A névadó Fazola Henrik (1730-1779) az ómassai vasmű alapítójának fia. Fazola Frigyes a „vasmű fejlesztője”-ként került be az ipartörténet nagy alakjai közé. Az általános iskola elvégzése után a vasműben dolgozott, majd 1793-tól a selmecbányai akadémia bányakollégiumába került. Itt tett szert gyakorlatra, elméleti és vezetői ismeretekre.
A napóleoni háborúk miatt a fegyvergyártás felértékelődött, ezzel függ össze, hogy Fazola Frigyes megkezdte a nyersacél előállításának kísérleteit. 1802-ben már „angol” minőségű acélt gyártott. Hozzákezdett a tógát felépítéséhez, s 1812-re befejezte a 19. század legnagyobb környezet-átalakító munkáját. A gyár igazgatójaként megépítette Ómassa helyett Újmassán az új nagyolvasztót. Az acélfajták tökéletesítése új létesítményeket igényelt, ezért új települést alakított ki a Garadna patak alsó szakaszán, Felsőhámorban.
Az 1832-ben felújított „vasműnek” annyi leírása készült, amennyi „különleges” látogatója volt. Szemere Bertalan felhívására 1849-ben szuronygyártással támogatta a szabadságharcot. (1774-1849 között élt, a világosi fegyverletétel napján halt meg, Diósgyőrben temették el. Sírja már nem azonosítható.)
D. I.