Mint ismeretes, a régi emlékműről részletes szakmai anyagot találtak a megyei levéltárban. Nem csupán az eredeti tervrajzokra bukkantak rá, fellelhető volt az Országzászló 1934-es felállításának teljes dokumentációja, levelezési anyaga is. Ezekből többek között kiderül, hogy nem csupán városi, hanem - megnevezése szerint - Felvidéki Országzászló is volt a miskolci, a létrehozását felügyelő bizottság pedig a negyedik legjelentősebb, az akkori Magyarország hasonló egyesülései között.
Szabó Sándor önkormányzati képviselő, a Lévay József Közművelődési Egyesület elnöke – a miskolci Országzászló újbóli, adományokból történő felállításának fő kezdeményezője – ünnepi beszédében elmondta: a tartást, gerincességet és reménységet szimbolizálja a Népkert ég felé törő, régi-új ékessége.
– A magyar nemzet mindig talpra tudott állni, így a mostani viszonyok közt is van miből táplálkozni, erkölcsi tartással felemelkedni. Az Országzászló számomra mindent jelent, ami magyar, de semmit, ami magyarkodó. Az összetartozást szimbolizálja – hangoztatta Szabó Sándor.
Preview Image
A szónoklat után a Lévay József Közművelődési Egyesület elnöke jelképesen átadta az Országzászlót a miskolciaknak, hogy megszentelt föld és zarándokhely legyen ezután a tér. Ezt követően Dsida Jenő Psalmus Hungaricusát adta elő Kincses Károly, a Miskolci Nemzeti Színház művésze, majd a történelmi egyházak képviselői megáldották és felszentelték a zászlót.
A nemzeti lobogót Kriza Ákos polgármester, Eperjesi Erika önkormányzati képviselő és Szabó Sándor vonta fel, ezután a megjelentek Szécsi Viktória előadásában hallgathatták meg az Elindultam szép hazámból című dalt. A ceremónia zárásaként a Magyar Honvédség és a résztvevő szervezetek elhelyezték koszorúikat a nemzet szimbólumának lábánál.
