– A magyar szociológia él és élni akar – jelentette ki Csepeli György levezető elnök. Hangsúlyozta a természeti katasztrófák kikerülhetetlenek, de arra jók, hogy emlékeztessenek minket, embereket gyengeségünkre. Szembe állította ezzel szemben a társadalom okozta katasztrófákat, amelyeket az ember szabadít magára.
Pfliegler Péter, Miskolc város alpolgármestere kiegészítette Csepeli György köszöntőbeszédét.
– Ha a magyar szociológia él és élni akar, akkor élni is fog. A szociológusok szerepvállalása a gyakorlatban is hasznosítható, ezért elengedhetetlen – mondta az alpolgármester, aki versenyt is hirdetett. A fotóverseny témája természetesen Miskolc, feldolgozása pedig szociofotó magyarázattal. A műveket a konferencia, közgyűlés utolsó napján értékelik majd, amikor kiderül: ki készítette a legjobb szociofotókat a miskolci hétköznapokban.
A vasárnapig tartó közgyűlésen a szociológus szakma képviselteti magát, hogy találkozzanak, megosszák egymással gondolataikat, s beszélgessenek a problémáról, annak megoldási lehetőségeiről. Többek között olyan témákban, mint a társas viselkedés a virtuális térben, az etnikai konfliktusok új dimenziói Magyarországon, a természeti és ipari katasztrófák pszichológiai hatásai, a segítségnyújtás lehetőségei és tapasztalatai. Természetesen a régió is középpontba került, már az első, a pénteki napon Szabó-Tóth Kinga a Sorstalanság Borsodban. Romák és romakutatás helyzete a megyében címmel tart plenáris előadást.
– A romahelyzet egy olyan kialakult szituáció, amivel kezdenünk kell valamit. Ahhoz, hogy ezt lássa valaki, nem kell szociológusnak lennie. Az általunk elkészített összeurópai romastratégiát mutatjuk be, hiszen ez nagy előrelépés a romaintegráció ügyében – hangsúlyozta Szabó-Tóth Kinga.
A Magyar Szociológiai Társaság minden évben máshol rendezi meg éves közgyűlését. 1993 után ismét Miskolc adhatott otthont az eseménynek, s éppúgy, mint legutóbb, Csepeli György a levezető elnök, ismét előadást tartott Gönczöl Katalin, aki ezúttal arra a kérdésre kereste a választ: katasztrofális lenne a közbiztonság?
Gönczöl Katalin a kirekesztődésről szólt, s arról a hibás adatról, mely szerint romlott a közbiztonság Magyarországon.
– 40 százalék szerint romlott a közbiztonság. Az adatok azonban azt mutatják, hogy 2006 óta stagnál. Fontos kérdés, hogy vajon miért a társadalom peremén élőket tartják büntetésre jogosultnak? A feudalizmusban büntették a koldusokat, s ma újra így kezelik a kéregetőket – hangsúlyozta előadásában Gönczöl Katalin. Hozzátette, a globalizált társadalomban kell keresni azokat az okokat, amelyek ide vezettek, s a lehetőségeket is itt találjuk a problémákra.
A traumák, katasztrófák szociológiai szempontból való megvizsgálása mellett azonban a három napos közgyűlésen több kérdéskört is érintenek a szociológusok. Mindent, ami a társadalomban előfordulhat.
Átadják emellett a társaság által létrehozott díjakat is, az Életmű-, Erdei-, Polányi- és Angelusz-díjakat ítélik oda az arra érdemeseknek.
A közgyűlés első napján megemlékeztek Tompa Miklós vallásszociológusról is, aki a szakma egyik legnagyobb alakja volt.
Kiss J.
Fotó: Mocsári L.
Pfliegler Péter, Miskolc város alpolgármestere kiegészítette Csepeli György köszöntőbeszédét.
– Ha a magyar szociológia él és élni akar, akkor élni is fog. A szociológusok szerepvállalása a gyakorlatban is hasznosítható, ezért elengedhetetlen – mondta az alpolgármester, aki versenyt is hirdetett. A fotóverseny témája természetesen Miskolc, feldolgozása pedig szociofotó magyarázattal. A műveket a konferencia, közgyűlés utolsó napján értékelik majd, amikor kiderül: ki készítette a legjobb szociofotókat a miskolci hétköznapokban.
A vasárnapig tartó közgyűlésen a szociológus szakma képviselteti magát, hogy találkozzanak, megosszák egymással gondolataikat, s beszélgessenek a problémáról, annak megoldási lehetőségeiről. Többek között olyan témákban, mint a társas viselkedés a virtuális térben, az etnikai konfliktusok új dimenziói Magyarországon, a természeti és ipari katasztrófák pszichológiai hatásai, a segítségnyújtás lehetőségei és tapasztalatai. Természetesen a régió is középpontba került, már az első, a pénteki napon Szabó-Tóth Kinga a Sorstalanság Borsodban. Romák és romakutatás helyzete a megyében címmel tart plenáris előadást.
– A romahelyzet egy olyan kialakult szituáció, amivel kezdenünk kell valamit. Ahhoz, hogy ezt lássa valaki, nem kell szociológusnak lennie. Az általunk elkészített összeurópai romastratégiát mutatjuk be, hiszen ez nagy előrelépés a romaintegráció ügyében – hangsúlyozta Szabó-Tóth Kinga.
A Magyar Szociológiai Társaság minden évben máshol rendezi meg éves közgyűlését. 1993 után ismét Miskolc adhatott otthont az eseménynek, s éppúgy, mint legutóbb, Csepeli György a levezető elnök, ismét előadást tartott Gönczöl Katalin, aki ezúttal arra a kérdésre kereste a választ: katasztrofális lenne a közbiztonság?
Gönczöl Katalin a kirekesztődésről szólt, s arról a hibás adatról, mely szerint romlott a közbiztonság Magyarországon.
– 40 százalék szerint romlott a közbiztonság. Az adatok azonban azt mutatják, hogy 2006 óta stagnál. Fontos kérdés, hogy vajon miért a társadalom peremén élőket tartják büntetésre jogosultnak? A feudalizmusban büntették a koldusokat, s ma újra így kezelik a kéregetőket – hangsúlyozta előadásában Gönczöl Katalin. Hozzátette, a globalizált társadalomban kell keresni azokat az okokat, amelyek ide vezettek, s a lehetőségeket is itt találjuk a problémákra.
A traumák, katasztrófák szociológiai szempontból való megvizsgálása mellett azonban a három napos közgyűlésen több kérdéskört is érintenek a szociológusok. Mindent, ami a társadalomban előfordulhat.
Átadják emellett a társaság által létrehozott díjakat is, az Életmű-, Erdei-, Polányi- és Angelusz-díjakat ítélik oda az arra érdemeseknek.
A közgyűlés első napján megemlékeztek Tompa Miklós vallásszociológusról is, aki a szakma egyik legnagyobb alakja volt.
Kiss J.
Fotó: Mocsári L.