és háromévenként nőtt a kivehető szabadság mértéke. Így az eddigiek alapján már negyvenöt éves kortól járt a harminc szabadnap.
A kormány nem változtatna azon, hogy a tizenhat évesnél fiatalabb gyerek után pótszabadságot kaphatnak a szülők. Egy gyerek után így kettő, két gyerek után négy, három vagy több gyerek után összesen hét nap pótszabadság jár a szülőknek. Újdonság, hogy a pótszabadságot az anya és az apa szülői nyilatkozat alapján megosztva is igénybe veheti.
A munkavállalók, ahogy a jelenlegi szabályozásban is szerepel, öt nap szabadsággal rendelkezhetnek szabadon, amelyet a munkaadó köteles a kérésének megfelelő időpontban kiadni. A munkavállalónak az erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie. A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén visszahívhatja a dolgozót a szabadságról, illetve módosíthatja is az időpontját. Újdonság viszont, hogy a munkaviszony első hat hónapjában nem kérhet szabadságot a munkavállaló, eddig ugyanis csak az első három hónapban nem rendelkezhetett a szabadságával.
Kevesebb végkielégítés
A mostaninál kevesebb végkielégítésre számíthatnak majd a dolgozók − a nyugdíjasok pedig nem is kaphatnak −, ráadásul a nyugdíj előtt állók a mostani egységesen három havi pluszbér helyett a munkában töltött idő szerint kaphatnak majd pluszjuttatást. Öt év után egyhavi, 15 év esetén kéthavi, 25 év után pedig háromhavi többlet-végkielégítés járna, mivel a jogalkotó az idősek mielőbbi munkába állását ösztönözné - emeli ki a Napi Gazdaság.
Nem lesz műszakpótlék
Az origo.hu a tervezetből kiemeli: megszűnne az úgynevezett műszakpótlék, de az éjszaka dolgozók továbbra is tizenöt százalékkal több fizetést kapnának. Változna a bérpótlék: a javaslat vasárnapi munkavégzés esetén általános jelleggel előírná az ötvenszázalékos bérpótlék fizetését, ünnepnapokon pedig százszázalékos bérpótlék illetné meg munkavállalókat.
Megszűnik a szakszervezeti vétó
A javaslat felszámolná az úgynevezett szakszervezeti vétó intézményét. Vagyis az új szabályok szerint az érdekképviseletek már nem nyújthatnának be kifogást a szakszervezeti tisztségviselő munkaviszonyának rendes felmondása ellen. Az indoklás szerint erre azért van szükség, mert a vétójog "alapvetően a szakszervezeteknek a szocialista gazdasági és politikai rendszerben betöltött sajátos szerepére épülő jogintézmény, illetve annak törvényben való szabályozása nem fér össze a piacgazdasággal, indokolatlanul és diszfunkcionálisan korlátozza a magánjogi jogállású munkáltató tulajdonosi jogait".
Három hónapos maradt a próbaidő
Az előzetes nyilatkozatokhoz képest visszavonulót fújt a kormány a próbaidőt tekintve. A konvergenciaprogramban az szerepel, hogy a három hónapos próbaidőt felemelik hat hónapra, ám maradt a most is érvényben lévő szabályozás. Csak akkor lehet hat hónapos a próbaidő, ha ezt a vállalat kollektív szerződése megengedi.