A Vodafone Magyarország Zrt. középvezetői az önkéntesség évének jegyében a miskolci vakvezető-kutyaképző alapítványt választották, hogy a lehullott falevelek összetakarításával is segítsék az intézmény hétköznapját. Ezt követően úgynevezett érzékenyítő programon vettek részt, ahol nem csupán a kutyák intelligenciáját tapasztalhatták meg, hanem azt is, hogyan élik a látássérült, vak emberek mindennapjaikat.
– Mindannyian Budapestről érkeztünk. Miskolcon van a Vodafone legnagyobb ügyfélszolgálati rendszere, ezért gyakran fordulunk meg itt, a városban. Nagyon kedves helyünk a borsodi megyeszékhely, ezért szerettünk volna itt segíteni. Azért választottuk a miskolci Baráthegyi Vakvezető és Segítő Kutya Iskola Alapítványt, mert nagyon szeretjük a kutyákat, szerettük volna közelebbről megismerni ezt a világot – mondta Székely Noémi, a Vodafone Magyarország Zrt. ügyfélszolgálati igazgatója. Hangsúlyozta, nincs sok kapcsolatuk a megváltozott munkaképességűek körében, így szerették volna ezt a szegmenst is megismerni.
Az épület környékét majd’ egy óra alatt rendbe hozták az önkéntesek, majd megismerkedtek a terápiás és vakvezető kutyákkal, s kipróbálták a ráutaltság miliőjét. Felismerni egyszerű, hétköznapi tárgyakat, aláírni egy jelenléti ívet, kitölteni egy csekket vagy éppen egy reklámújságot olvasni. Mind egyszerű tevékenységnek hangzik, ám csökkent látóképességgel, vakon korántsem zökkenőmentes elfoglaltság.
Preview Image
A mobilszolgáltató munkatársai megismerték az alapítvány rehabilitációs központját, tevékenységét, beszélgettek az érintettekkel, bekötött szemmel sétáltak a vakvezető kutyákkal, és megpróbáltak reklámújságot olvasni szürkehályoggal, csökkent látóképességgel.
– Hagyományteremtőnek szánjuk ezt a mai programot. Az önkéntesek hosszú távon is „profitálhatnak” a mai napból, hiszen, ha a későbbiekben látássérülttel találkoznak, tudni fogják, hogyan segítsenek. A segítség csupán akkor hasznos, ha alkalmas pillanatban érkezik – mondta Berta László, a Baráthegyi Vakvezető és Segítő Kutya Iskola Alapítvány munkatársa. Kiss J. fotó: Mocsári L.
