A nagyterem zsúfolásig megtelt fogyatékosokkal, hozzátartozókkal, gondozókkal, érdeklődőkkel. A Himnuszt egy fogyatékos fiatalember adta elő szintetizátoron.
Tóthné Molnár Katalin, a Csillabárónő Szeretetotthon és Fogyatékosügyi Műhely igazgatója köszöntötte a megjelenteket a fogyatékkal élők világnapja (december 3.) előtti utolsó munkanapon rendezett ünnepségen. Elmondta, az alapítvány 1992-ben alapult és első ilyen jellegű civil szervezetként 1994-ben nyitottak Miskolcon. Minden bizonnyal ezért esett rájuk a választás, hogy megszervezzék a közös ünnepséget, amelyet hagyományteremtő szándékkal hívtak életre. Az alkalmat megragadva megköszönte Miskolc anyagi támogatását.
Szabó Zoltán, Miskolc aljegyzője tolmácsolta a város és Kriza Ákos polgármester üdvözletét. Kiemelte, a világnap lényege, hogy felhívja a figyelmet a fogyatékkal élő embertársainkra. Magyarországon mintegy 600 ezer tartós egészségkárosodással, vagy fogyatékkal élő polgárt tartanak számon, akik a családjukon, rokonságukon keresztül a lakosság egyharmadát érintik. Az autistáktól a mozgáskorlátozottakig széles a paletta.
– Miskolc támogat minden olyan kezdeményezést, amely a fogyatékkal élők életkörülményeit javítja – mondta zárásként Szabó Zoltán.
A köszöntőket követő kulturális műsor keretében az öt éve működő, zenekedvelő fiatalokból alakult Para Muzsikusok is bemutatkoztak. Énekeltek, xilofonoztak, harangjátékot adtak elő…
Az ünnepség alkalmából, de sokkal prózaibb dolgokról beszélgettünk Bukovenszkiné Borza Máriával, a Vakok és Gyengénlátók Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Egyesületének alelnökével. Régen voltak úgynevezett védett munkahelyek, sok cégnél, hivatalban például vakok, gyengénlátók voltak a telefonközpontosok. Manapság viszont az teljesen egészségesek is csak nehezen jutnak munkához, akkor elképzelhetik milyen esélyük van a fogyatékosoknak … – Mi senkit se tudunk elhelyezni. Az informatika lehetne kitörési pont. Azonban az anyagiak komoly akadályt jelentenek, ugyanis a képernyőolvasó szoftver 290 ezer forintba kerül, ami igen behatárolja az igénybe vevők körét. Külföldön általában sokkal egyszerűbb a segédeszköz ellátás. Van ahol alanyi jogon kapják a számítógépes szoftvert, máshol egy bizonyos keretösszeget, amelyből eldöntheti, hogyan csökkenti a fogyatékosságából eredő hátrányokat…
A szakember szerint az egyre szaporodó call centerek válthatnák ki a telefonközpontokat.
Mennyi lehet a vakok és a gyengénlátók száma megyénkben? – Az egyesületnek mintegy 1200 tagja van, de voltak már többen is. A tagság önkéntes, ezért a pontos számot nem tudjuk, de becslésünk szerint kétszer, háromszor ennyien lehetnek – vélekedett Bukovenszkiné Borza Mária. S ők csak a látásproblémások, a mozgáskorlátozottak, vagy hallássérültek, szellemi fogyatékosok ugyancsak sokan vannak…
A hétköznapok során mi okozza a legnagyobb gondolt? – érdeklődtünk. – A közlekedés! A sípoló jelzőlámpa helyett beszélőre lenne szükség, ez kevésbé zavarná a környéken élőket, de a költségek... Vannak, ahol annyira lehalkítják a sípolót, hogy már nem is hallják. A Búza téren volt egy beszélő berendezés, de az is elhallgatott valamilyen okból, pedig legalább a kórházaknál és a Búza téren szükség lenne rá. Ugyancsak gondot jelent, hogy a buszok kijelzőjét napsütésben alig látják a gyengén látók, a hangos utastájékoztatás nem mindig működik. Vagy olyan apróság is nagy gondot okozhat, mint a villamosajtót nyitó gombot, hogy találja meg egy vak? A hallássérülteknek digitális utastájékoztatásra lenne szükségük… A Zöld Nyíl projekt keretében tudtommal alacsonypadlós, minden tekintetben akadálymentesített járműveket vásárolnak majd – szólt a problémákról és osztotta meg reményét a szakember.
Csontos L.
Fotó: Mocsári L.
Tóthné Molnár Katalin, a Csillabárónő Szeretetotthon és Fogyatékosügyi Műhely igazgatója köszöntötte a megjelenteket a fogyatékkal élők világnapja (december 3.) előtti utolsó munkanapon rendezett ünnepségen. Elmondta, az alapítvány 1992-ben alapult és első ilyen jellegű civil szervezetként 1994-ben nyitottak Miskolcon. Minden bizonnyal ezért esett rájuk a választás, hogy megszervezzék a közös ünnepséget, amelyet hagyományteremtő szándékkal hívtak életre. Az alkalmat megragadva megköszönte Miskolc anyagi támogatását.
Szabó Zoltán, Miskolc aljegyzője tolmácsolta a város és Kriza Ákos polgármester üdvözletét. Kiemelte, a világnap lényege, hogy felhívja a figyelmet a fogyatékkal élő embertársainkra. Magyarországon mintegy 600 ezer tartós egészségkárosodással, vagy fogyatékkal élő polgárt tartanak számon, akik a családjukon, rokonságukon keresztül a lakosság egyharmadát érintik. Az autistáktól a mozgáskorlátozottakig széles a paletta.
– Miskolc támogat minden olyan kezdeményezést, amely a fogyatékkal élők életkörülményeit javítja – mondta zárásként Szabó Zoltán.
A köszöntőket követő kulturális műsor keretében az öt éve működő, zenekedvelő fiatalokból alakult Para Muzsikusok is bemutatkoztak. Énekeltek, xilofonoztak, harangjátékot adtak elő…
Az ünnepség alkalmából, de sokkal prózaibb dolgokról beszélgettünk Bukovenszkiné Borza Máriával, a Vakok és Gyengénlátók Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Egyesületének alelnökével. Régen voltak úgynevezett védett munkahelyek, sok cégnél, hivatalban például vakok, gyengénlátók voltak a telefonközpontosok. Manapság viszont az teljesen egészségesek is csak nehezen jutnak munkához, akkor elképzelhetik milyen esélyük van a fogyatékosoknak … – Mi senkit se tudunk elhelyezni. Az informatika lehetne kitörési pont. Azonban az anyagiak komoly akadályt jelentenek, ugyanis a képernyőolvasó szoftver 290 ezer forintba kerül, ami igen behatárolja az igénybe vevők körét. Külföldön általában sokkal egyszerűbb a segédeszköz ellátás. Van ahol alanyi jogon kapják a számítógépes szoftvert, máshol egy bizonyos keretösszeget, amelyből eldöntheti, hogyan csökkenti a fogyatékosságából eredő hátrányokat…
A szakember szerint az egyre szaporodó call centerek válthatnák ki a telefonközpontokat.
Mennyi lehet a vakok és a gyengénlátók száma megyénkben? – Az egyesületnek mintegy 1200 tagja van, de voltak már többen is. A tagság önkéntes, ezért a pontos számot nem tudjuk, de becslésünk szerint kétszer, háromszor ennyien lehetnek – vélekedett Bukovenszkiné Borza Mária. S ők csak a látásproblémások, a mozgáskorlátozottak, vagy hallássérültek, szellemi fogyatékosok ugyancsak sokan vannak…
A hétköznapok során mi okozza a legnagyobb gondolt? – érdeklődtünk. – A közlekedés! A sípoló jelzőlámpa helyett beszélőre lenne szükség, ez kevésbé zavarná a környéken élőket, de a költségek... Vannak, ahol annyira lehalkítják a sípolót, hogy már nem is hallják. A Búza téren volt egy beszélő berendezés, de az is elhallgatott valamilyen okból, pedig legalább a kórházaknál és a Búza téren szükség lenne rá. Ugyancsak gondot jelent, hogy a buszok kijelzőjét napsütésben alig látják a gyengén látók, a hangos utastájékoztatás nem mindig működik. Vagy olyan apróság is nagy gondot okozhat, mint a villamosajtót nyitó gombot, hogy találja meg egy vak? A hallássérülteknek digitális utastájékoztatásra lenne szükségük… A Zöld Nyíl projekt keretében tudtommal alacsonypadlós, minden tekintetben akadálymentesített járműveket vásárolnak majd – szólt a problémákról és osztotta meg reményét a szakember.
Csontos L.
Fotó: Mocsári L.