– A férjem úgy néz ki, mint a pöttyös labda. A gyerekeket is össze vissza csipkedték az ágyi poloskák – panaszolja Szabó Renáta kálváriájukat, közben mutatja mellette álló hétéves kislányát, akinek kezén, lábán apró piros pontok sorakoznak. – Néhány hét múlva kezdődik a tanítás, hogy fogy iskolába menni? Hogyan fogják a közösségbe befogadni?
Aztán szép sorjában elmeséli kálváriájukat. A szomszéd kiadta a lakást albérlőnek. Ekkor jelentkeztek a problémák. Az elbérlő elment, a poloskák maradtak. Már kétszer irtatott, 40 ezer forintjába került, de még mindig nem sikerült megszabadulni az apró vérszívó rovaroktól.
– Kidobtuk a bútorokat, a ruhákat. Erre a közös képviselő kihívta a közterületeseket, engem jelentett fel. Kerestük az ÁNTSZ-t, a családsegítőt, sehol se segítettek… Illetve a családsegítőben annyit, hogy megadták az AVE e-mail címét azzal a megjegyzéssel írjak nekik, hátha adnak ingyen konténert. Négy gyerekeket nevelek. Nem tudom, a bútort miből fogom pótolni. Már irtószerre se tudok többet költeni – panaszolja a sírás határán a családanya a kidobott bútorok mellett állva az utcán.
Állítása szerint egyre nő a kupac, más is hozott le fertőzött bútort közben… Mint mondja egy felelőtlen miatt sokan szenvednek a társasházban. A fertőzést behurcoló albérlő rég elment, a lakás tulajdonosa egyszer irtatott, másodszor már nem. Pechjére az alatta lévő lakás le van zárva, a tulajdonos talán Angliában dolgozik.
Szabóék lommá lett bútorai.
– Bizonyítani tudjuk, hogy melyik lakásból indult a fertőzés. Akkor miért én fizessek? Két hónapja szenvedek, ráadásul már így is negyvenezer forintba került – ismételgeti a fiatalasszony a sírás határán küszködve a lommá lett bútorok mellett, amelyeket valakinek el kellene szállítania… Közben cédulát tett ki a lomisok miatt, hogy fertőzött. Panaszkodik a közös képviselőre is közben folyamatosan.
Természetesen Juhász Gábor közös képviselőt is megkérdeztük.
– Természetesen mindenki másképpen ítéli meg. Aki ott volt a közgyűlésen, az tudja mi történt. A közgyűlés határozata alapján a bogárirtást elvégeztettem a lépcsőházban. A másodszorit viszont már mindenkinek magának kell. A 9/2-es lakást kiadta a tulajdonosa. Miután az albérlő elköltözött, az ott maradt, poloskás holmiját kirakta a folyosóra, a szőnyeget kirázta. Elfertőzte a többit – foglalta össze a történteket a közös képviselő.
Ki segít a lakóknak, hogyan számolják fel a fertőzést végleg? Ez viszont a hallottak alapján nyitott kérdésnek tűnik. Néhány bérházzal arrább tavaly hasonló ágyi poloska fertőzés történt. Ott se ment simán, de az érintett lakók végül egyszerre, közös irtás mellett döntöttek, amit saját zsebből fizettek. No, meg vették a reklámozott „csodaszereket”. Tudomásunk szerint végül sikerült megszabadulni a poloskáktól.
A problémával kapcsolatban egy profit is megkerestünk, a húsz éves tapasztalattal rendelkező Jávor Attila egészségügyi gázmestert. – A csótánnyal ellentétben itt nincs szükség azt az elvet követni, hogy le- és felfelé végigpermetezni a lépcsőházat, elég azt a szobát, ahol észlelték az ágyi poloskát. Nevének megfelelően leginkább az ágyakban, ott is a repedésekben, résekben húzódik meg. Ki kell pakolni a szekrényeket, kiszedni a polcokat, egyesével szétrakni a ruhákat, aztán egyesével lepermetezni minden tárgyat, sőt a falat is le kell kezelni egy méter magasságban, majd hagyni kell a szert hatni legalább egy hétig. Ilyenkor el kell költözni a rokonokhoz, vagy barátokhoz, aztán mikor visszatérnek ki kell takarítani, kimosni mindent.
Amennyiben jól lett elvégezve a munka és hagyták dolgozni a szert, akkor nem kell másodszor permetezni. Nem kell kidobni a ruhákat és a bútorokat se – magyarázta a szakember. Persze, ha visszafertőződik a lakás akkor kezdhetik újra a mentesítést…
De ki segít az önhibájukon kívül bajba jutott Szabóéknak? Mi csak az önkormányzat által szervezett bútoradományt tudtuk ajánlani a figyelmükbe. Amennyiben van jobb ötlet, keressék őket, vagy szerkesztőségünket.
Segít az önkormányzat, ön is tud?
Cikkünk megjelenését követően felgyorsultak az események. Mint Dobos Tímeától, a miskolci polgármesteri hivatal szóvivőjétől megtudtuk, Szabóék szerdán a hivatalban jártak, ahol előadták a poloskafertőzés következtében jelentkező problémáikat. Tájékoztatták őket az igénybe vehető segélyekről, illetve az igénylés módjáról. Levelet írtak az AVE-nak, felvették a kapcsolatot a családsegítő szolgálattal, ahol már várták Szabóékat. Az elmondottak alapján úgy tűnt, hogy tekintettek a történtekre a közterületesek is eltekintenek a büntetéstől ebben az esetben.
A polgármesteri hivatal által tavasszal útjára indított használt bútor akció keretében kiosztható bútor jelenleg nem áll rendelkezésre, de amint érkezik be felajánlás, értesítik a poloskatámadás miatt bajba jutott családot. Szabóék esete is felhívta rá a figyelmet, hogy milyen sok a rászoruló Miskolcon. Ezért Dobos Tímea megismételte felhívásukat, kérik, akiknek használt, már feleslegessé vált, de még jó állapotú bútorai vannak ne dobja ki, hanem ajánlja fel jótékony célra!
Szöveg és fotó: Csontos László
Amit az ágyi poloskáról érdemes tudni:
A rovar táplálékkereséskor magányos, de rejtekhelyén közösségben él. Tápláléka vérből áll. A rovar hetekig kibírja táplálék nélkül. Táplálékát éjszaka keresi, hő- és szén-dioxid-kibocsátása alapján találja meg; nappal elrejtőzik. Az ágyi poloska körülbelül 18 hónapig él. Élete emberhez kötődik, a hónapokra magára hagyott tárgyakat elhagyja. Bútorok repedései körül hagyott ürüléke árulkodik jelenlétéről. Emberen a sok szúnyogcsípéshez hasonló bőrelváltozásokat okozhatja ágyi poloska is.
Aztán szép sorjában elmeséli kálváriájukat. A szomszéd kiadta a lakást albérlőnek. Ekkor jelentkeztek a problémák. Az elbérlő elment, a poloskák maradtak. Már kétszer irtatott, 40 ezer forintjába került, de még mindig nem sikerült megszabadulni az apró vérszívó rovaroktól.
– Kidobtuk a bútorokat, a ruhákat. Erre a közös képviselő kihívta a közterületeseket, engem jelentett fel. Kerestük az ÁNTSZ-t, a családsegítőt, sehol se segítettek… Illetve a családsegítőben annyit, hogy megadták az AVE e-mail címét azzal a megjegyzéssel írjak nekik, hátha adnak ingyen konténert. Négy gyerekeket nevelek. Nem tudom, a bútort miből fogom pótolni. Már irtószerre se tudok többet költeni – panaszolja a sírás határán a családanya a kidobott bútorok mellett állva az utcán.
Állítása szerint egyre nő a kupac, más is hozott le fertőzött bútort közben… Mint mondja egy felelőtlen miatt sokan szenvednek a társasházban. A fertőzést behurcoló albérlő rég elment, a lakás tulajdonosa egyszer irtatott, másodszor már nem. Pechjére az alatta lévő lakás le van zárva, a tulajdonos talán Angliában dolgozik.
Szabóék lommá lett bútorai.
– Bizonyítani tudjuk, hogy melyik lakásból indult a fertőzés. Akkor miért én fizessek? Két hónapja szenvedek, ráadásul már így is negyvenezer forintba került – ismételgeti a fiatalasszony a sírás határán küszködve a lommá lett bútorok mellett, amelyeket valakinek el kellene szállítania… Közben cédulát tett ki a lomisok miatt, hogy fertőzött. Panaszkodik a közös képviselőre is közben folyamatosan.
Természetesen Juhász Gábor közös képviselőt is megkérdeztük.
– Természetesen mindenki másképpen ítéli meg. Aki ott volt a közgyűlésen, az tudja mi történt. A közgyűlés határozata alapján a bogárirtást elvégeztettem a lépcsőházban. A másodszorit viszont már mindenkinek magának kell. A 9/2-es lakást kiadta a tulajdonosa. Miután az albérlő elköltözött, az ott maradt, poloskás holmiját kirakta a folyosóra, a szőnyeget kirázta. Elfertőzte a többit – foglalta össze a történteket a közös képviselő.
Ki segít a lakóknak, hogyan számolják fel a fertőzést végleg? Ez viszont a hallottak alapján nyitott kérdésnek tűnik. Néhány bérházzal arrább tavaly hasonló ágyi poloska fertőzés történt. Ott se ment simán, de az érintett lakók végül egyszerre, közös irtás mellett döntöttek, amit saját zsebből fizettek. No, meg vették a reklámozott „csodaszereket”. Tudomásunk szerint végül sikerült megszabadulni a poloskáktól.
A problémával kapcsolatban egy profit is megkerestünk, a húsz éves tapasztalattal rendelkező Jávor Attila egészségügyi gázmestert. – A csótánnyal ellentétben itt nincs szükség azt az elvet követni, hogy le- és felfelé végigpermetezni a lépcsőházat, elég azt a szobát, ahol észlelték az ágyi poloskát. Nevének megfelelően leginkább az ágyakban, ott is a repedésekben, résekben húzódik meg. Ki kell pakolni a szekrényeket, kiszedni a polcokat, egyesével szétrakni a ruhákat, aztán egyesével lepermetezni minden tárgyat, sőt a falat is le kell kezelni egy méter magasságban, majd hagyni kell a szert hatni legalább egy hétig. Ilyenkor el kell költözni a rokonokhoz, vagy barátokhoz, aztán mikor visszatérnek ki kell takarítani, kimosni mindent.
Amennyiben jól lett elvégezve a munka és hagyták dolgozni a szert, akkor nem kell másodszor permetezni. Nem kell kidobni a ruhákat és a bútorokat se – magyarázta a szakember. Persze, ha visszafertőződik a lakás akkor kezdhetik újra a mentesítést…
De ki segít az önhibájukon kívül bajba jutott Szabóéknak? Mi csak az önkormányzat által szervezett bútoradományt tudtuk ajánlani a figyelmükbe. Amennyiben van jobb ötlet, keressék őket, vagy szerkesztőségünket.
Segít az önkormányzat, ön is tud?
Cikkünk megjelenését követően felgyorsultak az események. Mint Dobos Tímeától, a miskolci polgármesteri hivatal szóvivőjétől megtudtuk, Szabóék szerdán a hivatalban jártak, ahol előadták a poloskafertőzés következtében jelentkező problémáikat. Tájékoztatták őket az igénybe vehető segélyekről, illetve az igénylés módjáról. Levelet írtak az AVE-nak, felvették a kapcsolatot a családsegítő szolgálattal, ahol már várták Szabóékat. Az elmondottak alapján úgy tűnt, hogy tekintettek a történtekre a közterületesek is eltekintenek a büntetéstől ebben az esetben.
A polgármesteri hivatal által tavasszal útjára indított használt bútor akció keretében kiosztható bútor jelenleg nem áll rendelkezésre, de amint érkezik be felajánlás, értesítik a poloskatámadás miatt bajba jutott családot. Szabóék esete is felhívta rá a figyelmet, hogy milyen sok a rászoruló Miskolcon. Ezért Dobos Tímea megismételte felhívásukat, kérik, akiknek használt, már feleslegessé vált, de még jó állapotú bútorai vannak ne dobja ki, hanem ajánlja fel jótékony célra!
Szöveg és fotó: Csontos László
Amit az ágyi poloskáról érdemes tudni:
A rovar táplálékkereséskor magányos, de rejtekhelyén közösségben él. Tápláléka vérből áll. A rovar hetekig kibírja táplálék nélkül. Táplálékát éjszaka keresi, hő- és szén-dioxid-kibocsátása alapján találja meg; nappal elrejtőzik. Az ágyi poloska körülbelül 18 hónapig él. Élete emberhez kötődik, a hónapokra magára hagyott tárgyakat elhagyja. Bútorok repedései körül hagyott ürüléke árulkodik jelenlétéről. Emberen a sok szúnyogcsípéshez hasonló bőrelváltozásokat okozhatja ágyi poloska is.