Ugrás a tartalomra

Digitális kultúrgyár Ózdon?

Létrehozva
Bár az ózdi fejlesztési stratégiában a digitalizációs központ létrehozása eredetileg nem volt benne, most mégis ez az első beruházás, amire lehet, hogy uniós forrást tudnak lehívni. Így régi könyvek, szobrok, festmények, köztéri alkotások digitális megőrzése élesztheti újjá a vasgyárat, ahol egykor a Siemens-Martin-kemencék képviselték a legmodernebb technológiát. Már ha a kormány programja megvalósítható.
A december elején nyilvánosságra került Magyar Növekedési Terv konzultációs anyaga több térségi mintaprogramot (úgynevezett területi versenyképességi együttműködési programot) is bemutat, mint amelyek szükségesek ahhoz, hogy a beruházók és a város egymásra találhassanak.

A legnagyobb meghökkenést az ózdi kistérség középtávú cselekvési programjának, a Rombauer-tervnek azon része váltotta ki, amely leírta, hogy az egykori ózdi vasgyárban valósulna meg a nemzeti közkincsek, magángyűjtemények, kiemelt nemzeti kulturális értékek digitalizálása. És hogy a központ létrehozása mellett a hazai kohászat történetét bemutató interaktív kiállítótér és térinformációs központ, valamint egy szabadtéri színpad létrehozása (ahol minden évben megrendezhetnék az ózdi jazzparádét) lennének a kulcsberuházások. 

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat ingyenes kiadványa novemberben kiemelt nemzeti programként számolt be a MaNDA ózdi regionális központjának a létrehozásáról. December 2-án Szőcs Géza, kultúráért felelős államtitkár ennek szellemében írt alá szándéknyilatkozatot Lovas Lajossal, a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (röviden MaNDA) főigazgatójával, valamint a kormányzati támogatást állítólag Ózdnak kijáró Riz Gábor országgyűlési képviselővel és Fürjes Pál ózdi polgármesterrel (mindkettő Fidesz-KDNP).
A város fejlődését és hanyatlását meghatározó egykori vasgyár felújított épületeiben kapna helyet a Nemzeti Kulturális Dokumentációs Logisztikai Központ. Ma a vasgyárnak csak egy része van használatban, különböző kis cégek telepedtek meg itt. Itt folyna a kulturális örökség „nagyüzemi digitalizálása” és az itteni raktárakban kapna helyet a köz-, egyházi és magángyűjtemények jelenleg országszerte méltatlan körülmények között tárolt része.