A vizsgálat több területen kiterjedt az önkormányzat költségvetési intézményeire és egyes gazdasági társaságaira is. A vizsgálata arra is kiterjedt, hogy az egyes önkormányzatok reagáltak-e az elmúlt éveket jellemző forráskivonásra, a világgazdaság egészét érintő pénzügyi válság miatt is bekövetkezett szigorításokra, és ha igen, milyen eredményességgel – tájékoztatott Dobos Tímea, a polgármesteri hivatal szóvivője.
A vizsgálati jelentés szerint a gazdasági körülmények szigorodása, valamint az állandósult forráskivonás oda vezetett, hogy Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata – más megyei jogú városokhoz hasonlóan –, mind a működési, mind a fejlesztési feladatainak ellátását, csak külső forrás igénybevételével (kötvény kibocsátás, hitel felvétel) tudta megoldani. A hiteligényt fokozta, hogy az önkormányzat az európai uniós források igénybevételéhez szükséges önerőt is csak hitel felvételével tudta biztosítani. A vizsgálat szerint a fizetőképesség megőrzése kiemelten fontos feladata az önkormányzatnak, melynek csak úgy tud eleget tenni, ha az önkormányzat gazdasági rendszere felülvizsgálatra kerül.
– Az önkormányzat új városvezetése, már a 2011. évi költségvetés készítése során érzékelte a nehéz gazdasági helyzetet, az önkormányzatnál és vállalkozásainál felhalmozódott adósságterheket. Mindezekre is tekintettel az önkormányzat 2011. évi költségvetésénél elsődleges célként fogalmazódott meg a működés zavartalanságának biztosítása, emellett a végrehajtás során is a működési hitel csökkentése, majd a további években a működési költségvetés egyensúlyban, hitel nélkül történő megtervezése – tájékoztatott Dobos Tímea.
Az önkormányzat 2012. évi költségvetési koncepciója e gondolatmenetet követve került összeállításra, figyelembe véve az ÁSZ megállapításait is és feladatokat fogalmazott meg a feladatvállalást illetően mind az önkormányzati feladatvállalás terjedelmét, mind a feladatellátás szerkezetét illetően.
– 2011-ben szigorú, takarékos gazdálkodást folytatott az önkormányzat. Az ellenőrzést követően is számos intézkedés történt a költségtakarékos gazdálkodás érdekében.
Az ellenőrzés megállapításairól a közgyűlés tájékoztatást kap és intézkedési tervet fogad el a pénzügyi helyzet stabilizálására – tette hozzá a városháza reagálásában a szóvivő.
Az ÁSZ Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről
Magyarország jelenlegi gazdasági nehézségei nagy részben a korábbi időszakok rendezetlen közpénzügyeire és a magas adósságállományra vezethetőek vissza. A 2010-es év megmutatta, hogy a kockázatok egy része nem a központi költségvetéshez, hanem az államháztartás helyi szintjéhez kötődik. Az önkormányzati rendszerben megjelenő gazdálkodási nehézségek, a pénzforgalmi hiány növekedése, valamint az eladósodásból adódó veszélyek miatt az Állami Számvevőszék a helyi önkormányzatok pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről döntött. Az ÁSZ által végzett kockázatelemzés azt mutatta, hogy elsőként a középszinten működő – mindenekelőtt a megyei, majd a megyei jogú városi – önkormányzatok ellenőrzése indokolt.
Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy a megyei jogú városi önkormányzatok biztosították-e a tartós pénzügyi egyensúlyt, hasznosultak-e a gazdálkodási rendszer korábbi ellenőrzése során a pénzügyi egyensúly javítására tett szabályszerűségi és célszerűségi javaslatok. Az ellenőrzést a 2007-2010 közötti évekre vonatkozóan végezték, valamint lehetőség szerint kitértek a helyszíni ellenőrzést megelőző utolsó negyedév végéig terjedő időszakra.
Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata pénzügyi egyensúlyi helyzete
Az Önkormányzat adóssága jelentősen nőtt az ellenőrzött időszakban. Az adósságállomány 2007-2010 között 10,9 milliárd Ft-ról 32,0 milliárd Ft-ra emelkedett. A folyó költségvetés egyenlege 2007-ben 1,3 milliárd Ft, 2008-ban 0,7 milliárd Ft működési forrástöbblet, 2009-ben 0,3 milliárd Ft és 2010-ben 1,4 milliárd Ft működési forráshiányt mutatott. A vizsgált időszakban az önkormányzat a befejezett fejlesztésekre 30,9 milliárd Ft-ot fordított. A folyamatban lévő fejlesztési feladatok végrehajtására 15,9 milliárd Ft összegű kiadást teljesített. A felhalmozási költségvetés egyenlege folyamatosan negatív volt, amely 2007-2010 között összesen 17,4 milliárd Ft felhalmozási forráshiányt okozott.
A pénzügyi egyensúly fenntartása külső forrás bevonásával volt biztosítható. A 2009-2010. évi működési forráshiány finanszírozása folyószámla- és rulírozó hitelből történt. A fejlesztési forráshiányt hosszú lejáratú fejlesztési célú hitelekkel, illetve fejlesztési célú kötvénykibocsátásokkal tudták megszüntetni.
Az önkormányzat pénzintézeti kötelezettsége 2010. év végén 14,6 milliárd Ft, 19 524 ezer EUR és 54 043 ezer CHF volt. A forintban fennálló pénzintézeti kötelezettség 10,0 milliárd Ft hosszú lejáratú-, 2,4 milliárd Ft folyószámla- és 2,2 milliárd Ft rulírozó hitelből állt.
Az önkormányzat 2010. év végi szállítói tartozása 2,6 milliárd Ft, melyből a lejárt tartozás 1,8 milliárd Ft volt. Az áttekintett időszakban az önkormányzat 6,2 milliárd Ft erejéig vállalt készfizető kezességet két kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társasága érdekében. Az ebből eredő kötelezettsége 2011 áprilisától 2,0 milliárd Ft-ra csökkent. A kezességvállalások miatt fizetési kötelezettsége nem keletkezett. További 0,5 milliárd Ft kötelezettséget jelentett egy PPP-konstrukció keretében elvégzett beruházás, mely miatt 2011-től 15 éven át évi 36,0 millió Ft-ot meghaladó összeget kell törlesztenie. Az összes kötelezettségállományra fedezetet nyújthat a pénzmaradvány, a követelésállomány behajtásából származó forrás és a forgalomképes ingatlanvagyon esetleges értékesítése. A 2014. évtől fennálló további pénzintézeti kötelezettségek 9,8 milliárd Ft, 58,7 millió CHF és 20,1 millió EUR, melyek törlesztésére jelenleg figyelembe vehető a jelzáloggal nem terhelt forgalomképes ingatlanvagyon esetleges értékesítéséből származó bevétel.
A fejlesztésekhez kapcsolódó aktív pályázati tevékenység eredményeként a 2010. évet követően 15,2 milliárd Ft kötelezettséget vállalt az önkormányzat, melyet 2,6 milliárd Ft kötvényből, 4,5 milliárd Ft hitelből, 7,2 milliárd Ft EU-s és 0,6 milliárd Ft hazai támogatásból, valamint 0,3 milliárd Ft saját forrásból tervez finanszírozni.
Az önkormányzat a kialakult pénzügyi helyzete javítására bevételnövelő és kiadáscsökkentő intézkedéseket tett (ingatlanok, eszközök bérbeadása, értékesítése, térítési díjak növelése, építményadó mértékének emelése, valamint intézményátszervezések és feladatváltozások, ezzel együtt járó létszámcsökkentések, egyéb takarékossági intézkedések), melynek együttes hatása 2,7 milliárd Ft-os megtakarítást eredményezett.
A korábbi ÁSZ ellenőrzés során a pénzügyi egyensúly javítására tett szabályszerűségi és célszerűségi javaslatokat hasznosították. Az önkormányzatnál a pénzügyi kockázatokat tekintve megállapítható, hogy az önkormányzat a központi intézkedések hatására jelentkező bevételkiesést nem tudta ellentételezni a kiadáscsökkentő és bevételnövelő intézkedéseivel. A 2009-2010. években az önkormányzat működési kockázatát növelte a negatív nettó működési jövedelem, a jelentős lejárt szállítói tartozásállomány. Az önkormányzat működése folyamatos finanszírozási nehézségek mellett volt biztosítható, mivel a folyószámla- és rulírozó hitel igénybevételét, továbbá a kötvényforrások befektetéséből származó kamatbevétel felhasználását tette szükségessé. A 2010. évet követő beruházások finanszírozhatóságát veszélyezteti a saját források biztosításának kötelezettsége, az EU-s források előfinanszírozásának többletköltsége. Az önkormányzat hosszú távú pénzintézeti kötelezettségei emelkedtek, azok finanszírozása a következő három és a további években a rendelkezésre álló, a fedezet döntő részeként figyelembe vehető ingatlanvagyon ismeretében bizonytalan, melyből adódóan a kötelezettségek teljesíthetőségének kockázata magas.
Mindezek alapján az önkormányzat gazdálkodását a pénzügyi kockázatok veszélyeztetik, a pénzügyi egyensúly gyors helyreállítása és hosszú távú fenntarthatósága azonnali intézkedéseket igényel.
Az elkészített jelentés az interneten, a www.asz.hu címen olvasható.
Horváth I.
A vizsgálati jelentés szerint a gazdasági körülmények szigorodása, valamint az állandósult forráskivonás oda vezetett, hogy Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata – más megyei jogú városokhoz hasonlóan –, mind a működési, mind a fejlesztési feladatainak ellátását, csak külső forrás igénybevételével (kötvény kibocsátás, hitel felvétel) tudta megoldani. A hiteligényt fokozta, hogy az önkormányzat az európai uniós források igénybevételéhez szükséges önerőt is csak hitel felvételével tudta biztosítani. A vizsgálat szerint a fizetőképesség megőrzése kiemelten fontos feladata az önkormányzatnak, melynek csak úgy tud eleget tenni, ha az önkormányzat gazdasági rendszere felülvizsgálatra kerül.
– Az önkormányzat új városvezetése, már a 2011. évi költségvetés készítése során érzékelte a nehéz gazdasági helyzetet, az önkormányzatnál és vállalkozásainál felhalmozódott adósságterheket. Mindezekre is tekintettel az önkormányzat 2011. évi költségvetésénél elsődleges célként fogalmazódott meg a működés zavartalanságának biztosítása, emellett a végrehajtás során is a működési hitel csökkentése, majd a további években a működési költségvetés egyensúlyban, hitel nélkül történő megtervezése – tájékoztatott Dobos Tímea.
Az önkormányzat 2012. évi költségvetési koncepciója e gondolatmenetet követve került összeállításra, figyelembe véve az ÁSZ megállapításait is és feladatokat fogalmazott meg a feladatvállalást illetően mind az önkormányzati feladatvállalás terjedelmét, mind a feladatellátás szerkezetét illetően.
– 2011-ben szigorú, takarékos gazdálkodást folytatott az önkormányzat. Az ellenőrzést követően is számos intézkedés történt a költségtakarékos gazdálkodás érdekében.
Az ellenőrzés megállapításairól a közgyűlés tájékoztatást kap és intézkedési tervet fogad el a pénzügyi helyzet stabilizálására – tette hozzá a városháza reagálásában a szóvivő.
Az ÁSZ Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről
Magyarország jelenlegi gazdasági nehézségei nagy részben a korábbi időszakok rendezetlen közpénzügyeire és a magas adósságállományra vezethetőek vissza. A 2010-es év megmutatta, hogy a kockázatok egy része nem a központi költségvetéshez, hanem az államháztartás helyi szintjéhez kötődik. Az önkormányzati rendszerben megjelenő gazdálkodási nehézségek, a pénzforgalmi hiány növekedése, valamint az eladósodásból adódó veszélyek miatt az Állami Számvevőszék a helyi önkormányzatok pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről döntött. Az ÁSZ által végzett kockázatelemzés azt mutatta, hogy elsőként a középszinten működő – mindenekelőtt a megyei, majd a megyei jogú városi – önkormányzatok ellenőrzése indokolt.
Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy a megyei jogú városi önkormányzatok biztosították-e a tartós pénzügyi egyensúlyt, hasznosultak-e a gazdálkodási rendszer korábbi ellenőrzése során a pénzügyi egyensúly javítására tett szabályszerűségi és célszerűségi javaslatok. Az ellenőrzést a 2007-2010 közötti évekre vonatkozóan végezték, valamint lehetőség szerint kitértek a helyszíni ellenőrzést megelőző utolsó negyedév végéig terjedő időszakra.
Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata pénzügyi egyensúlyi helyzete
Az Önkormányzat adóssága jelentősen nőtt az ellenőrzött időszakban. Az adósságállomány 2007-2010 között 10,9 milliárd Ft-ról 32,0 milliárd Ft-ra emelkedett. A folyó költségvetés egyenlege 2007-ben 1,3 milliárd Ft, 2008-ban 0,7 milliárd Ft működési forrástöbblet, 2009-ben 0,3 milliárd Ft és 2010-ben 1,4 milliárd Ft működési forráshiányt mutatott. A vizsgált időszakban az önkormányzat a befejezett fejlesztésekre 30,9 milliárd Ft-ot fordított. A folyamatban lévő fejlesztési feladatok végrehajtására 15,9 milliárd Ft összegű kiadást teljesített. A felhalmozási költségvetés egyenlege folyamatosan negatív volt, amely 2007-2010 között összesen 17,4 milliárd Ft felhalmozási forráshiányt okozott.
A pénzügyi egyensúly fenntartása külső forrás bevonásával volt biztosítható. A 2009-2010. évi működési forráshiány finanszírozása folyószámla- és rulírozó hitelből történt. A fejlesztési forráshiányt hosszú lejáratú fejlesztési célú hitelekkel, illetve fejlesztési célú kötvénykibocsátásokkal tudták megszüntetni.
Az önkormányzat pénzintézeti kötelezettsége 2010. év végén 14,6 milliárd Ft, 19 524 ezer EUR és 54 043 ezer CHF volt. A forintban fennálló pénzintézeti kötelezettség 10,0 milliárd Ft hosszú lejáratú-, 2,4 milliárd Ft folyószámla- és 2,2 milliárd Ft rulírozó hitelből állt.
Az önkormányzat 2010. év végi szállítói tartozása 2,6 milliárd Ft, melyből a lejárt tartozás 1,8 milliárd Ft volt. Az áttekintett időszakban az önkormányzat 6,2 milliárd Ft erejéig vállalt készfizető kezességet két kizárólagos tulajdonában lévő gazdasági társasága érdekében. Az ebből eredő kötelezettsége 2011 áprilisától 2,0 milliárd Ft-ra csökkent. A kezességvállalások miatt fizetési kötelezettsége nem keletkezett. További 0,5 milliárd Ft kötelezettséget jelentett egy PPP-konstrukció keretében elvégzett beruházás, mely miatt 2011-től 15 éven át évi 36,0 millió Ft-ot meghaladó összeget kell törlesztenie. Az összes kötelezettségállományra fedezetet nyújthat a pénzmaradvány, a követelésállomány behajtásából származó forrás és a forgalomképes ingatlanvagyon esetleges értékesítése. A 2014. évtől fennálló további pénzintézeti kötelezettségek 9,8 milliárd Ft, 58,7 millió CHF és 20,1 millió EUR, melyek törlesztésére jelenleg figyelembe vehető a jelzáloggal nem terhelt forgalomképes ingatlanvagyon esetleges értékesítéséből származó bevétel.
A fejlesztésekhez kapcsolódó aktív pályázati tevékenység eredményeként a 2010. évet követően 15,2 milliárd Ft kötelezettséget vállalt az önkormányzat, melyet 2,6 milliárd Ft kötvényből, 4,5 milliárd Ft hitelből, 7,2 milliárd Ft EU-s és 0,6 milliárd Ft hazai támogatásból, valamint 0,3 milliárd Ft saját forrásból tervez finanszírozni.
Az önkormányzat a kialakult pénzügyi helyzete javítására bevételnövelő és kiadáscsökkentő intézkedéseket tett (ingatlanok, eszközök bérbeadása, értékesítése, térítési díjak növelése, építményadó mértékének emelése, valamint intézményátszervezések és feladatváltozások, ezzel együtt járó létszámcsökkentések, egyéb takarékossági intézkedések), melynek együttes hatása 2,7 milliárd Ft-os megtakarítást eredményezett.
A korábbi ÁSZ ellenőrzés során a pénzügyi egyensúly javítására tett szabályszerűségi és célszerűségi javaslatokat hasznosították. Az önkormányzatnál a pénzügyi kockázatokat tekintve megállapítható, hogy az önkormányzat a központi intézkedések hatására jelentkező bevételkiesést nem tudta ellentételezni a kiadáscsökkentő és bevételnövelő intézkedéseivel. A 2009-2010. években az önkormányzat működési kockázatát növelte a negatív nettó működési jövedelem, a jelentős lejárt szállítói tartozásállomány. Az önkormányzat működése folyamatos finanszírozási nehézségek mellett volt biztosítható, mivel a folyószámla- és rulírozó hitel igénybevételét, továbbá a kötvényforrások befektetéséből származó kamatbevétel felhasználását tette szükségessé. A 2010. évet követő beruházások finanszírozhatóságát veszélyezteti a saját források biztosításának kötelezettsége, az EU-s források előfinanszírozásának többletköltsége. Az önkormányzat hosszú távú pénzintézeti kötelezettségei emelkedtek, azok finanszírozása a következő három és a további években a rendelkezésre álló, a fedezet döntő részeként figyelembe vehető ingatlanvagyon ismeretében bizonytalan, melyből adódóan a kötelezettségek teljesíthetőségének kockázata magas.
Mindezek alapján az önkormányzat gazdálkodását a pénzügyi kockázatok veszélyeztetik, a pénzügyi egyensúly gyors helyreállítása és hosszú távú fenntarthatósága azonnali intézkedéseket igényel.
Az elkészített jelentés az interneten, a www.asz.hu címen olvasható.
Horváth I.