A névadó Nagyvárad Váradolaszinak nevezett részén született, iskoláit is ott járta, s 16 évesen került Selmecre, a Bányászati Akadémiára. 1842-ben fejezte be tanulmányait, de még 1847-ig itt szolgált. Ekkor a Kamara Csehországba küldte, de a szabadságharc miatt hazatért. Kossuth Lajos pénzügyminisztériumába került, s feladata a körmöcbányai pénznyomda Debrecenen át Nagybányára telepítése volt. A fegyverletétel után mint polgári hivatalnokot fogták el.
1850-től német földön dolgozott, 1857-ben egy Rajna melletti bányának lett az igazgatója. A kiegyezés után az új magyar pénzügyminisztériumban bányászati szakfelügyelő. Ebben a minőségében volt szerepe a diósgyőri vasgyár létrehozásában. 1873-ban a selmeci bányakerület igazgatója lett. (1822–1895 között élt, tudományos munkássága is jelentős. Elindítója volt a Bányászati és Kohászati Lapok című periodikának. Újat alkotott a bányatérképezés területén is. Akadémikus, a selmeci választókörzet országgyűlési képviselője.)
D. I.
1850-től német földön dolgozott, 1857-ben egy Rajna melletti bányának lett az igazgatója. A kiegyezés után az új magyar pénzügyminisztériumban bányászati szakfelügyelő. Ebben a minőségében volt szerepe a diósgyőri vasgyár létrehozásában. 1873-ban a selmeci bányakerület igazgatója lett. (1822–1895 között élt, tudományos munkássága is jelentős. Elindítója volt a Bányászati és Kohászati Lapok című periodikának. Újat alkotott a bányatérképezés területén is. Akadémikus, a selmeci választókörzet országgyűlési képviselője.)
D. I.