– Miskolc társadalmi, gazdasági fejlődésének egyik kulcsa a helyi tudásalapú társadalom megteremtése, amelynek alapja a magas színvonalú nevelés és oktatás – mondta el érdeklődésünkre Kiss Gábor, a polgármesteri hivatal humán főosztályának vezetője. – A mainál rugalmasabb szerkezetű iskolarendszerre van szükség, a képzésnek reagálnia kell a húzóágazatok, a gazdaságfejlesztés előtt álló területek szakemberigényeire, valamint a stagnáló vagy éppen visszafejlesztés előtt álló, a technológiai fejlődés által kevésbé inspirált ágazatok foglalkoztatási sajátosságaira.
A szeptemberi közgyűlésen – amint arról akkor röviden hírt adtunk – a képviselők a 2012-es beiskolázási terv kapcsán már jelentősen hozzányúltak a rendszerhez. Így például a 2011. évi beiskolázási tervhez képest a gimnáziumokban 5 osztállyal, a szakközépiskolákban 6 osztállyal kevesebb indításáról döntöttek, míg a szakiskolai képzésben 6 osztállyal több tanulócsoport elindításának adtak zöld utat. A kedvezőtlen demográfiai változásokat – ami a tanulólétszámban is megmutatkozik – figyelembe kellett venni a kapacitások meghatározásakor az indítható osztályok számának és képzési profiljának engedélyezésekor.
Az újonnan indítandó szakmák esetében meghatározó szempontok voltak a valós munkaerő-piaci, szülői és tanulói igények, a hiányszakmák kiküszöbölése, hogy erősítse a gazdaság és az iskolarendszer együttműködését a duális rendszerű szakképzés megvalósításában – példa erre a Bosch-osztály indítása az Andrássy Gyula Szakközépiskolában –, illetve, hogy jól felkészült szakemberkínálatot biztosítson a térségbe települő gazdasági szereplők számára.
Kiss Gábor szerint Miskolcon egyes ágazatokban szakmunkáshiány alakult ki, miközben egyre többen szereztek a munkaerőpiac által nem igényelt szakképesítést, vagy szakmai végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert. Az elmúlt években a helyi gazdaság szereplői több kritikát is megfogalmaztak a képzési rendszerrel kapcsolatban, a munkáltatók sokszor elégedetlenek a végzettek ismereteivel, kompetenciáival. A munkanélküliség mellett – ágazatonként és területenként eltérő mértékben – hiány alakult ki a jól képzett szakemberekből, ami strukturális problémát is jelez. A térségi integrált szakképző központokba (TISZK) szerveződött iskolák jelenleg túl tág keretek között működhetnek. Nem valósult meg a tényleges integráció, a TISZK-rendszer létrehozása csak részben érte el eredeti célját, ezért működése átláthatatlan és ellenőrizhetetlen, így szabályozásuk alapvetően átalakításra szorul.
Városunk gimnáziumai a megyei beiskolázás mellett országos szinten is jó eredményeket tudnak felmutatni mind a továbbtanulási mutatók, mind a tanulmányi versenyek eredményei alapján. Az egyházi, illetve alapítványi fenntartású gimnáziumok tanulói létszámával együtt városi szinten azonban az országosnál is nagyobb a gimnáziumi képzésben résztvevők aránya. A főosztályvezető szerint rövid távon is helyre kell állítani a város iskolatípusaiban kialakult szerkezeti torzulást: ennek megfelelően csökkenteni kell a gimnáziumi férőhelyek számát.
A szakközépiskolák tekintetében már árnyaltabb a helyzet. Itt már elmondható, amellett, hogy felsőoktatási továbbtanuláshoz is megfelelőnek kell lennie az oktatás színvonalának, a képzés szakmai szerkezetének jobban kell igazodnia a helyi munkaerőpiac igényeihez, elsősorban annak érdekében, hogy a végzett tanulók el tudjanak helyezkedni a választott szakterületen. A képzési kínálatban párhuzamosságok vannak, úgy, hogy az iskolák egy része nem tudja az adott szakmacsoportban feltölteni a létszámot. Például informatikai szakmacsoportos képzés jelenleg kilenc miskolci középiskolában folyik, de több intézményben csak fél osztályt tesz ki a tanulói létszám – tudtuk meg. A nagy kapacitás miatt pedig az elmúlt időszakban egyre nagyobb arányban kerültek be szerényebb képességű tanulók az érettségire felkészítő szakközépiskolai képzésbe.
Éppen ezért tervezik a felvételi követelmények városi szinten egyeztetett meghatározását, így várhatóan emelkednek a követelmények és a kötelezően szakmai érettségire felkészítő szakközépiskolai képzésbe megfelelő alapokkal rendelkező tanulók kerülhetnek be.
A szakképzés várható és szükséges változásairól következő cikkünben írunk.
H. I
A szeptemberi közgyűlésen – amint arról akkor röviden hírt adtunk – a képviselők a 2012-es beiskolázási terv kapcsán már jelentősen hozzányúltak a rendszerhez. Így például a 2011. évi beiskolázási tervhez képest a gimnáziumokban 5 osztállyal, a szakközépiskolákban 6 osztállyal kevesebb indításáról döntöttek, míg a szakiskolai képzésben 6 osztállyal több tanulócsoport elindításának adtak zöld utat. A kedvezőtlen demográfiai változásokat – ami a tanulólétszámban is megmutatkozik – figyelembe kellett venni a kapacitások meghatározásakor az indítható osztályok számának és képzési profiljának engedélyezésekor.
Az újonnan indítandó szakmák esetében meghatározó szempontok voltak a valós munkaerő-piaci, szülői és tanulói igények, a hiányszakmák kiküszöbölése, hogy erősítse a gazdaság és az iskolarendszer együttműködését a duális rendszerű szakképzés megvalósításában – példa erre a Bosch-osztály indítása az Andrássy Gyula Szakközépiskolában –, illetve, hogy jól felkészült szakemberkínálatot biztosítson a térségbe települő gazdasági szereplők számára.
Kiss Gábor szerint Miskolcon egyes ágazatokban szakmunkáshiány alakult ki, miközben egyre többen szereztek a munkaerőpiac által nem igényelt szakképesítést, vagy szakmai végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert. Az elmúlt években a helyi gazdaság szereplői több kritikát is megfogalmaztak a képzési rendszerrel kapcsolatban, a munkáltatók sokszor elégedetlenek a végzettek ismereteivel, kompetenciáival. A munkanélküliség mellett – ágazatonként és területenként eltérő mértékben – hiány alakult ki a jól képzett szakemberekből, ami strukturális problémát is jelez. A térségi integrált szakképző központokba (TISZK) szerveződött iskolák jelenleg túl tág keretek között működhetnek. Nem valósult meg a tényleges integráció, a TISZK-rendszer létrehozása csak részben érte el eredeti célját, ezért működése átláthatatlan és ellenőrizhetetlen, így szabályozásuk alapvetően átalakításra szorul.
Városunk gimnáziumai a megyei beiskolázás mellett országos szinten is jó eredményeket tudnak felmutatni mind a továbbtanulási mutatók, mind a tanulmányi versenyek eredményei alapján. Az egyházi, illetve alapítványi fenntartású gimnáziumok tanulói létszámával együtt városi szinten azonban az országosnál is nagyobb a gimnáziumi képzésben résztvevők aránya. A főosztályvezető szerint rövid távon is helyre kell állítani a város iskolatípusaiban kialakult szerkezeti torzulást: ennek megfelelően csökkenteni kell a gimnáziumi férőhelyek számát.
A szakközépiskolák tekintetében már árnyaltabb a helyzet. Itt már elmondható, amellett, hogy felsőoktatási továbbtanuláshoz is megfelelőnek kell lennie az oktatás színvonalának, a képzés szakmai szerkezetének jobban kell igazodnia a helyi munkaerőpiac igényeihez, elsősorban annak érdekében, hogy a végzett tanulók el tudjanak helyezkedni a választott szakterületen. A képzési kínálatban párhuzamosságok vannak, úgy, hogy az iskolák egy része nem tudja az adott szakmacsoportban feltölteni a létszámot. Például informatikai szakmacsoportos képzés jelenleg kilenc miskolci középiskolában folyik, de több intézményben csak fél osztályt tesz ki a tanulói létszám – tudtuk meg. A nagy kapacitás miatt pedig az elmúlt időszakban egyre nagyobb arányban kerültek be szerényebb képességű tanulók az érettségire felkészítő szakközépiskolai képzésbe.
Éppen ezért tervezik a felvételi követelmények városi szinten egyeztetett meghatározását, így várhatóan emelkednek a követelmények és a kötelezően szakmai érettségire felkészítő szakközépiskolai képzésbe megfelelő alapokkal rendelkező tanulók kerülhetnek be.
A szakképzés várható és szükséges változásairól következő cikkünben írunk.
H. I