A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia meghívta tagjai közé Kavecsánszki Gyula miskolci festőművészt. A hagyomány szerint a művészek a székfoglaló alkalmából kiállítással, hangversennyel készülnek, Kavecsánszki Gyula (fent, jobbra) pedig a Papszer utcai múzeumot választotta a tárlat helyszínéül.
A művészt Dobrik István művészettörténész méltatta, aki beszédében kiemelte, minden tehetségre szüksége van az akadémiának, egymás kezét fogva kell dolgozniuk.
A Varsói Egyetem professzora, Petneki Áron (jobbra) művészettörténész mutatta be a miskolci festőművész munkásságát.
Hogyan kapcsolható össze a tudomány és a művészet? – tette fel a kérdést – Ha nem a művészettörténész meghatározó munkájáról van szó, hanem magáról az alkotó festészetről.
– Ha egy pictor doctusról, tudós festőről beszélünk, mint Kavecsánszki Gyula, akkor rögtön érthető. Nem csak Doktor of Liberal Arts (DLA) fokozata miatt, hanem azért is, amit a disszertációjában foglalt össze. Elméleti és gyakorlati síkon is alkalmazza a tudományt, hiszen a Miskolci Egyetem címzetes egyetemi tanáraként adja át a tudást hallgatóinak – mondta a professzor.
Preview Image
Petneki Áron kiemelte, a nagy kultúrák, a kelet és a nyugat hagyományai jelennek meg műveiben, nem csupán saját invencióira hagyatkozik, hanem bátran nyúl a múlthoz is. Mint mondta, a monumentális tusfestészet az ő műfaja, mely közel hoz minket a keleti tradíciókhoz.
A december 30-ig a Herman Ottó Múzeumban látogatható tárlaton Dante Isteni színjátékának Kavecsánszki Gyula által vászonra álmodott jelenetei (nem illusztrációi!), valamint vándorlásának lefestett változatai láthatók.
Soós P.
fotó: Mocsári L.