A Miskolci Egyetem végzős hallgatóinak nagy része rendelkezik a nyelvtudását igazoló dokumentummal. Fekete Sándor szakreferens érdeklődésünkre elmondta, az elmúlt három évben 72-75 százalék volt ez az arány, ami lényegesen jobb a magyarországi átlagnál.
A legtöbb nyelvvizsgát birtokló az Állam- és Jogtudományi Kar hallgatói közül kerül ki, őket követik a Bölcsészettudományi Kar és a Bartók Béla Zeneművészeti Intézet hallgatói, de nem sokkal maradnak le a gépész fiatalok, illetve a többi kar diákja sem.
– A Miskolci Egyetem, s ez nem általánosan elterjedt gyakorlat hazánkban, valamennyi hallgatója számára biztosítja az ingyenes nyelvoktatást. Ezzel elősegítve a diplomához szükséges nyelvvizsga megszerzését, s nem utolsó sorban jelentős anyagi terhektől is mentesíti a hallgatók családját – hangsúlyozta Fekete Sándor. A szakreferens hozzátette, nem csupán a magas nyelvi tudásúakra figyelnek, hanem egészen kezdőként is tanulhat valaki új nyelvet az intézményben, sőt a hallgatók általában szaknyelvi képzésben is részt vesznek, s ez a tudás előnyt jelent a munkaerő-piacon.
– A munkaadók elvárásainak megfelelően az angol és a német nyelvek a legnépszerűbbek, de egyre többen választják a francia, a spanyol, az olasz és az orosz nyelvet is, sőt vannak, akik japánul tanulnak – emelte ki Fekete Sándor.
Az előző évekhez képest az arányok egyre javulnak Miskolc felsőoktatási intézményében. Ez köszönhető annak is, hogy a felvételi eljárás során a nyelvvizsga plusz pontokat jelent, így a diákok többsége igyekszik már középiskolásként megszerezni a nyelvtudást igazoló dokumentumot, de előfordul, hogy még a záróvizsgát követően sem rendelkezik valaki az okmánnyal.
Azok, akiknek az álláskeresés során rendkívül fontos a nyelvvizsga megléte, általában egy éven belül abszolválják is, míg mások – a szakreferens tájékoztatása szerint a szűkebb réteg – évekig elhúzzák a nyelvvizsga megszerzését. Harmadik lehetőségként merült fel az elfogadott jogszabály, miszerint ha a sikeres záróvizsgát követő három éven belül nem szerzi meg a hallgató a nyelvvizsgát, akkor kézhez kapja diplomáját anélkül is. Arról, hogy ezt a lehetőséget elfogadják-e a Miskolci Egyetemen, még nincs végleges döntés. A soron következő szenátusi ülésen határoznak majd róla.
Ha elfogadják a nyelvvizsga-amnesztiát a Miskolci Egyetemen, akkor sem várható, hogy az intézmény megbecsültségén változtatna a döntés, hiszen a kiváló szintű szakmai felkészültséget nem befolyásolja a nyelvi tudás, csupán a kommunikációs lehetőségeket csökkenti a diplomás munkavállaló esetében.
Kiss Judit
A legtöbb nyelvvizsgát birtokló az Állam- és Jogtudományi Kar hallgatói közül kerül ki, őket követik a Bölcsészettudományi Kar és a Bartók Béla Zeneművészeti Intézet hallgatói, de nem sokkal maradnak le a gépész fiatalok, illetve a többi kar diákja sem.
– A Miskolci Egyetem, s ez nem általánosan elterjedt gyakorlat hazánkban, valamennyi hallgatója számára biztosítja az ingyenes nyelvoktatást. Ezzel elősegítve a diplomához szükséges nyelvvizsga megszerzését, s nem utolsó sorban jelentős anyagi terhektől is mentesíti a hallgatók családját – hangsúlyozta Fekete Sándor. A szakreferens hozzátette, nem csupán a magas nyelvi tudásúakra figyelnek, hanem egészen kezdőként is tanulhat valaki új nyelvet az intézményben, sőt a hallgatók általában szaknyelvi képzésben is részt vesznek, s ez a tudás előnyt jelent a munkaerő-piacon.
– A munkaadók elvárásainak megfelelően az angol és a német nyelvek a legnépszerűbbek, de egyre többen választják a francia, a spanyol, az olasz és az orosz nyelvet is, sőt vannak, akik japánul tanulnak – emelte ki Fekete Sándor.
Az előző évekhez képest az arányok egyre javulnak Miskolc felsőoktatási intézményében. Ez köszönhető annak is, hogy a felvételi eljárás során a nyelvvizsga plusz pontokat jelent, így a diákok többsége igyekszik már középiskolásként megszerezni a nyelvtudást igazoló dokumentumot, de előfordul, hogy még a záróvizsgát követően sem rendelkezik valaki az okmánnyal.
Azok, akiknek az álláskeresés során rendkívül fontos a nyelvvizsga megléte, általában egy éven belül abszolválják is, míg mások – a szakreferens tájékoztatása szerint a szűkebb réteg – évekig elhúzzák a nyelvvizsga megszerzését. Harmadik lehetőségként merült fel az elfogadott jogszabály, miszerint ha a sikeres záróvizsgát követő három éven belül nem szerzi meg a hallgató a nyelvvizsgát, akkor kézhez kapja diplomáját anélkül is. Arról, hogy ezt a lehetőséget elfogadják-e a Miskolci Egyetemen, még nincs végleges döntés. A soron következő szenátusi ülésen határoznak majd róla.
Ha elfogadják a nyelvvizsga-amnesztiát a Miskolci Egyetemen, akkor sem várható, hogy az intézmény megbecsültségén változtatna a döntés, hiszen a kiváló szintű szakmai felkészültséget nem befolyásolja a nyelvi tudás, csupán a kommunikációs lehetőségeket csökkenti a diplomás munkavállaló esetében.
Kiss Judit