A hét első két napja – amely itthon családi megemlékezésekkel telt el – súlyos változásokat hozott a tőkepiacokon. Az európai adósságrendezésre tett első lépések – amelyeket csütörtökön még ünnepeltek a piacok – mára úgy tűnik semmivé váltak.
Az optimizmust először Kína hűtötte le: jelezték ugyan, hogy készek segíteni Európát az adósságprobléma megoldásában, de közölték azt is, hogy ennek feltételei vannak. Majd – miközben a piacok ezen feltételek lehetőségeit kutatták – jött a bejelentés: Görögországban népszavazáson döntenek majd az új uniós mentőcsomagról.
A hírt az európai vezetők megdöbbenéssel fogadták. A francia államfő kedd estére rendkívüli miniszteri értekezletet hívott össze. Olaszország (amely helyzetét a görög válság továbbterjedése miatt jelenleg a legkritikusabbnak érzik a piacok) miniszterelnöke, Silvio Berlusconi pedig azt bizonygatta, hogy a múlt héten bejelentett intézkedéseket november közepéig el fogják fogadni, és 8 hónapon belül végre is hajtják. (Az intézkedések a növekedés beindítását és a 120 százalékos GDP-arányos államadósság csökkentését célozzák.)
A fejlemények lavinát indítottak el a piacokon: az euró a dollárral szemben a péntek esti 1,414 dolláros szintről kedd estére 1,36 dollárra zuhant. Európa főbb részvényindexei kedden 2,5-5 százalékos mínuszban zártak, ám nap közben a német DAX 6, a francia CAC 40 5, a londoni FTSE 100 közel 4 százalékos mínuszt is mutatott. A forint árfolyama kedden nap közben az euróval szemben megközelítette a 310 forintot. Ennél magasabban – 317 forint fölött – egyszer, 2009 márciusában járt a hazai fizetőeszköz. (A svájci frank 254, a dollár 227 forint fölé drágult kedden késő délután.)
Az optimizmust először Kína hűtötte le: jelezték ugyan, hogy készek segíteni Európát az adósságprobléma megoldásában, de közölték azt is, hogy ennek feltételei vannak. Majd – miközben a piacok ezen feltételek lehetőségeit kutatták – jött a bejelentés: Görögországban népszavazáson döntenek majd az új uniós mentőcsomagról.
A hírt az európai vezetők megdöbbenéssel fogadták. A francia államfő kedd estére rendkívüli miniszteri értekezletet hívott össze. Olaszország (amely helyzetét a görög válság továbbterjedése miatt jelenleg a legkritikusabbnak érzik a piacok) miniszterelnöke, Silvio Berlusconi pedig azt bizonygatta, hogy a múlt héten bejelentett intézkedéseket november közepéig el fogják fogadni, és 8 hónapon belül végre is hajtják. (Az intézkedések a növekedés beindítását és a 120 százalékos GDP-arányos államadósság csökkentését célozzák.)
A fejlemények lavinát indítottak el a piacokon: az euró a dollárral szemben a péntek esti 1,414 dolláros szintről kedd estére 1,36 dollárra zuhant. Európa főbb részvényindexei kedden 2,5-5 százalékos mínuszban zártak, ám nap közben a német DAX 6, a francia CAC 40 5, a londoni FTSE 100 közel 4 százalékos mínuszt is mutatott. A forint árfolyama kedden nap közben az euróval szemben megközelítette a 310 forintot. Ennél magasabban – 317 forint fölött – egyszer, 2009 márciusában járt a hazai fizetőeszköz. (A svájci frank 254, a dollár 227 forint fölé drágult kedden késő délután.)