Paczolay Péter szerint a közjogi viszonyokon alapuló politikai nemzetet és a közös nyelvi kulturális identitáson alapuló kulturális nemzetet sokan szembeállítják egymással, holott azok sokkal inkább kiegészítik és feltételezik egymást. Az állam hivatalos neve, szimbólumai, nyelve, de még a nemzeti kisebbségek elismerése is csak a kulturális nemzet fogalmának a segítségével lehetséges.
Az Ab elnöke emlékeztetett arra, hogy a 2002-es, a határon túli magyarok helyzetén javító kedvezmény- vagy státustörvénnyel kapcsolatban az Európa Tanács Velencei Bizottsága úgy vélekedett, bár elsődlegesen a kisebbségek lakóhelyén területileg illetékes államok feladata a kisebbségek védelme, kedvező az a tendencia, hogy ezt a feladatot az anyaországok is felvállalják.
A Velencei Bizottság pozitív jogalkotási folyamatnak minősítette azt, hogy lehetővé teszik az anyaországi országos választásokon való részvételt a határon kívül élők számára.
Paczolay Péter kifejtette: a nemzetiségi, kisebbségi jogoknak a fenti, államszervezeti jellegű megalapozás mellett van egy alapjogi vonulata is, amelybe beletartozik a valódi alkotmányjogi panasz intézményének január 1-jei bevezetése. Az Ab e hatáskörében eljárva bírói döntések alaptörvénnyel való összhangját vizsgálja, s ezzel egyúttal elősegíti, hogy az alkotmány a mindennapi joggyakorlatban is élő normává váljon - tette hozzá.
Balog Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára előadásában kifejtette: ma is tartja azt az 1989-ben megfogalmazott álláspontját, mely szerint a nemzeti jogvédők határon túli magyarok jogaiért folytatott küzdelmét az hitelesíti, hogy mit tesznek a hazai kisebbségekért, és megfordítva, a liberális jogvédők hazai kisebbségek jogaiért folytatott harcát az hitelesíti, amit a határon túl, kisebbségi sorban élő magyarokért tesznek.
A politikus kitért arra, hogy a 2006-os őszi események során elkövetett emberi jogi jogsértések egy táborba tömörítették az eltérő politikai felfogású, de közös emberi jogi minimumot valló nemzeti és liberális jogvédőket.
– Bevallom, kormánykörökből sokkal nehezebb védeni az emberi jogokat – jegyezte meg Balog Zoltán.
A Polgári Magyarországért Alapítvány, a Független Rendészeti Panasztestület és a Hanns Seidel Alapítvány által szervezett konferencia az ENSZ égisze alatt 1948. december 10-én aláírt Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára hívja fel a figyelmet.
MTI
Az Ab elnöke emlékeztetett arra, hogy a 2002-es, a határon túli magyarok helyzetén javító kedvezmény- vagy státustörvénnyel kapcsolatban az Európa Tanács Velencei Bizottsága úgy vélekedett, bár elsődlegesen a kisebbségek lakóhelyén területileg illetékes államok feladata a kisebbségek védelme, kedvező az a tendencia, hogy ezt a feladatot az anyaországok is felvállalják.
A Velencei Bizottság pozitív jogalkotási folyamatnak minősítette azt, hogy lehetővé teszik az anyaországi országos választásokon való részvételt a határon kívül élők számára.
Paczolay Péter kifejtette: a nemzetiségi, kisebbségi jogoknak a fenti, államszervezeti jellegű megalapozás mellett van egy alapjogi vonulata is, amelybe beletartozik a valódi alkotmányjogi panasz intézményének január 1-jei bevezetése. Az Ab e hatáskörében eljárva bírói döntések alaptörvénnyel való összhangját vizsgálja, s ezzel egyúttal elősegíti, hogy az alkotmány a mindennapi joggyakorlatban is élő normává váljon - tette hozzá.
Balog Zoltán, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára előadásában kifejtette: ma is tartja azt az 1989-ben megfogalmazott álláspontját, mely szerint a nemzeti jogvédők határon túli magyarok jogaiért folytatott küzdelmét az hitelesíti, hogy mit tesznek a hazai kisebbségekért, és megfordítva, a liberális jogvédők hazai kisebbségek jogaiért folytatott harcát az hitelesíti, amit a határon túl, kisebbségi sorban élő magyarokért tesznek.
A politikus kitért arra, hogy a 2006-os őszi események során elkövetett emberi jogi jogsértések egy táborba tömörítették az eltérő politikai felfogású, de közös emberi jogi minimumot valló nemzeti és liberális jogvédőket.
– Bevallom, kormánykörökből sokkal nehezebb védeni az emberi jogokat – jegyezte meg Balog Zoltán.
A Polgári Magyarországért Alapítvány, a Független Rendészeti Panasztestület és a Hanns Seidel Alapítvány által szervezett konferencia az ENSZ égisze alatt 1948. december 10-én aláírt Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára hívja fel a figyelmet.
MTI